HIRDETÉS
HIRDETÉS
BALLAI ATTILA
BALLAI ATTILA
2018.06.28 07:34 Frissítve: 2018.06.28 07:40

Kubatov Gábor: Legyen a pohár tele!

A Ferencvárosi Torna Club elnöke, Kubatov Gábor „majdnem évként" jellemezte a 2017–2018-as idényt – ám nem azért, mert majdnem mindent megnyert a Fradi, hanem mert szinte mindent csak majdnem nyert meg. Az egyesületek többségénél persze hasonló eredmények után is ünnepelnének, de ő úgy érzi: az a bizonyos pohár inkább félig üres.

HIRDETÉS
Kubatov Gábor: A nyílt beszéd szolgálja labdarúgásunk fejlődését (Fotók: fradi.hu)

 

– Négy csapatsportban az utolsó pillanatokig a bajnoki címért hajtott a Ferencváros a tavasszal – hasonlóra legutóbb ezerkilencszázkilencvenhétben volt példa –, ám végül csak a férfi vízilabdázók nyertek. Félig tele a pohár, vagy félig üres?
– Félig üres, mert a Fradiban csak az aranyérem számít – válaszolta Kubatov Gábor. – Hiába álltunk a labdarúgó-bajnokság történetében jószerével mindig a dobogó valamelyik fokán, mindenki csak a huszonkilenc aranyra emlékszik. Pedig ezüstből több van – harminchat –, és huszonkét bronzéremmel is büszkélkedhetünk. De szerintem nagyon kevés ember van, aki ezt pontosan tudja.

– Ezüst és ezüst között nincs is különbség?
– Szerintem nincs, mint ahogyan arany és arany között sincs. Visszatérve a Fradihoz: mindegyik sportágban, ahol az első helyért voltunk versenyben, csak hajszálon múlt a siker. Egy gól kellett volna női fociban, női kézilabdában, egy gól döntött férfi vízilabdában is, igaz, ott a javunkra. Férfi futballban is csak egy győzelem hiányzott, és ha az megvan, szerintem megnyerjük a bajnokságot. Ha nyíltan akarunk beszélni, mindenképpen meg kell említeni a játékvezetői ítéleteket és döntéseket, mert a tavaszi fordulók során, a Debrecen és a Videoton ellen nem kaptunk meg jogos tizenegyeseket, a Honvéd ellen pedig minket sújtottak egy kimondottan jogtalannal.

– Ha azonban fél méterről sikerül betalálni a Videoton üres kapujába, és a később kieső Vasas a kilencvennegyedik percben nem egyenlít a Groupama Arénában, így is bajnok lenne a Ferencváros.
– Ez nézőpont kérdése. Lehet innen is nézni, meg onnan is. Úgy tűnik, hogy a mi csapatunknak többet kell tennie a céljai eléréséért, mint a vetélytársainak. Arra kell törekednünk, hogy legalább tíz ponttal megelőzzük a mezőnyt, így senki sem tudja majd elvenni tőlünk a győzelmet. Úgyhogy ez a jövő, erre készülünk.

– Ha akarom, ez roppant eltökélt, sportszerű hitvallás, ha akarom, máris egy fricska a hazai futball közegének, leginkább az MLSZ-nek. Ön minek szánja?
– Finoman fogalmazva sem kiegyensúlyozott a viszony a szövetséggel, és szerintem erről nyíltan kell beszélnünk, mert ez szolgálja a magyar labdarúgás előrehaladását. Látjuk és érzékeljük, hogy az MLSZ elvesztette legfontosabb célját, szerepét, mégpedig az integrálást. Sajnos a klubokat nem partnerként kezeli a szövetség, ehelyett gyakorlatilag hatóságként működik.

