FTC: visszavágyik a topligába a zöldek univerzális játékosa

– Bernd Storck szerint a norvégok elleni továbbjutás egyik kulcsa a párharcot megelőző telki hétköznapokban keresendő. Egyetért a kapitánnyal?
– Maximálisan – nyilatkozta Pintér Ádám, a Ferencváros tizenkilencszeres válogatott labdarúgója a Nemzeti Sportnak. – Nagyon jót tett nekünk, hogy huzamosabb ideig együtt készülhettünk. Telkiben olyan impulzusokat kaptunk, amelyek rengeteget segítettek bent, a pályán, jobban megismerhettük a szakmai stáb elképzeléseit, arról nem is beszélve, hogy reggeltől estig együtt lehettünk. Együtt reggeliztünk, együtt ebédeltünk, vacsoráztunk, éreztük egymás rezdüléseit. Na meg, ugye, fizikailag is felmért bennünket a stáb, és lám, talán nem volt hiábavaló.

– A saját eredményéről tud valamit?
– Igazából nem, de nem is nekem kell ismernem az adatokat, hanem Bernd Storcknak. A szakmai stáb nem osztotta ki az eredményeket, hanem megtartotta magának, ugyanakkor leszűrte a tapasztalatokat – a keretszűkítésnél pedig alighanem azokat a labdarúgókat tartotta bent az együttesben, akik jó formában vannak, mindamellett megfelelő erőállapotban is.

– Felfogta már, ami történt?
– Nagyjából… Napokig ünnepelni sem volt időm. A mérkőzés után volt egy kis elhajlás a többiekkel, jó volt kiadni magunkból a felgyülemlett feszültséget. A mögöttünk hagyott két hét rendkívül feszített volt, minden perce, minden másodperce a norvégok elleni két összecsapás jegyében telt. Jó volt kiengedni a gőzt, átbeszélni a mögöttünk hagyott napokat. Most, hogy eltelt néhány nap, kezdem felfogni, milyen nagy eredményt értünk el. Reggelente fülig érő szájjal kelek ki az ágyból.

– Elmúlt huszonhét esztendős. Úgy érzi, ott tart, ahol a tehetsége alapján tartania kell?
– Miután még nem vagyok a Barcelona keretében, csalódott is lehetnék… Gyermekkoromban arról álmodtam, egyszer a spanyol sztárcsapatban futballozom, de, a realitások talaján maradva, itt, a Fradinál most nagyon jó helyen vagyok. Megjártam Spanyolországot, futballoztam Oroszországban, voltam légiós Görögországban, szóval nem lehet okom panaszra.

– Hol volt a legjobb?
– Ez nem is kérdés – Spanyolországban.

– Nem vágyik vissza?
– De. Egyszer. Később. Igazából annak idején maradhattam volna, hiszen a Zaragoza hosszú távú szerződést kínált, szerette volna, hogy öt évre írjak alá, de miután a csapat kiesett a másodosztályba, váltanom kellett. Úgy éreztem, a fejlődésem és a válogatott szempontjából sem lett volna jó, ha maradok. Az idő engem igazolt, most itt lehettem a válogatottnál, megélhettem azt a csodát, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra. Ez mindent megér, és talán a döntésem helyességét is igazolja.

– Belegondolt már, hogy az Európa-bajnokság új kapukat nyithat Spanyolország felé?
– Az biztos, rengeteg megfigyelő és menedzser lesz a lelátókon. Egy ilyen nagy tornán mindenki megmutathatja, mire képes, és ha ott jól teljesít, bármi megtörténhet. Csakhogy előbb ott kell lenni a keretben.

– Bernd Storck huszonhárom labdarúgót nevezhet. Indul a harc?
– Ez természetes! Óriási versengés lesz a csapatba kerülésért, mindenki kettőzött erővel hajt majd a meccseken, az edzéseken. Nincs mese, minden idegszálammal arra kell koncentrálnom, hogy minél hamarabb bekerüljek a Fradi kezdőcsapatába, és ott a lehető legjobb teljesítményt nyújtsam. Ebben a fél évben játszanom kell, és olyan teljesítményt nyújtani, amely után Bernd Storck kapitány nem tudja azt mondani: ez a srác nem kell az Eb-re, megleszünk nélküle is.

– Mikor verekedheti be magát a Fradi kezdőjébe?
– Nehéz kérdés. Ami biztos, jó erőben érzem magam, jó formában, minden rendben körülöttem. Szóval rajtam nem múlik. A válogatottal elért eredmény még inkább arra sarkall, hogy kőkeményen dolgozzam tovább. Ahogy mondtam, mostanra talán felfogtam, mit is értünk el, pláne, hogy a Fradival azóta már tétmeccset is játszottunk szerdán.

– Apropó, mi történt a Csákvár ellen a Magyar Kupában? Négy-háromra kikaptak.
– A végére elkövettük azt a hibát, hogy nem koncentráltunk eléggé. Három-egyes vezetésünknél elhittük, hogy ez a meccs már zsebben van, fél gőzzel is lehozzuk, csakhogy a csákváriak nem így gondolták. Le a kalappal előttük. Percek alatt kaptunk két gólt, aztán meg is fordították a mérkőzést. Ugyanakkor jó hír, hogy legalább gólt lőttem. Gyorsan el kell felejteni ezt a meccset, a lényeg, hogy ott vagyunk a Magyar Kupában a legjobb nyolc között.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, MELYIK POSZTON SZERET A LEGINKÁBB JÁTSZANI PINTÉR, VALAMINT HOGY MIT VÁR KORÁBBI KLUBJA, AZ MTK ELLENI SZOMBATI ÖSSZECSAPÁSTÓL, OLVASSA EL A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN!