Itt van Amerika
THURY GÁBOR
THURY GÁBOR
2020.06.29 15:50

Hatkilós ezüstserleggel tértek haza az újpestiek Genfből

Magyar sikert hozott 1930-ban a Bajnokok Tornája, amelyet az Újpest nyert meg négy mérkőzésen 16 szerzett és mindössze egy kapott góllal. A győzelem után az újpesti csapat a „Bajnokok Bajnokának” nevezte magát. Nem mellékesen Közép-Európa legjobbja is volt.

Az Újpest Köves (Kvasz) János (balra) három góljával lett tornagyőztes Genfben, itt mentenek előle a Slavia védői

 

Tornát szervezett 1930 nyarán a svájci bajnoki címet négy év után visszaszerző genfi futballklub, a Servette, apropóját új stadionja, a Charmilles avatása jelentette, a létesítményt 1930. június 28-án adták át.  „Maga a stadion nagyon szép, a talaj pompás, s a tribün is érdekes szerkezetű, megdöntött 0-alakú a keresztmetszete s egyetlen oszlopa sincs, amely elzárná a kilátást. Kissé kicsi azonban a pálya, aligha fér bele több 20 000 nézőnél” – írta a Nemzeti Sport tudósítója.

Ez volt az első torna, amelyet európai bajnokcsapatoknak rendeztek, ezért néhányan úgy vélik, hogy ez a Bajnokcsapatok Európa-kupája (a későbbi Bajnokok Ligája) előfutára. Az összes jelentősebb európai bajnokot meghívták, kivéve a brit csapatokat, mivel a britek ekkor nem voltak a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tagjai. A résztvevő együttesek a következők voltak: First Vienna FC (Osztrák Kupa-győztes; 1929–1930-ban 3. a bajnokságban), Cercle Brugge KSV (1929–1930-ban belga bajnok), SK Slavia Praha (1929–1930-ban cseh bajnok), FC Sete (1929–1930-ban Francia Kupa-győztes), SpVgg Fürth (1929-ben német bajnok), Újpest (1929–1930-ban magyar bajnok), AGC Bologna (1928–1929-ben olasz bajnok), Go Ahead (1929–1930-ban holland bajnok), Real Unión Irún (1927-ben Spanyol Kupa-győztes, 1929–1930-ban 3. a bajnokságban), Servette FC (1929–1930-ban svájci bajnok).

A tornát 1930. június 28. és július 6. között rendezték meg, az első világbajnokságot Uruguayban július 12. és július 30. között. A pontosítás kedvéért: az Irún mint az 1929-es spanyol bajnok vett részt a tornán, és a nyolcaddöntőben kiesett a Spanyol Kupából, a Bologna és az Irún csapatában is szerepeltek kölcsönjátékosok. A görög és a norvég szövetség tiltakozott, mert bajnokcsapatuk nem kapott meghívást, a Bologna pedig késve érkezett a tornára, ezért a Go Ahead elleni mérkőzését már az első negyeddöntő mérkőzés után rendezték, így mindkét együttes a negyeddöntőben folytatta a küzdelmet.

A díj egy hatkilós ezüstserleg volt – „pompás mívű”, ahogyan a Nemzeti Sport írta –, értéke 3000 frank, mintegy 3300 pengő. A Servette szégyent vallott a nyitó mérkőzésen, 7:0-s vereséget szenvedett a Viennától. Az Újpest a tíz nemzet futballtornáján 30-án mérkőzött az Irúnnal, Jeny Rudolf, a Kispest, az MTK (Hungária), a Sporting 21-szeres válogatott balszélsője, akit alig egy hete a genfi mérkőzések előtt neveztek ki az Atlético Madrid vezetőedzőjének, figyelmeztette a lila-fehéreket:   „Laposan kell játszani, ez a spanyolok halála. Különben az Újpest elveszett.”   A tornára kibocsátott ismertetőben ez állt az Újpestről, a hét közül az egyik bajnokcsapatról:   „Nincs egyetlenegy gyenge pont sem a magyar csapatban s a teljes megértés, amely uralkodik a játékosok közt, a legerősebb csapatok egyikévé teszi az Újpestet a tornára benevezett csapatok közül.”  A mieink meccsét a Magyar Rádió is közvetítette, a Nemzeti Sport munkatársát, Mamusich Mihályt kérték fel a látottak elmondására. „Az ő kitűnő újságíró szeme és szakértelme garantálja, hogy a magyar sportközönség a rádióban is azt a színvonalat fogja kapni, amelyet már a Nemzeti Sport hasábjairól megszokott.”

