Doll hihetetlen magasságban! BEK-győztest is megelőz

Vágólapra másolva!
2016.04.04. 19:03
A labdarúgó NB I 28. fordulója – ami valójában a 27. körnek felel meg, de a 27. fordulót későbbre halasztották – után a szokásos, hétfői visszapillantó cikkünket az MTK paksi bukásával már bajnok Ferencvárosnak szenteljük. A Fradi bajnoki címéhez köthető rekordok, sorozatok kerülnek a fókuszba.

A 12 CSAPAT NEM GARANTÁLJA, HOGY IZGALMAS AZ ARANYÉREMÉRT FOLYÓ KÜZDELEM; A FRADI A SPECIALISTA

Hat fordulóval a bajnokság vége előtt aranyérmes lett a Ferencváros – az utóbbi években ilyen korai bajnokavatásra nem volt példa. Tavaly a 26. körben – tehát négy fordulóval a zárás előtt – lett bajnok a Videoton, és akkori cikkünkben arról írtunk, hogy 2004 óta – amióta ismét 16 csapatos lett az NB I – egyszer sem ünnepelt ilyen korán csapat bajnoki címet. A 12 CSAPAT NEM GARANTÁLJA, HOGY IZGALMAS AZ ARANYÉREMÉRT FOLYÓ KÜZDELEM; A FRADI A SPECIALISTA

Hat fordulóval a bajnokság vége előtt aranyérmes lett a Ferencváros – az utóbbi években ilyen korai bajnokavatásra nem volt példa. Tavaly a 26. körben – tehát négy fordulóval a zárás előtt – lett bajnok a Videoton, és akkori cikkünkben arról írtunk, hogy 2004 óta – amióta ismét 16 csapatos lett az NB I – egyszer sem ünnepelt ilyen korán csapat bajnoki címet.

A 2016-os bajnoki cím megünneplésének első percei

Most, hogy 12 csapatos lett az élvonal, a Fradi jóval előbb nyerte meg a bajnokságot, mint bármelyik együttes az előző években. Ezzel tehát megdőlt az a „mítosz", hogy csökkentett létszám esetén mindenképpen jóval izgalmasabb a bajnoki címért folyó csata. Az ugyanis nem a csapatok számától függ, hanem attól, hogy egy adott mezőny legjobb együttesei között van-e két-három-négy, nagyjából egyforma képességű gárda, amely egymástól elvesz pontokat, és az utolsó fordulókig kiélezett küzdelmet vív az első helyért. Ebben a szezonban az élcsoport nem volt kiegyenlített, a sok középszerű alakulatot felvonultató mezőnyből kiemelkedett az FTC.

Az utóbbi 35 esztendőben, 1981 óta (az 1980–1981-es szezonban az utolsó előtti fordulóban, a Pécs 4–0-s legyőzésével lett bajnok a Novák Dezső irányította Fradi, ám erről nincs felvétel az interneten) az NB I-ben hatszor nyert bajnokságot a Ferencváros. A hat bajnokavató mérkőzés mindegyikéről van video-összefoglaló, így képi anyaggal is fel lehet idézni a zöld-fehérek ünneplését.

Ahogy voltak olyan NB I-es idények – legyen az 12, 14, 16 vagy éppen 18 csapatos bajnokság –, amelyekben az utolsó pillanatokig nyílt volt a küzdelem, úgy akadtak olyanok is, amelyeknél jóval a szezonzárás előtt eldőlt a bajnoki cím sorsa. Az 1998–1999-es kiírásban például az MTK öt fordulóval a zárás előtt tette biztossá bajnoki címét – a Fradi most túlszárnyalta ezt.

Bajnoki cím 1992-ben

Ferencváros–Debrecen 3–3 – bajnoki cím 1995-ben

S ha már a 12 csapatos bajnokságot említettük, az új évezredben másodszor kísérletezik az MLSZ azzal, hogy az NB I-ben ennyi együttest szerepeltet. Az első periódus 2000-től 2004-ig tartott, négy szezont ölelt fel, és érdekes, hogy az akkori első és utolsó 12 csapatos bajnokságot is a Ferencváros nyerte meg. Csakúgy, mint a mostani időszak első 12 csapatos idényét. Ha úgy tetszik, a zöld-fehérek erre a bajnoki létszámra specializálódtak, a legutóbbi három NB I-es aranyérmüket 12 csapatos mezőnyben gyűjtötték be.

