nemzetisport.hu 2015.07.18 13:03

Nyolcvan évvel ezelőtt elbírtunk 14 NB I-es csapatot

Ezen a hétvégén rajtol itthon az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, szombaton négy mérkőzést rendeznek az új idény 1. fordulójában. Három meccs is a fővárosban lesz: Újpestre a mumus Paks látogat, az MTK Angyalföldön látja vendégül a PAFC-ot, a címvédő Videoton Kispesten lép pályára. Diósgyőrben a DVTK az újonc Vasast fogadja. Kisebb jubileumot is ünnepelhetünk, nyolcvan évvel ezelőtt szervezte meg ugyanis az MLSZ a Nemzeti Bajnokságot, ez az egyik legjelentősebb mérföldkő volt a hazai labdarúgás történetében. 

Újpest–Paks, DVTK–Vasas és MTK–Puskás Akadémia a nyitányon (Fotó: NS-archív)

 

1935 fontos dátum a magyar labdarúgás történetében: nyolcvan évvel ezelőtt szervezte meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (akkoriban még így nevezték a sportági szövetséget) a Nemzeti Bajnokságot, ezzel egységesítette a labdarúgás versenyrendszerét.

A kezdeti időszakban (1901 és 1926 között) területi alapon szerveződött a bajnokság, a fővárosi és a vidéki csapatok teljesen külön bajnokságokban szerepeltek, minden egyes alszövetségnek minden esztendőben saját bajnokcsapata volt.

1926-ban jött az első igazán nagy változás, ekkor szervezték meg a profi ligabajnokságot, és bár ekkortól vidéki együttesek is szerepelhettek az élvonalban, mégsem vált egységessé a rendszer. Ettől kezdve ugyanis a profi és az amatőr együttesek között volt nagyon éles határvonal. Teljesen külön szervezésben zajlottak a professzionális és az amatőr bajnokságok, közöttük nem volt alá-fölé rendeltségi viszony – némi túlzással élve mintha két különböző sportág lett volna a profi és az amatőr futball. Hiába nyerte meg az amatőr bajnokságot valamelyik csapat, nem juthatott fel a profik közé.

Többek között ez változott meg 1935-ben, amikor az MLSZ létrehozta a Nemzeti Bajnokságot – innentől kezve nem számított, hogy fővárosi vagy vidéki a klub, profi vagy amatőr a csapat, egységes versenyrendszerben szerepelt, a legalsóbb osztályból indulva feljuthatott az élvonalba, vagy onnan kieshetett a legalacsonyabb osztályba. Néhány év alatt kialakult a teljes rendszer, az NB I mellett 1940-re már többcsoportos NB II és NB III is működött.

Visszatérve az 1935-ös kezdetre: tizennégy csapattal indult el a Nemzeti Bajnokság első osztálya, azaz tizenöt esztendővel az ország trianoni „megcsonkítása” és néhány évvel a nagy gazdasági világválság – amelynek negatív hatásait Magyarország is alaposan megérezte – után képesek voltunk eltartani tizennégy élvonalbeli csapatot. Igaz, akkoriban még nem polemizáltak arról, hogy „ha ebben vagy abban az országban csak ennyi vagy annyi első osztályú csapat van, akkor nálunk miért van ilyen sok?” (Lassan ott tartunk a nagy számolgatásban, hogy ha összehasonlítjuk az egy főre eső GDP-adatokat, és azt mondjuk, hogy Svájcban tíz élvonalbeli csapat van, akkor nálunk maximum két együttesből állhatna az NB I mezőnye)

Ma, amikor bevallottan messze a legtöbb központi forrás áll az NB I-ben szereplő klubok rendelkezésére, hiszen már nemcsak a televíziós jogok eladásából folyik be igen magas összeg, hanem ettől az évtől az ún. „szerencsejáték pénzekből” is jelentős bevétele van a szövetségnek, csak tizenkét csapatos bajnokságot képes megszervezni az MLSZ – ez adja a groteszkségét a létszámcsökkentésnek.

És hogy mit hozhat ez a létszámcsökkentés?

