NB I: lesz VAR! – az MLSZ már felkészült a technológia bevezetésére
Nem árt ismételni, mikor avatkozhat közbe a Var: |
Az már eldőlt: az NB I-ben is lesz VAR.
A szurkolók már kívülről fújják: ez a videobíró, a Video Assistant Referee rövidítése.
No de mikor?
Hogyan?
És mennyiért?
Ezekről a kérdésekről, a műszaki háttérről zajlott háttérbeszélgetés a Magyar Labdarúgó-szövetségben (MLSZ), amelyen sok fontos részletet lehetett megtudni. Ami szinte bizonyos: a 2020–2021-es bajnokság elején, az ősszel szinte biztosan nem lesz még üzemképes, a beruházás nagysága, technikai bonyolultsága ezt nem teszi lehetővé.
„Úgy gondolom, a legjobb időpontban szállunk be – értékelt Vági Márton, az MLSZ főtitkára. – Több szövetséggel is kapcsolatban állunk, amelyek már bevezették a VAR-rendszert, s rengeteg hasznos tapasztalatot kaptunk tőlük, így például, mik azok a nehézségek, amelyekre fel kell készülni, melyek azok a hibák, amelyeket elkövettek, és mi már ne kövessük el, másfelől a szolgáltatók is fejlődnek, piaci verseny van, és ez az árat is befolyásolja.”
Az már korábban világossá vált: miután a FIFA a 2018-as világbajnokságon, az UEFA pedig a BL-ben használja a videobírót, menthetetlenül lemarad, aki marad a régi gyakorlatnál, s nyilvánvalóan nem alkalmaznak nemzetközi meccseken olyan játékvezetőt, aki ezt a rendszert a saját hazájában nem használja, így nem ismeri.
Hol tart a beruházás?
Tudni kell, hogy három különböző rendszer létezik. A centralizált, amikor egy központi helyszínen nézik a televízió felvételeit – ehhez optikai kábelkapcsolat kell a központ és valamennyi stadion között, és mert ennek a digitális alapjai nincsenek meg, messze ez a legdrágább megoldás. A decentralizált rendszernek két típusa van: amikor minden stadionban kiépítik a VAR-szobát, és oda telepítik a kamerarendszert, a másik a mobil megoldás: a segítők egy minibuszban, kisteherautóban ülnek, és onnan figyelik az eseményeket. Tekintve, hogy ezek a kisbuszok bármelyik stadion mellett elférnek, gazdasági szempontból messze a legjobb megoldásnak minősül, így az MLSZ ehhez keresett szolgáltatót, minden szempontot mérlegelve. Eldőlt: a VAR-rendszert a kanadai Evertz cég fogja telepíteni a magyar labdarúgásban – egyebek mellett az NBA és a belga bajnokság technológia partneréről van szó.
Rengeteg előírást kellett figyelembe venni, amikor a szolgáltatókat tesztelte, pályáztatta a szövetség, és a főtitkár szerint a klubokkal együttműködve racionális döntést hozott az MLSZ. A szisztéma működése óta több ezer mérkőzést vizsgáltak, és a vonatkozó statisztika szerint a gólvonal környékén pattogó labda pontos helyének meghatározására szinte alig volt szükség – ehhez képest a gólvonal-technológia kimondottan drága. Más kérdés, hogy amikor Frank Lampard lövése után fél méterrel a németek gólvonala mögött ért földet a labda a 2010-es vb-meccsen, az angolok nagyon örültek volna ennek a rendszernek – de akkor még nem létezett.
Minden NB I-es mérkőzésen tizenkét kamera pásztázza majd a pályát, és minden stadion alkalmas lesz arra, hogy ennyi felvevőt elhelyezzenek – ezzel párhuzamosan tovább nőhet a televíziós közvetítések színvonala.
„Kulcskérdés a játékvezetők továbbképzése – mondta Vági Márton. – A nemzetközi protokoll szerint minden kisbuszban két játékvezető figyeli az eseményeket. Nemzetközi oktatók képezik majd a játékvezetőket, az előzetes kalkulációk szerint harminc–ötven szakemberre lesz szükség – a pályákon és a kisbuszokban. Az elméleti oktatást követően szimulátoron gyakorolnak majd a jelöltek.”