A Fradi bajnoki címe 1996-ban

A bajnoki címről döntő meccs 2001-ben


A Fradi bajnoki címe 2004-ben

VERESÉGGEL IS LEHET ARANYAT ÜNNEPELNI

A ferencvárosi játékosok hangulatát kicsit elrontotta az a tény, hogy a bajnokavatón vereséget szenvedett a csapat. Bár az utóbbi esztendőkben rendszerint győztes meccsel vívta ki címét a bajnok, nem egyedi a Fradi mostani esete.

A 28. FORDULÓ VÁLOGATOTTJA A NEMZETI SPORT OSZTÁLYZATAI ALAPJÁN
Pogacsics (Puskás Akadémia) – Bényei (Békéscsaba), Mészáros N. (Debrecen), Tamás M. (Diósgyőr), Szabó J. (Paks) – Ádám (Vasas), Szakály D. (Paks), Bertus (Paks) – Takács T. (Debrecen), Hahn (Paks), Eppel (Bp. Honvéd)

Két évvel ezelőtt, az utolsó fordulóban a DVSC is vereséggel ünnepelt (a Honvédtól kapott ki odahaza 2–0-ra, ha a Győri ETO 5–0 helyett 13–0-ra győzte volna le a Mezőkövesdet, akkor a kisalföldiek a bajnokok...), ugyanez történt a Lokival 2010 májusában is, amikor Kecskeméten 1–0-ra veszített, ám első számú riválisa, a Videoton kikapott Győrben, így a debreceniek lettek a bajnokok.

2002 óta – amikor a ZTE az FTC elleni 1–1-es döntetlennel tette biztossá bajnoki címét, Radu Sabo szerezte az aranyat érő találatot – 14 bajnokavatás volt, és a mostani volt a harmadik, amelyiknél az aranyérmes vereséggel ünnepelt. A további 11 alkalommal győztes meccs után lehetett pezsgőt bontani.

DOLL GUTTMANN ELŐTT – CSAK HOGAN ELŐZI MEG

A német Thomas Doll a negyedik külföldi edző a labdarúgó NB I 1935 óta íródó történetében, aki bajnoki címet tudott nyerni. Korábban a finn Martti Kuuselának(Honvéddal, 1993-ban), a cseh Miroslav Beráneknek(DVSC, 2007) és legutóbb tavaly a spanyol Joan Carrillónak (Videoton, 2015) sikerült ez.

Ha az NB I előtti időszakot is figyelembe vesszük (amikor még korlátozottak voltak az I. osztályba jutás lehetőségei, szabályai), akkor három angol edzővel, William Holmesszal, Jimmy Hogannel (MTK, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921) és Herbert Burgess-szel (MTK, 1922) kell kiegészítenünk a névsort.

A nela.hu kétpontos rendszerben számolva, százalékosan összesíti a valaha a magyar első osztályban edzősködő szakemberek teljesítményét. Ezen a listán Thomas Doll hetven meccsel, 49 győzelemmel és 12 döntetlennel (kilenc vereség mellett), 78.57 százalékos teljesítménnyel a második (!) helyen áll. A listán csak olyan edzők szerepelnek, akik legalább 45 találkozón ültek a kispadon.

A százalékos teljesítménymutató alapján Thomas Doll jelenleg, a már említett, az MTK-val öt bajnoki címet elérő Jimmy Hogan (155 meccs, 124 győzelem, 17 döntetlen, 14 vereség, 85.48 százalék) után a magyar bajnokság történetének második legjobb győzelmi mutatóval rendelkező edzője.

Olyan legendás trénereket előz meg, mint az Újpesttel kétszeres bajnok, a Benficával később kétszeres BEK-győztes Guttmann Béla, az 1970-es évek Újpestjét irányító Várhidi Pál, a Puskás Ferenccel fémjelzett Honvédot dirigáló Kalmár Jenő, de említhetjük a több csapattal is bajnokságot nyerő Bukovi Mártont vagy a Ferencváros történetében máig rekordnak számító, 36 meccses veretlenségi sorozatot felállító (ezt közelítette meg egy meccsre Doll 2015 novemberében) Blum Zoltánt.