Az MLSZ vezetősége gazdasági stabilitást és színvonalemelkedést vár a nyáron meghozott döntésektől, meg azt, hogy izgalmasabb lesz a bajnokság, kiélezettebb a küzdelem. Kétségtelen tény, hogy 2000 és 2004 között – amikor legutóbb tizenkét csapattal rendezték az élvonalbeli bajnokságot – több szezonban is az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa, ami mindenképpen pozitívum. De az is igaz, hogy erről az időszakról nemcsak az izgalmas véghajrák jutnak az eszünkbe, hanem az alsóházban lejátszott teljesen érdektelen mérkőzések; fölöttébb gyanús meccseredmények; pontlevonás, majd a levont pontok visszaadása (FTC); hivatalosan kieső, majd mégis bentmaradó csapat (DVSC) – valamint az, hogy 2004-ben a labdarúgás szinte mindegyik résztvevője örült annak, hogy végre felemelték tizenhatosra a mezőnyt

Reméljük, a mostani létszámcsökkentésnek nem ilyen következményei lesznek.

ÉRDEKESSÉGEK A SZOMBATI NÉGY NB I-ES MÉRKŐZÉSHEZ

ÚJPEST FC–PAKSI FC

♦ Kis túlzással élve rettegés fogja el az Újpest szurkolóit, ha meghallják, hogy kedvenceiknek odahaza a Pakssal kell játszaniuk. A Szusza Ferenc Stadionban rendezett utóbbi öt Újpest–Paks mérkőzést ugyanis egytől-egyig a tolnaiak nyerték meg. Akadt köztük – a mostanihoz hasonlóan – idénynyitó találkozó is, 2013. július 27-én, a 2003–2014-es bajnokság első fordulójában 2–1-re nyertek a zöld-fehérek a lilák vendégeként. A győztes paksi gól a 93. percben esett, büntetőből (a volt újpesti Simon Attila szerezte).

♦ A két csapat egymás elleni bajnoki mérkőzéseinek örökmérlege: öt újpesti győzelem, három döntetlen, tíz paksi siker, a gólkülönbség 36–25 a tolnaiak javára. A Szusza Ferenc Stadionban négyszer a házigazda lila-fehérek, ötször a vendég paksiak nyertek, a gólkülönbség 16–21.

♦ Az előző bajnokságban az Újpest a 6., a Paks az 5. helyen végzett. A két csapat ugyanannyi pontot (51) gyűjtött, a győzelmük száma (14) is megegyezett, a jobb gólkülönbség döntött a paksiak javára. Nem sokon múlott, hogy az utolsó fordulóban nem cseréltek helyet egymással. Az Újpest ugyanis legyőzte a KTE-t, és így a Paksnak is nyernie kellett ahhoz, hogy a lilák előtt maradjon. A tolnaiak vezettek odahaza a Dunaújváros ellen, ám a 90. percben egyenlített a DPASE, és ha 1–1 marad a végeredmény, az Újpest az ötödik, a Paks a hatodik. Ám a ráadásban, nem sokkal a lefújás előtt Bertus Lajos szabadrúgásból az újvárosi kapuba talált, így a paksiak visszaelőzték az újpestieket.

♦ A 2014–2015-ös bajnokságot az Újpest zárta a legjobb formában, a lila-fehérek az utolsó hét fordulóban mindegyik bajnokijukat megnyerték.

♦ A Paks főpróbája jól sikerült, a tolnaiak utolsó nyári felkészülési mérkőzésükön 1–0-ra legyőzték a skót Dundee FC-t. Az újpestiek viszont a belgiumi edzőtáborozást lezáró mérkőzésükön 2–1-re kikaptak a belga Oostendétől.

A Nemzeti Bajnokság 1935-ös létrehozása óta egyedül az Újpest szerepel mindig a legmagasabb osztályban. A Debreceni VSC 1993-tól, a Videoton 2000-től tagja folyamatosan az NB I-nek, a további sorrend: Bp. Honvéd (2004), Paksi FC (2006), Haladás (2008), Ferencváros (2009), Diósgyőr (2011), MTK ( 2012), PAFC (2013). A Békéscsaba és a Vasas az idén újonc.


DIÓSGYŐRI VTK–VASAS

♦ Az idősebb DVTK-szurkolóknak a Vasas neve hallatán az egyik legkellemesebb emlékként a 35 évvel ezelőtti Magyar Népköztársasági Kupa döntője juthat az eszükbe. Az 1980-as veszprémi fináléban ugyanis a Diósgyőr 3–1-re legyőzte az angyalföldi együttest, így játékosai másodszor emelhették magasba a diszes serleget (az első, 1977 MNK-győzelemnél is a Vasas ellen nyertek a négyes döntő utolsó felvonásán). A fővárosi piros-kékek szimpatizánsai ennek felemlegetése hallatán azzal vágnak vissza, hogy az egy évvel későbbi, 1981-es szegedi fináléban viszont a Vasas verte meg 1–0-ra a DVTK-t.