– Ez az ön véleménye, a Ferencvárosé vagy általánosabb érvényű, és ha utóbbi, milyen kört kérdeztek meg?
– Bár kifejezetten jó a viszonyom Csányi Sándorral, az MLSZ elnökével, a saját véleményem is ez. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon megtisztelő, hogy az elnök úr rendszeresen megkérdez, mit gondolok, mit látok a magyar labdarúgás jövőjével kapcsolatban, és lényegében majdnem mindenben egyet is értünk. Vannak a szövetséggel valóban konstruktívnak tűnő megbeszéléseink, amelyekből aztán a végén nem lesz semmi. Az MLSZ apparátusát szerintem annyira lekötik az egyéb, hivatali feladatai, hogy nem jut elegendő energiája, figyelme az első és a másodosztályra. Ezért úgy gondolom, létre kell hozni egy professzionális ligát vagy az MLSZ-en belül egy profi labdarúgással foglalkozó szekciót egy külön, csak ezzel foglalkozó apparátussal. Rengeteget fejlődtünk infrastruktúra, játékosállomány, a klubok gazdasági stabilitása terén, de a bajnokság lebonyolítása, szervezése nem tudta ezt lekövetni, nem tudta felvenni a versenyt az új kihívásokkal. Nézzük például a játékvezetőket! Ma egy mérkőzésen mindenkit lehet bírálni, csak őket nem, mindenki köteles a saját teljesítményéről számot adni, csak ők nem, sőt, ezt ha akarnák, sem tehetnék meg. Javasoltuk, hogy legyenek nyilvánosak a játékvezető-értékelések, hogy ezekben a klubok is részt vehessenek, lehessen véleményük, és ennek legyen hatása a bírói fizetésekre. Európában ez többnyire így működik. Tolmácsoltuk azt a véleményünket is, hogy delegálás helyett inkább sorsolják a mérkőzésekre a játékvezetőket, de az is előremutató lenne, ha a vitatott ítéleteknél bele lehetne hallgatni az egymás közötti kommunikációjukba. Semmi sem történt, falakba ütköztünk. Kimondatott, hogy több szurkolóra szükség van, mi pedig lezártuk az ultráinkkal való vitát, ők visszatértek a lelátóra, ennek ellenére mi kapjuk a legtöbb büntetést. Pedig egyetlen klub sem vállal annyi konfrontációt a szurkolóival, mint mi, akik a renitenseket azonosítjuk, felelősségre vonjuk, és ha kell, vasszigorral kitiltjuk őket a stadionból. Viszont ezen erőfeszítéseinket és tetteinket nem veszik egyáltalán figyelembe a büntetések kiszabásánál. A mérkőzések sorrendjét illetően is lenne javaslatunk: a kettővel ezelőtti idényben a Honvédnak, a legutóbbiban a Videotonnak adtuk az ellenfeleket, azaz előbb velünk játszottak, majd a következő fordulóban velük, és mindkét említett csapat bajnok lett. Ennek az orvoslására biztosan van megoldás. Szerintem nem szabad, hogy ez így történjen. Meggyőződésem, hogy ezek logikus kérések, felvetések, megoldási javaslatok, amelyekkel érdemes volna foglalkozni.

 

– Belekapva a magyar futball legaktuálisabb témájába, legalább az új szövetségi kapitány, Marco Rossi kiválasztásával elégedett?
– Az a levél, amelyet az új szövetségi kapitány a szurkolóknak írt, mindent elárul. Határozott, erős karakter, és alázatos a munkája a labdarúgás iránt, ugyanakkor nem lesz könnyű dolga. Bízom benne, hogy kapitányként egységet teremt a magyar labdarúgásban. Nem emlékszem, hogy az elmúlt harminc évben rajta kívül bárki is azt mondta volna a kinevezésekor, hogy ez élete legboldogabb napja. Már ezért is kitűnő választás, meg persze azért, mert őszinteséget ígér – és ez a legnagyobb érték.

– Akkor e mentén tovább haladva beszéljünk Thomas Dollról, a Ferencváros vezetőedzőjéről. Egyesek esküsznek rá, mások szerint minimum másfél éve meneszteni kellett volna.
– Thomas Doll a Ferencváros történelmének egyik legsikeresebb edzője, ezzel viszonylag nehéz vitatkozni. Szóval, emberileg is elismerem és kedvelem, mert tiszta szívű, őszinte ember, csupa érzelem, képes belehalni egy vereségbe. Négy és fél éve dolgozik nálunk, nem egy olyan klubot ismerünk, amely ez alatt az idő alatt az ötödik vagy a hatodik edzőjét fogyasztotta el. Mi más utat járunk, az őszinteség mellett legalább annyira hiszünk a hűségben.

– Ezt a szurkolók is díjazzák?
– A nézőszámainkból erre következtetek. A Fradinak van a legtöbb nézője, két és félszer annyi, mint az utánunk következő Debrecennek. Kétezertízben sajnos más volt a helyzet, csak a második helyen álltunk a Debrecen mögött, most toronymagasan vezetünk. Kétezertíz óta megdupláztuk a nézőszámunkat, a kezdeti négyezer-nyolcszázról ma kilencezer fölé kerültünk. Ez jelentős eredmény, de hiányérzetem is van, mégpedig a gondolkodásunkkal, mentalitásunkkal kapcsolatban. A szurkolóink azt várják el a csapat tagjaitól – teljes joggal –, hogy úgy menjenek ki a gyepre, hogy pontosan tudják: bármelyik ellenfelet le tudják győzni, és le is győzik. De maguk a szurkolók közben sokszor mást gondolnak, előre negatív forgatókönyvet vizionálnak, pedig minden győzelemhez a szurkolók és a játékosok teljes beleélése, valamint hite kell. Ez sokkal inkább hozzáállás, mint teljesítmény kérdése. Ha magyar játékost szerződtetünk, egyeseknek ez a baj, ha külföldit, az. Vagy most éppen az, hogy az Európa-liga-selejtező sorsolásakor a Maccabi Tel-Avivot kaptuk ellenfélnek. Máris hallatszanak a borús hangok, hogy ez bukta, kiesünk, miközben itt százhúsz éven át büszkén vallották és hitték, hogy mi vagyunk a Ferencváros, bárki is jöjjön szembe, legyőzzük. Én is ebben a szellemben nőttem föl, és szomorúan látom most ezt a hitvallást és elvet meghasonlani. Engedje meg, hadd hozzak egy példát! Nem láttunk még olyan ökölvívót győzni, aki azzal a tudattal lépett szorítóba, hogy az ellenfele biztosan kiüti. Az ilyen bokszoló mindig a padlón végezte. Ez a hozzáállás nem a győztesek mentalitása.

– Ennek újbóli eléréséhez a leghatásosabb mód a továbbjutás lenne, különösen az elmúlt évek kupafiaskói után. A Maccabi mint ellenfél azonban pályán kívüli veszélyeket is hordoz, ezekre hogyan készülnek?
– Valóban jó csapatot kaptunk, de ezt egyáltalán nem bánom, mert így már az első meccsünkön harcosnak, élesnek kell lennünk, nincs más választásunk. Mindamellett arra is figyelnünk kell, mi történik a lelátón. Pontosan tudjuk, hogy a Ferencváros túljutott azon a korszakán, amikor a szurkolói egy részét kirekesztőnek lehetett nevezni, most az egyik legnagyobb tét az, hogy ezt be is bizonyítsuk. Ha okot adnánk az UEFA-nak arra, hogy megint megbüntessen bennünket, súlyos pénzbüntetést, zárt kapus mérkőzéseket, de akár kizárást is kaphatunk. Nem kell magyaráznom, milyen óriási veszteség lenne ez a Ferencváros presztízsének és pénztárcájának is. Nagyon érzékeny helyzet ez, elővigyázatosnak kell lennünk. Nem lehet egyetlen antiszemitának tűnő gesztus, vitatható molinó, zászló, rigmus vagy félreérthető kézmozdulat a lelátón, sem a hazai, sem az idegenbeli mérkőzésen.

– Ha választania kellene a harmincadik bajnoki cím vagy az Európa-ligában a főtáblára jutás között, miként döntene?
– Bajnokok már voltunk az elnökségem alatt, de Európában még nem mutatkoztunk be igazán, és mi mindannyian nagyon vágyunk már erre. Persze mindent akarunk egyszerre, de ha csak egyet lehetne választani, akkor az Európa-liga főtáblája az. Jót tenne az önérzetünknek, és üzleti szempontból is hatalmas siker lenne.

– A Ferencváros azt is célul tűzhetné ki, hogy a csapatsportok egyikében megszerezze a klub első BL-trófeáját – persze nem labdarúgásban, hanem férfi vízilabdában. Vagy ez túl merész terv?
– Egyáltalán nem az, egyértelműen Európa legjobb csapata szeretnénk lenni. Szerencsénkre a magyar bajnokság rendkívül erős, itthon is olyan ellenfelekkel küzdünk meg, mint a Szolnok, az Eger, az OSC. Amellett, hogy a szakmai stábunk mindent megtesz a sikerért, és kiválóak a játékosaink, a pólósoknál a háttértudomány is nagyon látványosan fejlődött. Illetve ez a medencében nem látszik, de a hatása nagyon is érződik. Többek között ezért is elengedhetetlen a jó labdarúgás, mert a tudományos hátteret ott lehet leginkább felépíteni, és ebből a többi szakosztály is profitálhat. A Milannál például létezik egy táblázat, amely minden pillanatban megmutatja a játékosok fizikai, pszichikai és egészségügyi állapotát, az edző ennek ismeretében és függvényében dönthet arról, mi a ideális kezdőcsapat. Nekünk is el kellene jutnunk idáig.

– Ha mindez megvalósulna, félig azért tele lenne a pohár?
– A Ferencvárosnál félig tele pohár nincs, mert az egyben félig üres. A célunk ezért az, hogy teljesen tele legyen.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.09.21 23:32:59

Labdarúgó NB I CSERHÁTI ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. Egy korszak zárul le a Honvéd történelmében.

2018.09.19 23:53:59

Labdarúgó NB I SINKOVICS GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Egyetlen szakember képviseli Magyarországon az állandóságot.

2018.09.19 08:01:52

Labdarúgó NB I BORBOLA BENCE

„Alig két hónapja vagyok itt, de a véleményem teljes mértékben megváltozott.”

2018.09.17 20:27:12

Labdarúgó NB I SINKOVICS GÁBOR

„A mozgása még nem tökéletes, de már felkel az ágyból, igaz, némi segítséggel.”

2018.09.17 13:55:09

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A csatár reagált edzője kritikájára – a forduló mérlegelése; trükkje; felismerése; csetepatéja.

HIRDETÉS
HIRDETÉS