Hazaköltözött a DVTK és a Haladás – nőttek a nézőszámok

Vágólapra másolva!
2018.09.06. 07:42
null
Érthető módon a DVTK-nál is megugrott a nézőszám a hazaköltözés után (Fotó: Meder István)
A labdarúgó NB I 7. körében a Ferencváros–Mol Vidi FC (2–2) rangadó a 14 520 látogatójával nézőcsúcsot eredményezett és a forduló 4823-as meccsenkénti átlaga is az eddigi legmagasabb ebben az idényben. Utóbbihoz az is kellett, hogy még a legkevesebb érdeklődőt vonzó mérkőzést – az MTK–Kisvárda találkozót (0–1) – is több mint 1600-an tekintsék meg a helyszínen, ebben az idényben ez is példa nélküli adat (a korábbi játéknapokon a legalacsonyabb nézettségi adat jó ha az ezret elérte). Az idénycsúcs, no meg a szezon eddigi, 3145-ös összesített meccsátlaga pedig jó apropó arra, hogy részletesebben is megvizsgáljuk a nézőszámok változását az elmúlt egy év alapján, összehasonlítva a számokat a 2014–2015-ös mélyponttal.

A Nemzeti Sportban minden NB I-es mérkőzés tudósításánál olvashatók a klubok által megadott hivatalos nézettségi adatok, amelyeket a Nemzeti Sport Online-on is feltüntetünk a találkozókról szóló cikkeinknél ugyanúgy, mint a játéknap érdekességeit összefoglaló írásainkban, az azok alján lévő táblázatokban. A magyarfutball.hu pedig az általunk is megadott adatokat fordulóról fordulóra grafikonokon összegzi, így több év távlatában is összehasonlíthatóak a számok.

Azt a szomszédos országok kapcsán is elmondhatjuk, hogy a meccsenkénti átlagos nézőszámok mára az 1990-es évekhez képest jól láthatóan csökkentek. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben nagyjából 3000 néző körül alakultak a fordulónkénti mérkőzésátlagok, hol kicsit e fölé emelkedtek, hol ez alá csökkentek. A mélypontot a máig utolsó 16 csapatos bajnokság, a 2014–2015-ös idény jelentette 2504-es átlaggal, amikor a jegy- vagy bérletvásárláshoz kötelezően ki kellett váltani szurkolói kártyát is.

Attól az évadtól a Ferencváros már visszatérhetett az Üllői útra, az újonnan épült Groupama Arénába, de első szezonjában a Fradi még nem érte el az egy évvel korábban az albérletnek számító Puskás-stadionban regisztrált 9000-es meccsenkénti átlagot. Sőt, a 9000-es átlagot az új stadionban először a legutóbbi, 2017–2018-as évadban haladták meg a zöld-fehérek, akkor, amikor visszatértek az arénába a szervezett szurkolói csoportok, és azóta meg is tartotta ezt a számot az FTC, amivel természetesen kiemelkedik a mezőnyből.

A 2014–2015-ös visszaesés és az azt követő, csak nagyon lassú emelkedés oka volt az is, hogy a folytatódó stadionrekonstrukciós program következtében egyre több csapatnak kellett albérletbe költöznie. Ez pedig a Ferencvárossal ellentétben az összes többi klubnál egyértelmű visszaeséssel járt a nézőszámok terén. Még a kisebb táborral rendelkező MTK átlagos nézettsége is majdnem 1000-rel (1 653-ról 699-re) csökkent a Bozsik-stadionban a régi Hidegkuti-stadionhoz képest.

A 2015–2016-os idény egy részében vagy egészében az MTK (a kék-fehérek ekkor már Dunaújvárosban játszottak) mellett a Haladás (Sopronba) és a Videoton – új nevén Mol Vidi FC – is albérletbe kényszerült (Felcsútra). 2016–2017-ben pedig a DVTK-val (mezőkövesdi, később debreceni költözés), rövid időre az Újpesttel (Angyalföldre), aztán pedig a Vasassal (Újpestre) bővült a kör.