♦ A két csapat bajnokin legutóbb 2012 májusában találkozott egymással, azon az összecsapáson a hazai pályán szereplő DVTK 3–2-re legyőzte a Vasast. Az volt egyébként az angyalföldiek legutóbbi NB I-es bajnoki mérkőzése, 2012 nyarán ugyanis kiestek az élvonalból. Azóta 2013-ban a Ligakupában (Vasas–Diósgyőr 1–0; Diósgyőr–Vasas 4–2), tavaly a Magyar Kupában (Vasas–DVTK 0–4) mérkőztek meg egymással.

A VASAS ÉPPEN DIÓSGYŐRBEN JÁTSZOTTA LEGUTÓBBI NB I-ES MECCSÉT


♦ Az első Diósgyőr–Vasas bajnokit több mint hetven évvel ezelőtt, 1942 novemberében játszották, a DIMÁVAG néven szereplő hazaiak 5:2-re győztek. A borsodiak pályaválasztásával lejátszott első osztályú bajnokik (43) mérlege: 15 diósgyőri siker, 9 döntetlen, 19 Vasas-győzelem.

A DVTK a legutóbbi három hazai bajnokiját megnyerte, az előző idény végén a Pápát (2–1), a Győri ETO-t (4–1) és az MTK-t (1–0) győzte le. Legutóbb a Videotonnak sikerült nyerni a DVTK stadionjában, április 19-én (2–1-re).

A Vasas a másodosztály bajnokaként jutott fel a nyáron az élvonalba. Az előző NB II-es szezon végén kilenc fordulón keresztül veretlen volt, a kilenc meccséből nyolcat megnyert, egyszer – Sopronban – döntetlent játszott. Bajnokin legutóbb március 31-én, Békéscsabán szenvedett vereséget (2–1).


MTK BUDAPEST–PUSKÁS AFC

Az eredeti sorsolás szerint Felcsúton rendezték volna a mérkőzést, de az MTK kérte a pályaválasztói jog felcserélését. A kék-fehérek a nevezéskor – épülő stadionjuk miatt – még a kispesti Bozsik József Stadiont jelölték meg hazai pályájuknak, ezért a Honvéddal kaptak ellentétes sorsolást. Ám aztán úgy döntöttek, hogy a Vasas Fáy utcai létesítményében játsszák a hazai mérkőzéseiket, ehhez viszont az angyalföldiekkel kell ellentétesen játszaniuk. Ezért az 1. fordulóban fel kellett cserélni a PAFC–MTK találkozó pályaválasztói jogát, a mérkőzés a Vasas pályáján lesz.

Mind a két csapat új vezetőedzővel vág neki a szezonnak, az MTK-nál Garami Józsefet László Csaba, a Puskás AFC-nél Benczés Miklóst a horvát Robert Jarni váltotta a kispadon. László és Jarni is más országban született (Romániában, illetve Jugoszláviában), de a történelmi Magyarország területén: László Csaba a székelyföldi Székelyudvarhelyen, míg Robert Jarni Csáktornyán, amely a trianoni békediktátum előtt Zala megyéhez tartott.

Még el sem kezdődött a bajnokság, az MTK már kiesett a nemzetközi kupából: az Európa-liga első selejtezőkörében a Vojvodina búcsúztatta el a magyar csapatot. Az itthoni meccs 0–0-ra végződött, idegenben 3–1-re veszített az MTK. Az előző szezon utolsó bajnokiján 1–0-s vereséget szenvedett Diósgyőrben, előtte Ligakupa-mérkőzésen 2–0-ra kikapott a Debrecentől – utóbbi négy tétmérkőzésén tehát nem sikerült győznie.

A Puskás AFC két vereséggel zárta az előző bajnokságot (otthon az Újpesttől 5–4-re, Szombathelyen a Haladástól 3–0-ra kapott ki), legutóbbi három idegenbeli fellépésén pont nélkül maradt, sőt még gólt sem szerzett. Győrben és az MTK vendégeként egyaránt 1–0-s vereséget szenvedett, a Haladás elleni 3–0-s zakót már említettük.