A MAGYAR BAJNOKSÁG TÍZ LEGEREDMÉNYESEBB EDZŐJE
Jimmy Hogan (1916-tól, MTK) 156
meccs
85.48
százalék
Thomas Doll (2014-től, FTC) 70 78.57
Kovács János (1921-től, FTC) 55 77.27
Schaffer Alfréd (1935-től, MTK, FTC) 109 77. 06
Guttmann Béla (1938-tól, Újpest, Vasas, Honvéd) 82 76.22
Weisz Ferenc (1920-tól, Újpest) 46 73.91
Várhidi Pál (1973-tól, Újpest) 226 71.68
Rónay Ferenc (1941-től, Nagyvárad) 93 70.97
Kalmár Jenő (1944-től, Gamma FC, Csepel, Vasas, Dorog, Honvéd) 270 70.74
Bukovi Márton (1946-tól, MTK, Újpest, Diósgyőr) 330 70.45
*Legalább 45 meccs alapján a Nemzeti Labdarúgó-archívum adatai alapján

A CSEPELNEK, A DUNAFERRNEK ÉS AZ MTK-NAK HAMARABB SIKERÜLT

„Tizenkét év után lett bajnok a Ferencváros" – hallhattuk, olvashattuk szombat óta sokszor a médiában. Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor a mondat végére odabiggyesztenénk, hogy „az élvonalban" vagy „az első osztályban", merthogy az FTC a 2004-es diadala után 2009-ben is ünnepelhetett bajnoki címet, igaz, nem az NB I-ben, hanem az NB II-ben.

A két aranyérem között hét esztendő telt el – ennek apropóján megnéztük, hogy az első osztályban bajnoki címet szerző csapatok hány évvel a(z egyik) feljutás után lettek aranyérmesek az élvonalban.

MEGVAN A 29.!

A Ferencváros labdarúgócsapata ezekben az években lett aranyérmes az NB I-ben: 1903, 1905, 1907, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1926, 1927, 1928, 1932, 1934, 1938, 1940, 1941, 1949, 1963, 1964, 1967, 1968, 1976, 1981, 1992, 1995, 1996, 2001, 2004, 2016

Nincs olyan magyar együttes (mint például a Bundesligában a Kaiserslautern), amely egy feljutás után rögtön bajnoki címet ünnepelhetett volna a legmagasabb osztályban, de olyan már akad, amelyik az élvonalba kerülést követő második szezonjában aranyérmet szerzett.

Ebben a tekintetben az MTK vezeti a prímet, amely kétszer is véghezvitte ezt a bravúrt. A kék-fehérek 1902-ben indultak először a magyar bajnokságban, a II. osztályba sorolták őket, amelyben a második helyen végeztek, így feljutottak az élvonalba, és 1904-ben már bajnokok is lettek a legjobbak között. Több mint kilencven évvel később hasonló tettet hajtottak végre. Az 1994–1995-ös szezonban megnyerték az NB II Keleti csoportját, és két évvel később, 1997-ben – 9 pontos – előnnyel lettek bajnokok az NB I-ben.

A Csepel szintén két évvel a feljutás után nyert aranyat az élvonalban: a Weiss Manfréd FC néven szereplő együttes 1940-ben az első helyen végzett a másodosztály Alföldi csoportjában, első NB I-es szezonjában 5., majd az 1941–1942-es idény végén bajnok lett.

A Dunaferr is képes volt az egyik feljutását követően a második évben bajnoki címet nyerni. Az újvárosiak az 1997–1998-as kiírásban az NB I B-ben a második helyen végeztek, és felkerültek az élvonalba, majd – a fentebb említett Csepelhez hasonlóan – előbb az ötödik helyen végeztek, aztán az 1990–2000-es bajnokságot megnyerték.

Nem maradhat ki a felsorolásból a NAC. A nagyváradi együttest a partiumi-erdélyi területek visszacsatolása után előbb az NB II újonnan létrehozott Kolozsvári csoportjába sorolta be az MLSZ, ezt a bajnokságot 1941-ben megnyerte a csapat, feljutott az NB I-be, amelyben három évvel később (1944-ben) nagy fölénnyel bajnok lett.

A Győri ETO-nál a hatvanas években három és fél esztendőt kellett várni arra, hogy a feljutás után aranyérmes legyen a csapat az NB I-ben. A győriek az 1959–1960-as szezonban elsők lettek az NB II Nyugati csoportjában, majd az 1963 őszi (félidényes) kiírásban megnyerték az NB I-et.

A Vác FC – a Fradihoz hasonlóan – a feljutás után a hetedik évben (1994) lett bajnok az NB I-ben, a Zalaegerszegi TE nyolc (2002), a Videoton FC 11 (2011), a Debreceni VSC 12 (2005), a Vasas 13 (1957) az Újpest 18 (1930), a Kispest/Honvéd 34 (1950) esztendő elteltével lett bajnok az élvonalban valamelyik feljutást követően.

FŐVÁROSI BAJNOKOK

A Ferencváros előtt legutóbb az MTK nyert bajnokságot a magyar élvonalban fővárosi csapatként, még a 2007–2008-as szezonban.