A 2017–2018-as szezonban viszont, amikor egyre több klub, így a Haladás és a DVTK is hazatért, már a nézőszámok is egyre inkább emelkedtek – a három évvel ezelőtti mélyponthoz képest négyszázzal, 2907-re, vagyis újra elértük a korábbi évek 3000 körüli átlagát. A Haladásnál a szombathelyi Rohonci úttól 65 km-re fekvő soproni Káposztás utcai stadionban 1700 volt az átlagnézőszám két kiírással ezelőtt, míg a jelenlegi idényben 4300-as hazai átlaggal büszkélkedhetnek a vasiak, ami a második legmagasabb, a Ferencvárosé után, úgy, hogy a leginkább nézőcsalogató mérkőzéseik – például a Fradi szombathelyi látogatása – még hátravannak. A DVTK az előző évadban három helyszínen játszotta a bajnoki meccseit. Az 59 km-re fekvő mezőkövesdi stadionban és a 119 km-re lévő debreceni arénában 13 mérkőzésen 2149-es átlagot mutatott fel, ami az utolsó három, immár Diósgyőrben rendezett találkozókon hirtelen felugrott 9000-re. A három diósgyőri meccset együttesen majdnem annyian látták (26932-en), mint a másik 13-at (27937), és bár az új szezonban azért csökkentek a számok, a valamivel több mint 3700-as diósgyőri átlag így is a 3. legmagasabb.

És nemcsak a megyeszékhelyek esetében számottevő az ugrás, mert az új stadionjában jelenleg az MTK is 2600-nál jár, márpedig ez az adat jóval magasabb, mint a legutóbbi NB I-es bajnoki címe alkalmával, 2007–2008-ban elért 1500-as mutató. A meglévő adatok szerint a 2000–2001-es idény óta nem jártak annyian MTK-meccsre, mint most.

AZ NB I-ES CSAPATOK NÉZŐSZÁMVÁLTOZÁSAI ÖT SZEZON ALAPJÁN*

2018–2019 2017–2018 2016–2017 2015–2016 2014–2015
FTC 9 023 9 066 6 721 7 737 8 384
Haladás 4 339 3 092 1 765 2 797 2 160
DVTK 3 748 3 429 3 302 3 505 4 335
DVSC 3 615 3 916 3 407 3 010 3 818
Mezőkövesd 2 849 2 346 2 098
Kisvárda 2 719
MTK 2 630 1 716 778 699
Újpest 2 601 3 462 2 452 2 822 2 368
Honvéd 1 671 2 510 2 760 1 711 977
Mol Vidi FC 1 416 2 101 2 073 1 989 3 381
Paksi FC 700 1 034 1 508 1 303 1 448
PAFC 629 1 199 1 699 1 649

*Csak a jelenleg is az NB I-ben szereplő csapatok szerepelnek a táblázatban és csak az élvonalbeli meccseik nézőszámai.
Forrás: magyarfutball.hu

Ebben az idényben már csak a Vidi és a Honvéd (Hungária körút) játszik albérletben, s alighanem nagyban ennek is köszönhetően 3145-ös meccsenkénti átlagnál tartanak most a nézőszámok, ami a 2011–2012-est (amely az elmúlt tíz év rekordját hozta 3858-cal) követő hét évad legmagasabbjának számít, és 8 százalékkal nagyobb, mint az előző idényé. Ráadásul az ősz során további emelkedés várható, hiszen szeptemberben jön a szezon első Fradi–Újpest derbije, míg októberben először vendégszerepel majd a Ferencváros az új diósgyőri katlanban – mindkét meccset garantáltan zsúfolt lelátók előtt rendezik majd.

A soccerway.com segítségével pedig a szomszédos országok adataival is összehasonlíthatók a hazai számok, és az látszik, hogy a középmezőnybe tartozunk. A vizsgált nyolc országból az osztrák élvonal jelenti a csúcsot a jelenlegi 6676-os átlagával, utána következik az ukrán (4723), majd a román élvonal (4029), ellenben a Magyarországnál kisebb lélekszámú országokat – Ausztriát leszámítva – ebben az idényben megelőzzük az átlagokat tekintve.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik