T. SZ. G. 2011.02.22 17:24 Frissítve: 2015.03.31 01:33

Aranylábak, Ezüstcipők, Bronzérmek - magyar futballrekordok II.

A magyar labdarúgás történetében többször változott a bajnokság lebonyolítási rendje. Kezdetben (1901-től 1905-ig) a naptári évben zajlottak a küzdelmek, tavasszal rajtolt a bajnokság, és az ősz végén fejeződött be. Aztán átváltottunk az Európa nagy részén alkalmazott őszi-tavaszi rendszerre, majd a II. világháború után többször is változott a lebonyolítás, végül 1970-ben ismét az őszi-tavaszi szisztémára tértünk át, és azóta a mostani sorozatban a 41. olyan bajnokság, amely ebben a formában zajlik. Kétrészes Sportlegünkben az 1970 óta eltelt időszak tavaszi szezonjainak statisztikai érdekességeit gyűjtöttük össze. Minden esetben csak a valóban tavasszal lejátszott fordulókat vettük figyelembe, az őszre előrehozott „tavaszi” meccsekkel nem foglalkoztunk – II. rész.

 

 

FÉLSZÁZ TALÁLATNÁL IS TÖBB A CSÚCS

 

NSO-SPORTLEGEK
Felejthetetlen meccsek, botrányhősök és hihetetlen sztorik minden mennyiségben –
a SPORTLEGEK sorozat korábbi részeit itt olvashatja.
Dicsőséges és elbukott tavaszi hadjáratok – Magyar futballrekordok I.

Ha nemcsak az utóbbi négy évtized statisztikájában böngésznénk, hanem régebbi időszak bajnokságait is számításba vennénk, akkor az 1948–49-es kiírásban szereplő Ferencváros lenne az egyik csapat, amelyet mindenképpen kiemelnénk. A Budai II, Kocsis S., Deák, Mészáros, Czibor csatársorral felálló zöld-fehérek ugyanis a bajnokságban 140 gól szereztek, és ebből 64-et a tavaszi szezon tizenöt meccsén!

 

Nos, vizsgált időszakunkban, azaz 1970 óta ilyen fantasztikus eredményességre nem volt példa, de azért ne legyünk telhetetlenek, mert akadt néhány együttes, amely szépen termelte a gólokat.

 

Az abszolút rangsort a Vasas bajnokcsapata vezeti, amely az 1977-es tavaszi szezon 17 mérkőzésén 52 gólt (a bajnokságban összesen 100-at) szerzett, ez meccsenként 3.058-as átlagnak felel meg. Az angyalföldi klub minimum középkorú szurkolói máig szívesen gondolnak vissza arra a nagyszerű csapatra, amelynek különösen a támadóalakzata volt erős: az Izsó Ignác (11), Gass István (16), Kovács István (10), Várady Béla (36) alkotta csatársor tagjai összesen 73 gólt rámoltak be az ellenfelek kapujába, ebből 35-öt a tavasszal.

 

VÁRADY BÉLA, A BOMBÁZÓ

 

(A Sport Tv felvétele)

A második helyen az Újpesti Dózsa található, amely két tavaszi szezonban is 48 gólig jutott. 1978 tavaszán 16 mérkőzésen ért el ennyi találatot a legtöbbször a Fazekas László, Törőcsik András, Fekete László csatársorral felálló fővárosi lila-fehér együttes, míg két esztendővel később 17 találkozón volt 48-szor eredményes a gárda. Mindkét szezonban akadt egy-egy nagyon nagy különbségű győzelmük az újpestieknek, 1978 márciusában a Székesfehérvári MÁV Előrét verték meg 8–2-re, míg 1980 áprilisában a Békéscsabát ütötték ki 9–2-re.