Az elmúlt nyolc évben egyetlen fővárosi klubnak sem sikerült ez, pedig 2000 előtt a Vácot, a Nagyváradot (egy-egy alkalommal) és a Győrt (három alkalommal) leszámítva csak budapesti csapatok (ideszámítva a hivatalosan csak 1950-ben a fővároshoz csatolt Csepelt és Újpestet) diadalmaskodtak a honi első osztályban.

2009 óta a DVSC négy, a Videoton két, a Győri ETO pedig egy ízben lett bajnok.

A Ferencváros labdarúgócsapata eddig huszonnyolcszor örülhetett aranyéremnek az NB I-ben, a mostani a csapat 29. bajnoki címe az első osztályban. Ezzel 12 éves böjtnek lett vége, ez volt a harmadik leghosszabb bajnoki cím nélküli időszak az FTC történetében (a 2009-es NB II-es bajnoki címet nem számolva). 1913 és 1926 között 13, 1949 és 1963 között 14 év telt el két bajnoki cím között.

EGYÉB LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

A hét embere. Ezt a címet a debreceni Takács Tamásnak ítéltük, aki két gólt lőtt a lefújást követően már bajnoknak tekinthető Ferencváros ellen. Az NB I-ben ez volt az első duplája (42 meccsen nyolc gólnál jár), ugyanakkor ebben az idényben már a második – februárban az NB III-ban a Nyírbátor ellen szerzett két gólt.



Balajcza és az „életem gólját szereztem” effektus. A Vasas–Újpest mérkőzésen Ádám Martin hatalmas gólt rúgott, a hazaiak csatára el is mondta, hogy ez az „élete gólja”. Balajcza Szabolcsnak esélye sem volt védeni, gyakorlatilag mozdulni sem tudott a bombaerős lövésre. Az újpesti kapus nem először kénytelen elviselni, hogy valaki az „élete gólját” szerzi ellene. Elég csak a 2013 tavaszi Ferencváros–Újpest találkozóra gondolni (2–1), amelyen Somália és Csukics is elképesztően nagy gólt vágott a kapujába. Ádám találatát a hét góljának választottuk.

Ádám Martin gólja

Polekszics mackóalsóban
Polekszics mackóalsóban

Ki a gólszerző? A Vasas–Újpest találkozón a vendégek második góljánál vita volt arról, hogy ki is a gólszerző. Nem lehetett ugyanis pontosan megítélni, hogy Enisz Bardhi lövése után a becsúszó Lencse László hozzáért-e még a labdához. Akadt olyan visszajátszás, amelynél úgy tűnt, hogy igen, a másiknál meg azt érezte az ember, hogy nem. A mérkőzés után nem sokkal Lencse neve került be a játékvezetői jegyzőkönyvbe a második újpesti gól szerzőjeként, de hamarosan javítottak, és Bardhinak adták a találatot.

Mackóalsóban. Külön cikkben már foglalkoztunk azzal, hogy Vukasin Polekszics, a Békéscsaba kapusa a 40. születésnapját pénteken ünneplő kollégája, Király Gábor tiszteletére szürke mackónadrágban védett a DVTK elleni találkozón.

Tavaly novemberben, a Norvégia elleni pótselejtezőnk előtt és után is a nemzetközi sajtó sokat foglalkozott Király Gábor mackóalsójával, úgy írtak erről, mintha más kapus soha nem védett volna melegítőnadrágban. Kétségtelen – főleg manapság –, hogy nem gyakran állnak a kapusok mackóalsóban a gólvonal elé, főleg nem kellemes időben, de azért nem egyedi az eset, főleg nem nálunk, Magyarországon. Itt a késő őszi, kora tavaszi fordulókban sokszor védtek hosszúnadrágban a kapusok. Még ha nem is szürkében...

Néhány példa a válogatottbeli kollégák közül (kattintson a névre!): Babos Gábor, Sáfár Szabolcs, Szűcs Lajos, Végh Zoltán. Végül nézze meg Király Gábort rövidnadrágban is!

28. FORDULÓ
Mérkőzés Játékvezető
Nézőszám
Április 2., szombat
Paks–MTK 4–1
Iványi Zoltán
1069
Honvéd–Videoton 2–1
Vad II István
1829
Puskás Akadémia–Haladás 1–1Kassai Viktor
956
Békéscsaba–DVTK 0–0
Bognár Tamás
1477
DVSC–Ferencváros 2–1 Farkas Ádám
5658
Vasas–Újpest 3–2Karakó Ferenc
1200
A bajnokság állását itt nézheti meg!
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik