HIRDETÉS
ILKU MIKLÓS
ILKU MIKLÓS
2019.01.19 10:46 Frissítve: 2019.01.19 12:58

Piacképes az NB I? Arányaiban nálunk nőttek leginkább a bevételek Európában

Az Európai Labdarúgó-szövetség közzétette szokásos éves pénzügyi jelentését, amely ezúttal rendhagyó módon nemcsak a 2017-es gazdasági évet elemzi, hanem az elmúlt tíz esztendőt is – mivel most készítette el a beszámolót tizedszer az UEFA. Kiderül belőle, hogy az európai élvonalbeli klubok bevételei folyamatosan növekedtek, ahogy a nézőszámok is. A pénzügyi adatok alapján elhelyezhetjük Magyarországot is a kontinens futballtérképén.

Dinamikusan nőnek a magyar klubok bevételei (Fotó: Török Attila)

 

A 2017-es gazdasági évben az európai élvonalbeli bajnokságok (szám szerint 55) közül 32-nek növekedtek a bevételei legalább öt százalékkal (11-nek öt százaléknál kevesebbel). A magyar NB I egyike annak a 17 ligának, amelynek több mint 15 százalékkal nőtt a bevétele. Az 55 bajnokságból 11-ben csökkentek a bevételek, egyről pedig nincs adata az UEFA-nak.

Az elmúlt tíz gazdasági évben az NB I-ben NŐTTEK LEGDINAMIKUSABBAN A BEVÉTELEK: az UEFA kimutatása szerint a hazai klubok átlagos bevétele ebben az időszakban négy és félszeresére emelkedett. Ebben listavezetők vagyunk, de ha azt nézzük, hogy ez számszerűen mekkora növekedést jelent (esetünkben összesen 68 millió eurót), akkor a 20. a rangsorban az NB I. A bevételek az angol Premier League-ben emelkedtek a legnagyobb összeggel (2.886 milliárd euró), a spanyol La Liga (1.449 milliárd euró) és a német Bundesliga (1.378 milliárd euró) előtt.


A bevételek összetétele igen nagy eltéréseket mutat: az öt topligában jelentős hányadot tesz ki a televíziós közvetítésekből származó haszon, a kisebb bajnokságban inkább a szponzori bevételek és az UEFA-tól a nemzetközi szereplésért kapott pénzdíjak. Az NB I-ben a klubok bevételének 49 százalékát adják a szponzori- és reklámszerződések, míg az UEFA-tól kapott összeg és a televíziós közvetítések díja összesen csak 5 százalékot (!) tesz ki. Az UEFA az egyéb kategóriába sorolja a maradék 46 százalékot, aminek közel negyede az átigazolásokból származó bevétel.

A bevételek visszaforgatásából a legtöbb klubnál jelentős százalékot tesznek ki a fizetések. Akadnak olyan bajnokságok (például a szerb vagy a gibraltári), ahol a fizetések összege nagyobb, mint amennyi bevételük átlagosan van a kluboknak. Az NB I-ben átlagosan az egyesületek a bevételük 63 százalékát költik fizetésekre, ami összesen 56 millió euró (16.8 milliárd forint).

A tulajdonosok kérdésével is részletesen foglalkozik a beszámoló. A Premier League-ben például minden klub magántulajdonban van, Ausztriában vagy Svédországban viszont egyik sem. Az NB I-ben az UEFA riportja szerint a tizenkettőből nyolc klub van magántulajdonban. Kiemeli az európai szövetség, hogy a DAC és az NK Osijek is magyar kézbe került az utóbbi időszakban.

A stadionépítési láz tombolt az elmúlt tíz évben Európában: az UEFA adatbázisában 159 stadionprojektet jegyzett fel, ezek között vannak újjáépített és felújított létesítmények is. Lengyelország a listavezető: itt 27 stadionprojektet regisztrált az európai szövetség 2009 óta. Az új arénák építésében Törökország az abszolút első: 24 (!) stadion épült a vizsgált időszakban. Ha az újonnan épült stadionokat nézzük, Magyarország héttel az ötödik az európai rangsorban. Az NB I-ben mindössze egy klubnak van teljesen saját tulajdonban lévő stadionja az UEFA riportja szerint, ugyanígy van ez többek között Horvátországban, Svédországban és Oroszországban is.

Ezzel párhuzamosan a nézőszámok is emelkedtek Európában: a legutóbbi idényben átlagosan 6.4 százalékkal, az 55-ből 25 élvonalbeli bajnokságban növekedtek a jegyeladások is. Az NB I ama 13 liga közé tartozik, amelyben 5-15 százalékkal nőtt a nézőszám. A klubok között átlagnézőszámban a Borussia Dortmund (79 496) a listavezető, az összesített nézőszámban a Manchester United (1.4 millió/idény), mivel az angol bajnokságban kettővel több csapat van, mint a németben.

Az UEFA által 2009 óta elkészített pénzügyi jelentések közül a 2017-es gazdasági évre vonatkozó volt az első, amikor az európai klubok adózás utáni nyereséget könyveltek el összesítve. A beszámoló szerint ebben az esztendőben rekordot jelentő 28 európai élvonalbeli bajnokság volt nyereséges (a klubok átlagos összesítése alapján) – három évvel korábban feleennyi ligáról volt ez elmondható.

Az európai futballklubok (kb. 700 élvonalbeli csapatot vizsgálat az UEFA) összesítve 1.7 milliárd eurós veszteséget könyvelhettek el 2011-ben, majd 2012-ben bevezette az UEFA a pénzügyi fair playt, és a 2017-es gazdasági évben először nyereségesek lettek a kontinens egyesületei. Ugyanez az esztendő hozta meg a bevételek legnagyobb növekedését (összesen 1.6 milliárd euró), amihez nagyban hozzájárult, hogy a szponzori bevételek csaknem megkétszereződtek.

Összefoglalva: 2008 és 2017 között átlagosan 77 százalékkal növekedtek a klubok bevételei, az elmúlt négy évben átlagosan 8.9 százalékkal, míg a fizetések 6.7 százalékkal. Az egyesületek adóssága a 2011-es 65 százalékról 34 százalékra csökkent. Az átigazolási díjakra költött összegek 95 százalékkal emelkedtek az elmúlt három évben, az UEFA által kiosztott pénzdíjak a vizsgált időszakban 228 százalékkal (!) emelkedtek, míg a televíziós közvetítésekből származó bevételek 113 százalékkal.

A labdarúgás jó üzlet, az UEFA kimutatásai szerint egyre jobb.

2019.02.23 23:10:02

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

2019.02.23 11:25:39

Labdarúgó NB I VAJDA GYÖRGY

Sokba került az MTK-nak Bognár elhibázott büntetője és Torghelle kapufán csattanó lövése.

2019.02.23 10:50:57

Labdarúgó NB I DOROS LÁSZLÓ

Az újonc együttes Mezőkövesden nyújtotta tovább a bajnoki veretlenségi szériáját.

2019.02.23 10:40:37

Labdarúgó NB I PIETSCH TIBOR

Az első félidőben még nem született gól, de a másodikban annál több.

2019.02.23 11:02:39

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS

A fehérváriak két hazai vereség után a sereghajtó ellen javítottak a Mol Aréna Sóstóban.