 AZ NSO AJÁNLJA: TAVASZRA HANGOLÓ
A Haladás Halmosival, a Szolnok új csapattal maradna benn – beharangozó, 1. rész
Építkező Újpest, 30 gólos Kecskemét – beharangozó, 2. rész

Az abszolút lista harmadik helyén is az Újpesti Dózsa áll, 1976 tavaszán 15 meccsen 46-szor volt eredményes az újpesti alakulat. Mindössze egy találkozón (a Rába ETO otthonában 2–0-ra elveszített mérkőzésen) nem szerzett gólt Várhidi Pál csapata, amely 1976. május 15-én története talán legemlékezetesebb győzelmét aratta, 8–3-ra verte meg az az évi bajnok és MNK-győztes, az előző évben KEK-döntőt játszó Ferencvárost. Fazekas László egymaga öt gólt szerzett ezen a meccsen, a tavasz folyamán pedig 13-at, így 19 találattal – pályafutása során először – gólkirály lett. Az Újpestnek 3.067-es volt a gólátlaga a tavaszi fordulókban, ez még a '77-es Vasast is felülmúlja, sőt a legjobb az utóbbi négy évtizedben! Más kérdés, hogy a bajnokságban a Ferencváros és a Videoton mögött „csak” harmadik lett az Ú. Dózsa.

A TAVASZI SZEZONOK LEGGÓLERŐSEBB CSAPATAI 1970-TŐL 
Csapat neve Gólok tavasszal Mérkőzések tavasszal Gól/mérk. átlag Bajnoki szezon Össz. gól Helyezés
Vasas     52      17 3.058 1976–1977 100 1.
Újpesti Dózsa     48      16 3.000 1977–1978   95 1.
Újpesti Dózsa     48      17 2.823 1979–1980   96 2.
Újpesti Dózsa     46      15 3.067 1975–1976   79 3.
Újpesti Dózsa     44      15 2.933 1972–1973   81 1.
Ferencváros     44      16 2.750 1991–1992   61 1.
Dunaferr     44      16 2.750 1999–2000   79 1.
Bp. Honvéd     43      15 2.866 1984–1985   63 1.

 

GÓLÍNSÉGBEN SZENVEDŐK

 

Olyan csapatok is akadtak bőven, amelyek a téli szünet (és alapozás) után nem találták formájukat, és rendkívül kevés gólt szereztek. A negatív rekordot a Békéscsaba tartja, amely kétszer is csupán hat gólt ért el a tavaszi fordulókban. Az 1974–1975-ös kiírásban az újonc csabaiak az ősz közepéig jól tartották magukat, ám a 8. forduló után lejátszott 21 meccsük közül 15-ön gólképtelenek maradtak, és csupán egy ponttal úszták meg a kiesést. A viharsarki lila-fehérek 1991 tavaszán megismételték tizenhat évvel korábbi teljesítményüket, akkor is csak hat gólra futotta tőlük, ráadásul az átlaguk még rosszabb volt, hiszen eggyel több, azaz tizenöt meccs állt a rendelkezésükre. A szezonbeli utolsó 12 mérkőzésük közül 10-en nem találtak be az ellenfél kapujába, és az őszi 7. pozíciójukat az év végén 15. helyezésre cserélték – kiestek.

 

A hetvenes években igen gólerős újpestieket ebben a fejezetben is meg kell említeni, 1986 tavaszán ugyanis mindössze hét gólt szereztek. Mentségükre szóljon, hogy csak 11 mérkőzésen léptek pályára, a mexikói világbajnokság miatt ugyanis tavasszal csupán 11 fordulót rendeztek, a többit ősszel „zavarták le”. A gólínség ellenére az Újpest nem esett ki, a 11. helyen zárt.

 

Ugyancsak hét gólra tellett a Diósgyőri VTK együttesétől 1971 tavaszán, a miskolci piros-fehérek 15 találkozón szereztek ennyi találatot, így a mérkőzésenkénti gólátlaguk rosszabb, mint az előbb említett Újpesté.

 

A TAVASZI SZEZONOK LEGGÓLKÉPTELENEBB CSAPATAI 1970-TŐL
Csapat neve Gólok tavasszal Mérkőzések tavasszal Gól/mérk. átlag Bajnoki szezon Össz. gól Helyezés
Békéscsaba     6       14 0.428 1974–1975 24 14.
Békéscsaba     6       15 0.400 1990–1991 24 15.
Újpesti Dózsa     7       11 0.636 1985–1986 32 11.
Diósgyőri VTK     7       15 0.467 1970–1971 24 12.
Haladás VSE     8       15 0.533 1971–1972 27 16.
Diósgyőri VTK     8       15 0.533 1992–1993 26 13.
Nyíregyháza     8       15 0.533 1992–1993 17 15.
Nagykanizsa     8       15 0.533 1994–1995 24 15.
LFC Haladás     8       16 0.500 2003–2004 19 12.