A két csapat eddig négy bajnokit játszott egymással az élvonalban. 2013 novemberében 1–1-re végeztek, utána mind a három mérkőzésükön az MTK győzött. A fővárosiak először a Hidegkuti Nándor Stadionban (2–1), majd a Bozsik József Stadionban (1–0) fogadták a PAFC-ot, most új helyszínként az Illovszky Rudolf Stadion mutatkozik be. A PAFC pályaválasztásával lejátszott két találkozó is két különböző létesítményben volt: a 2013-as meccs Székesfehérváron, a 2014-es összecsapás Felcsúton, a Pancho Arénában. Ez lesz tehát az ötödik találkozójuk – az ötödik stadionban


BP. HONVÉD–VIDEOTON

♦ A Honvédnak a szombati lesz az első tétmeccse ebben a szezonban, a Videoton már előrébb tart, hiszen két fontos mérkőzést is játszott már: a Szuperkupában 3–0-ra kikapott a Ferencvárostól (ráadásul otthon, a Sóstói Stadionban), míg a Bajnokok Ligája selejtezőjében 1–0-ra győzött a walesi The New Saints vendégeként.

A Honvéd az előző négy bajnokság rajtján felváltva nyert, illetve veszített. 2011 júliusában kikapott a Győrtől, egy évvel később győzött Siófokon. A következő idényt kecskeméti vereséggel kezdte, tavaly viszont a Dunaújváros elleni 3–0-s sikerel rajtolt. Ha ez a sorozat folytatódik, most vereség következik

A Videoton a 2008–2009-es kiírás óta egyszer sem veszített a nyitó fordulóban. 2008 júliusában Siófokon 1–0-ra kikapott, azóta négyszer győzött és kétszer döntetlent játszott az adott idény első bajnokiján.

♦ A 2014–2015-ös szezonban a bajnok Videoton építette fel a leghosszabb győzelmi sorozatot: az első tíz fordulóban mindegyik mérkőzését megnyerte.

Hazai pályán csaknem fél éve veretlen a kispesti együttes, a Bozsik Stadionban legutóbb március 8-án kapott ki, az MTK-tól (2–0-ra).

♦ A két csapat 1968 óta 91 bajnokit játszott le egymással, a mérleg nyelve a kispestiek felé billen: 43-szor a Honvéd, 31-szer a fehérvári együttes győzött, 17-szer döntetlen született. A kispestiek 133 gólnál tartanak, a vendégek a százhoz közelednek (97). Előző három találkozójukon a Honvéd nem tudott nyerni, legutóbb 2013 októberében győzte le a Vidit. Hazai környezetben 2011 óta nem sikerült megvernie a székesfehérvári csapatot.

LABDARÚGÓ NB I, 1. FORDULÓ
Időpont Mérkőzés (Tv) Játékvezető  
Július 18., szombat
18.00 Újpest FC–Paksi FC (M4)
Szabó Zsolt
 
18.00 DVTK–Vasas Solymosi Péter
 
18.00 MTK–Puskás Akadémia Andó-Szabó Sándor
 
20.30 Bp. Honvéd–Videoton FC (M4)
Vad II István
 
Július 19., vasárnap
18.00 Békéscsaba–DVSC-Teva Pintér Csaba
 
18.00 Haladás–Ferencváros (M4)
Kassai Viktor
 
A bajnokság állását itt tekintheti meg! 
2020.02.20 14:56:37

Labdarúgó NB I PÓR KÁROLY, HATÁR DÁVID (infografika)

A télen Ciprus és Costa Rica is adott játékost a magyar élvonalba. Most még Brazília a 3. legnagyobb játékosbeszállítónk.

2020.02.19 21:51:49

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

ALAPVONAL. Miért ne lehetne a rivaldába helyezni a fiatal magyar focistákat, s meddig kell még plusz anyagi ösztönzést, rendeletbe foglalt direktívákat adni ahhoz, hogy kiderüljön, nem is ügyetlenebbek a hazaiak?

2020.02.19 17:10:02

Labdarúgó NB I KOCSMÁR-TÓTH ISTVÁN

Muszliu a 89. percben használta ki az újpesti védők határozatlanságát és lőtte tovább a Vidit a Magyar Kupában.

2020.02.18 22:03:58

Labdarúgó NB I THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. A brazil kapus pedig a Kisvárdával packázott.

2020.02.17 17:04:30

Labdarúgó NB I CSILLAG PÉTER

A Ferencváros tragikus sorsú trénere még az óceánjárón is futballedzést vezényelt.