Nemcsak Mamusich hozta a színvonalat, hanem a magyar bajnok is: 1:1-es félidőt követően 3:1-re győzött, a Journal de Geneve így értékelt: „Gratulálunk a két csapatnak azért a nagyszerű játékért, amelyet itt bemutattak s amellyel kivívták a genfi közönség őszinte szimpátiáját.” A La Suisse a tornán látott két legjobb együttesnek nevezte az ellenfeleket,  „fenséges mérkőzés volt”, állapította meg. A La Tribune de Geneve szerint   „az Újpest ott lesz a döntőben” , a La Tribune de Lausanne dicséri a játékosokat,  „legnagyobb erényük a játék szellemének tökéletes felfogásában, átélésében gyökerezik.”  

Ez igaz volt a második találkozón is: a Go Ahead nem úszta meg hét gól alatt. A 7:0-s győzelem után az írta a Nemzeti Sport: „Az Újpest megerőltetés nélkül hét gólt lőtt a holland bajnoknak, de akár egy tucatig is vihette volna.”  Sikerével a csapat bejutott az elődöntőbe, akárcsak a nagy vetélytárs cseh Slavia az Irún 2:1-es legyőzésével. A hollandok tudását azért jól jelzi, hogy a tribünön állítólag elhangzott, hogy a Go Ahead helyett a csapat változtassa a nevét Go Home-ra… A szünetben pedig az egyik újpesti játékos, Víg János megjegyezte:   „Ezek maguk sem tudják, hová megy a labda, honnan tudjam akkor én?” A Nemzeti Sport értékelésének lényege udvarias,  „a játék az Újpest számára inkább tréningjellegű volt, semmint véres küzdelem.”  Langfelder Ferenc az Újpest ügyvezetője nem volt elégedetlen.  „Lépésben, valósággal sétamenetben nyertünk. A fiúk tartogatták az erejüket szombatra. De a 7:0 is valami.”

Az Újpest ellenfele az elődöntőben az első fordulóban nagy zakót kapó Servette volt. A vezetők véleménye szerint  „nem szabad megerőltetni magát a csapatnak, könnyen kell játszani, gondolni kell a holnapi döntőre.”  A magyar együttes simán nyert 3:0-ra, Langfelder a találkozót követően ezt nyilatkozta: „Örülök, már finalisták vagyunk. Ami a játékot illeti, elismerem, hogy nem volt szép, de jobbra nem is volt szükség. Remélem, hogy holnap megmutatjuk, mit tudunk.”

A másik ágon Slavia–Vienna elődöntőt rendeztek, a Servette angol trénere, Teddy Duckworth fogadott az újpesti vezetőkkel, hogy a bécsiek jutnak a döntőbe. Egy pohár whisky volt a tét, az edző vesztett, mert a Slavia 3:1-re győzött… A meccs a tudósítás szerint propaganda volt a futball ellen, percenként váltották egymást a szándékos és súlyos faultok, s a közönség felháborodva, kővel dobálta meg a „bikaviadal” hőseit. A szemtanúk véleménye alapján a mérkőzés a futball megcsúfolása volt, Langfelder szerint  „az MLSZ ennek a meccsnek a szabálysértéseiért legalább tizenkét évet osztott volna ki.” 