 

 

A JÓL ZÁRÓ VÉDELMEK

 

A DVTK BEVEHETETLEN BARLANGJA

A Diósgyőri VTK 2010-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, és a centenárium kapcsán ismét reflektorfénybe került a borsodi klub „aranycsapata”. A hetvenes évek második felének diósgyőri együttese kétszer nyert Magyar Népköztársasági Kupát, egyszer bajnoki bronzérmet, sikereket ért el a nemzetközi porondon, és gerincét adta a moszkvai játékokra majdnem kijutó olimpiai válogatottnak.

 

A Szabó Géza irányította piros-fehérek legjobb bajnoki helyezésüket az 1978–1979-es kiírásban érték el, amikor a harmadik helyen végeztek. A szezonban vendégként néhány nagy pofonba beleszaladó – Tatabányán, Kispesten, Békéscsabán és Újpesten is öt gólt kapó – vasgyáriak védelme hazai pályán rendkívül jól zárt, olyannyira, hogy a Diósgyőrben rendezett 17 mérkőzés közül csak három meccsen találtak be az ellenfelek (összesen négyszer), a tavaszi nyolc hazai találkozón pedig mindössze egy gólt kapott a DVTK! Igaz, Szabó László és Veréb György kapus előtt olyan kiváló és a válogatottban is pályára lépő védők tevékenykedtek, mint Szántó Gábor, Salamon József vagy Kutasi László.

Kétrészes anyagunk első részében már említettük, hogy 1981-ben a Tatabánya veretlenül harcolta végig a tavaszi szezont. Nos, a Lakat Károly irányította Bányász-csapat azzal is kitűnt, hogy igen jól zárt a védelme, a tavaszi 14 mérkőzésen csupán öt gólt kapott! A tizenegyesek hárításában is jeleskedő Kiss Imre kapus a bajnokság utolsó hét fordulójában nem kapott gólt, igaz, rendkívül rutinos védők (Szabó György, Lakatos Károly, Udvardi Endre – hárman összesen 1216 NB I-es meccsen léptek pályára!) tartották távol kapujától az ellenfelek csatárait.

 

Ugyanebben a szezonban a Debreceni MVSC hátsó alakzata – Szűcs István kapussal az élen – is jól állta a sarat, mindössze hat gólt kapott a tavasszal, és ennek is köszönhető, hogy az együttes a 6. helyen fejezte be a bajnokságot.

 

Két olyan csapat van, amelynek kapuját egy-egy félidényben hétszer vették be az ellenfelek: 1991 tavaszán a Garami József irányította, végül bronzérmes Pécsi MSC 15 meccsen, egy évvel később a tavasszal veretlenül bajnok Ferencváros 16 találkozón kapott hét gólt.

 

A közelmúltban is akadtak jól védekező együttesek. Az előző bajnokságban a Győri ETO FC kapuját a tavaszi 15 fordulóban csupán nyolcszor tudták bevenni az ellenfelek, és ugyancsak nyolc gólt kapott (igaz, 13 bajnokin) a Debreceni VSC 2007 tavaszán.

 

 

BETLIZŐ HÁTSÓ ALAKZATOK

 

„Hajrá, Kerület, első a becsület… ” – énekelték a III. Kerület szurkolói a csapat indulóját, amikor az óbudaiak 1996 nyarán – hatvan év szünet után – visszajutottak az élvonalba. 1999 tavaszán már nem sok örömüket lelték a drukkerek az együttesben, az alaposan meggyengült gárda ugyanis nagyon szerényen szerepelt, 17 meccséből tizenhármat (zsinórban nyolcat) elveszített, mindegyik tavaszi találkozóján kapott gólt, összesen 56-ot. A tárgyalt időszakban ennél többször egyik csapat kapuját sem vették be tavasszal.

 

2000 tavaszán az anyagilag tönkrement, nagyon sok utánpótlás korú játékost szerepeltető Vác FC védelme 16 mérkőzésen 47-szer kapitulált, március 11-én például a Ferencvárostól 8–0-ra kapott ki a váci együttes.

 

2008 tavaszán az FC Tatabánya futott bele hasonló szériába, a kék-fehérek 14 bajnokin szedtek be 47 gólt, mérkőzésenként átlagban 3.357-et. Ez még rosszabb, mint a III. Kerület FC átlaga, amely meccsenként 3.294.

 

1979 tavaszán a Bp. Vasas Izzó 45, egy évvel később a Pécsi VSK 43 gólt kapott, mindkét együttes 17 találkozón hozta össze ezt a mennyiséget.

 

 

AZ EZÜSTCIPŐT A TAVASSZAL FÉNYESÍTETTÉK KI

 

Várady Béla (Fotó: Lovas Albert)

A hetvenes években és a nyolcvanas évtized első felében még tartottuk a lépést Európával, több nagy gólvadász is futballozott a magyar bajnokságban. Négyen azért emelkednek ki a többiek közül, mert nagyszerű teljesítményükért Ezüstcipő volt a jutalmuk. Nyilasi Tibor az 1980–1981-es kiírásban 30 góljával lett második az európai mesterlövészek között, a Ferencváros legendája a találatok nagyobb részét ősszel szerezte, így csak szőrmentén említjük meg a nevét.

 

Várady Béla, Fekete László és Fazekas László viszont a tavasszal volt nagyon gólerős, az 1970 utáni időszakban ők a legjobbak ebben a műfajban.

 

A Vasas balszélsője, Várady Béla különlegesen jó formában futballozott az 1976–1977-es bajnokságban. Ősszel 13 találatig jutott, és a 15 gólos Fazekas mögött a második helyen állt a góllövőlistán. Tavasszal aztán még jobban teljesített, 23-szor volt eredményes, döntő érdemeket szerzett az angyalföldiek eddigi utolsó bajnoki címének megszerzésében. A bombaerős szabadrúgásairól és remek fejeseiről is ismert csatár a Vasas 17 tavaszi meccse közül 13-on szerzett gólt, az SBTC-nek négyszer, a Békéscsabának és a Haladásnak háromszor köszönt be.

 

Fazekas László

Fazekas László az 1980-as esztendő első felében, 33 évesen élete formájában futballozott. Az Újpesti Dózsa csatára a tavasszal 21 gólt szerzett, de az évkönyvek csak húsz találatot jegyeznek fel, amelynek oka a magyar újságíró-iskolának köszönhető. Nálunk ugyanis rendkívül szigorúan vették azt, ha egy lövés, fejes után a labda megpattant az ellenfél játékosán, és ezt – szemben Európa más országaival – szívfájdalom nélkül öngólnak ítélték. Így történt meg, hogy Fazekas 1980. május 7-én, a Pécsi VSK ellen mesterhármast ért el, ám első góljánál a szabadrúgása megpattant a sorfalban álló Hüber Ádámon, és a tudósító a pécsi játékos öngóljának adta a találatot. Mivel akkor a szövetség hivatalosan nem vezetett góllövőlistát, így a Népsport tudósítása volt a mérvadó – ezért szerepel Fazekas neve mellett egy góllal kevesebb (36), mint amennyit valójában szerzett a bajnokságban (37). Szerencse, hogy ez az elvett találat nem befolyásolta az európai góllistát, amelyen a „Kapának” becézett támadó így is, úgy is második lett – tehát ezüstcipős.

 

Fekete László (Fotó: Kovács Gyula)

Egy évvel korábban az Újpesti Dózsa szélvészgyors balszélsője, Fekete László is Ezüstcipőt nyert, ő 31 találattal végzett a kontinens gólszerzőlistájának második helyén. Itthon, az NB I-ben Fazekast előzte meg, méghozzá remek hajrával, amíg ugyanis Fekete az utolsó három meccsen hét gólt rámolt be az ellenfeleknek, addig Fazekas (aki 26 gólig jutott) e három összecsapáson nem volt eredményes. Fekete László a tavaszi bajnokikon összesen 17 gólt ért el, egymaga többet, mint a Bp. Honvéd (14), a Csepel (14) vagy a Salgótarjáni BTC (16) csapata.

 

 

A VIDEOTON NÉGYSZER BUKOTT VEZETŐ HELYRŐL

 

1970 óta, azaz az utóbbi negyven bajnokságban 20-szor az a csapat lett a bajnok, amely a téli szünet megkezdése előtt vezette a táblázatot, míg ugyancsak 20 esetben az ősszel lejátszott fordulók után éllovas gárda tavasszal visszaesett, és nem tudta megnyerni a bajnokságot.

 

Az Újpest 11 őszi elsősége után hétszer lett aranyérmes, négyszer elúszott a bajnoki cím. Az MTK hét esetben kezdte a tavaszi szezont az élről, négyszer meg is nyerte a bajnokságot, háromszor nem.

 

A legjobb hatásfokkal a Dunaferr (1999–2000) és a Debreceni VSC (2008–2009) dolgozott, mindkét együttes egyszer volt őszi első, és akkor aranyérmet is szerzett. A Honvédnak is jó az átlaga, hiszen az öt őszi elsőségéből négyet bajnoki címre váltott.

 

A Balaton FC (Siófok), a BVSC, a Csepel és a Győri ETO az utóbbi negyven évben egyszer-egyszer vezette a tavaszi rajt előtt a táblázatot, ám egyiküknek sem sikerült megnyernie a bajnokságot. Ebben a tekintetben a Videoton a legbalszerencsésebb, amely korábban négyszer volt az őszi fordulók legeredményesebbje, mégsem sikerült bajnoki címet szereznie. Talán majd most, ötödikre…

 

Az elmúlt évtizedben egyébként ritkán számított jó ómennek az őszi elsőség, az utóbbi kilenc bajnokságban csak kétszer fordult elő (a 2007–2008-as kiírásban az MTK-val, egy évvel később a Debrecennel), hogy az őszi bajnok a szezon végén is az élen zárt.

 

 

HOGYAN LEGYÜNK ELSŐKBŐL ÖTÖDIKEK

 

Azt már említettük, hogy az utóbbi negyven esztendőben 20-szor nem az a csapat lett a bajnokság aranyérmese, amely az őszi fordulók után vezette a tabellát. A húsz esetből tizennégyszer az őszi bajnok az idény végén a dobogó második vagy harmadik fokán végzett, hat esetben viszont olyan mérvű volt a visszaesése, hogy még az érmes helyezésekről is lecsúszott.

 

Az 1978–1979-es idényben az ősszel remeklő Bp. Honvédot – amely nemcsak a bajnokságot vezette, hanem az UEFA-kupában is menetelt, és a negyeddöntőig jutott – a tavasszal komoly sérüléshullám sújtotta, és a kispestiek olyannyira visszaestek, hogy végül az 5. helyre csúsztak le. Ha csak a tavaszi eredményeket nézzük, akkor a gárda a 14. helyen végzett volna.

 

Hasonló „bravúrt” vittek véghez három évvel később az újpestiek, akik az őszi listavezető pozícióból az idény végére az 5. helyre zuhantak vissza. Egy évvel később a nagyszerű őszt produkáló Csepel a szezon végén csak a negyedik helyre volt jó, és ugyanez történt meg az 1980–1981-es kiírásban a Videotonnal is. Az edzőként első NB I-es szezonjában tevékenykedő Verebes József által irányított fehérvári együttes az ősszel rendezett 20 forduló után még az élen állt, tavasszal viszont sokat bukdácsolt, és be kellett érnie a negyedik hellyel.

 

Az 1997–1998-as kiírásban az ősszel látványosan futballozó és listavezető Győri ETO FC, a 2003–2004-es szezonban a nyitány előtt lesajnált, ám kellemes meglepetésre igen jól szereplő Balaton FC lett a bajnokságban negyedik úgy, hogy a tavaszi rajt előtt még vezette a táblázatot.

 

 

MTK: AZ ŐSSZEL A LEGJOBB, A TAVASSZAL A LEGROSSZABB

 

A fiatalabb generáció is élénken emlékezhet még a 2001–2002-es bajnokságra, amelyben az MTK fantasztikus őszt produkált, és már a téli szünetben szinte mindenki elkönyvelte, hogy a fővárosi kék-fehérek megszerzik 22. bajnoki címüket.

 

A Bognár György által irányított együttes az őszi 22 forduló után 11 ponttal előzte meg a második helyezett ZTE FC-t. A különbség először még nőtt is, az MTK-nak a tavaszi második forduló után már 13 pont volt az előnye a Zalaegerszeg és 17 a harmadik helyen álló Ferencváros előtt.

 

Ettől kezdve azonban elképesztő hullámvölgybe került a Hungária körúti alakulat: a hátralévő 14  mérkőzéséből csupán hármat nyert meg, egy találkozója döntetlen lett, és tízszer veszített (a tavaszi eredmények alapján messze utolsó helyen végzett a táblázaton!). A rossz széria március 16-án, a Debrecen otthonában 4–3-ra elveszített mérkőzésen kezdődött...

 

A LOKI ELINDÍTOTTA A LEJTŐN AZ MTK-T

 

(A Magyar Televízió felvétele)

 

 

 AZ ŐSZI ÉS A TAVASZI SZEZONOK LEGJOBBJAI 1970-TŐL
Bajnoki szezon Őszi fordulók Az őszi első Tavaszi fordulók A tavaszi legjobb Bajnok
1970–1971 15 Újpesti Dózsa 15 Ferencváros Újpesti Dózsa
1971–1972 15 Újpesti Dózsa 15 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1972–1973 15 Újpesti Dózsa 15 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1973–1974 15 Újpesti Dózsa 15 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1974–1975 15 Újpesti Dózsa 15 Bp. Honvéd Újpesti Dózsa
1975–1976 15 Ferencváros 15 Videoton Ferencváros
1976–1977 17 Újpesti Dózsa 17 Vasas Vasas
1977–1978 18 Újpesti Dózsa 16 Bp. Honvéd Újpesti Dózsa
1978–1979 17 Bp. Honvéd 17 Újpesti Dózsa Újpesti Dózsa
1979–1980 17 Bp. Honvéd 17 Újpesti Dózsa Bp. Honvéd
1980–1981 20 Videoton 14 Tatabánya Ferencváros
1981–1982 20 Újpesti Dózsa 14 Rába ETO Rába ETO
1982–1983 15 Csepel SC 15 Ferencváros Rába ETO
1983–1984 15 Videoton 15 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1984–1985 15 Videoton 15 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1985–1986 19 Bp. Honvéd 11 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1986–1987 15 MTK-VM 15 MTK-VM MTK-VM
1987–1988 15 Bp. Honvéd 15 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1988–1989 15 MTK-VM 15 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1989–1990 16 Újpesti Dózsa 14 MTK-VM Újpesti Dózsa
1990–1991 15 Bp. Honvéd 15 Bp. Honvéd Bp. Honvéd
1991–1992 15 Vác FC 15 Ferencváros Ferencváros
1992–1993 15 Vác FC 15 Kispest-Honvéd Kispest-Honvéd
1993–1994 15 Vác FC 15 Kispest-Honvéd Vác FC  
1994–1995 15 Újpesti TE 15 Ferencváros Ferencváros
1995–1996 15 BVSC 15 Ferencváros Ferencváros
1996–1997 17 MTK FC 17 MTK FC MTK FC
1997–1998 17 Gyôri ETO FC 17 Újpesti TE Újpesti TE
1998–1999 17 MTK Hungária 17 MTK Hungária MTK Hungária
1999–2000 17 Dunaferr 17 Dunaferr Dunaferr
2000–2001 19 Ferencváros 17 Ferencváros Ferencváros
2001–2002 22 MTK Hungária 16 Ferencváros Zalaegerszeg
2002–2003 17 Ferencváros 15 Zalaegerszeg MTK Hungária
2003–2004 16 Balaton FC 16 Újpest FC Ferencváros
2004–2005 15 Ferencváros 15 MTK Budapest Debreceni VSC
2005–2006 15 Újpest FC 15 Debreceni VSC Debreceni VSC
2006–2007 17 MTK Budapest 13 Debreceni VSC Debreceni VSC
2007–2008 15 MTK Budapest 15 Debreceni VSC MTK Budapest
2008–2009 15 Debreceni VSC 15 Debreceni VSC Debreceni VSC
2009–2010 15 Videoton FC 15 Debreceni VSC Debreceni VSC
2010–2011 16 Videoton FC 14            ?            ?

 

 

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.10.20 00:23:18

Labdarúgó NB I KUN ZOLTÁN

NS-VÉLEMÉNY. A szurkoló érezhesse magát nyertesnek.

2017.10.19 16:24:50

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A Ferencváros játékosa elmondta, a derbi előtt mindig nyomasztó a hangulat, de igyekeznek oldani a feszültséget.

2017.10.18 18:33:41

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Aki eddig tíz meccsre ment ki egy évben, ezentúl menjen ki tizenkettőre!

2017.10.17 17:26:48

Labdarúgó NB I SINKOVICS GÁBOR

Újrajátszották a világítás meghibásodása miatt félbeszakadt összecsapást.

2017.10.16 15:08:48

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Az NB I-ben sosem történt még olyan, mint a DVTK–Vasas meccsen. Horváth és Pintér ismét „meglopta” volt csapatát.