A finálé előtt a többség a Slaviát tartotta az esélyesnek, Mamusich viszont ezt írta:   „De ez nem baj, mert jó, ha az ellenfelet favorizálják s a jó ellenfél ellen bizonyára kijönnek majd az Újpest igazi képességei.”

Az Újpest és a Slavia kivonul a döntőre, elöl Fogl III a magyar zászlóval

Bányai Lajos edző az előcsatározások során Harmat Imrét és Havas Jánost szerepeltette a középcsatár posztján, a döntőre azonban Köves Jánost állította be, ami zseniális húzásnak bizonyult: mind a három újpesti gólt a center szerezte! Tulajdonképpen a lila-fehér játékosok neki köszönhetik az aranyórát, ugyanis a Nemzetek serlege mellett ez volt a győztesek jutalma. Ám még ennél is nagyobb elismerés, hogy a közönség a vállán vitte le a csapat tagjait. A legjobban Langfelder foglalta össze, mi történt abban az esztendőben a csapattal:  „Három nagy díjat nyert: a Közép-európai Kupát, a magyar bajnokságot és most Genfben tíz nemzet legjobb csapata közül lett az első. Soha így még nem játszott az Újpest, mint most a döntőben a Slavia ellen.”   A meccs hőse, Köves ezt mondta: „Szívünket kitettük a pályára. Ez gólokban fejeződött ki. Mindenki szenzációsan játszott.”

A találkozót megnézte a genfi magyar követ, Hevesy Pál is, aki fogadást adott a Bajnokok Tornája győztesének tiszteletére, majd a futballisták a vonatút után a Keleti pályaudvaron állták a drukkerek ostromát. A tömeg a fél órával korábban kenderesi birtokáról érkező Horthy Miklóst éljenezte meg, aztán az újpestiekkel a peronon a tízezres tömegben tumultuózus jelenetek zajlottak le, a sorok csak a Tungsram-dalárda Himnusza alatt rendeződtek.

A valóságtól némiképp elrugaszkodva Mamusich költői soraival zárjuk a cikket:  „A nyári évszak koránkelő napja már dereng szobám ablakán, vajha ez a magyar újjászületés sugára lenne…”

Emlékeztető
Bajnokok Tornája

Újpest–Irún 3:1 (1:1)
1930. június 30., Genf
Gólok: Avar (30., 79.), Spitz (68.), ill. Reguierro (34.)

Újpest–Go Ahead 7:0 (3:0)
1930. július 2., Genf
Gólok: Avar (4., 49., 73., 79.), P. Szabó (9. – 11-esből), Harmat (44., 56.)

Újpest–Servette 3:0 (1:0)
1930. július 5., Genf, elődöntő
Gólok:  Avar (25., 60.), P. Szabó (85.)

Újpest–Slavia 3:0 (1:0)
1930. július 6., Genf, döntő
Charmilles stadion, 22 ezer   néző.   Vezette:  Rous (angol)
Újpest:  Aknai – Dudás, Fogl III – Borsányi, Volentik, Víg – Török, Avar, Köves, Spitz, P. Szabó. Edző: Bányai Lajos
Slavia Praha: Plánicka – Fiala (Novotny, 33.), Novák – Vodicka, Simpersky, Subrt – Junek, Soltys, Svoboda, Puc, Bára. Edző: John William Madden
Gólok: Köves (25., 64., 77.)

2020.07.06 14:19:53

Labdarúgó NB I K. Zs.

Így épül fel a következő magyar labdarúgóidény • Kitekintés a BL és az El versenynaptárára.

2020.06.29 14:57:14

Labdarúgó NB I M. G., P. K., R. B.

Bajnokok, kiesők, nagy sorozatok, mumusok, gólkirályok – legek és rekordok a 2019–2020-as idény után.

2020.07.09 09:02:48

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS

A DVSC szélsője szerint csapatának bajnoki címet nyerve kell visszajutnia az élvonalba.