NB I: Annyi történt, hogy a futballt választottam – Balogh Balázs

Búcsú – hét év után.

Balogh Balázs 2010-ben került Újpestre, a héten pedig a Puskás Akadémiához szerződött. Az újonc erősít, ez természetes, de mi arra voltunk kíváncsiak: a lila-fehérek egykori csapatkapitányát mi motiválta a klubváltásban.

„Nehéz, ugyanakkor gyors döntés volt – mondta 27 esztendős középpályás. – Annyi történt, hogy a futballt választottam.”

Hozzá kell tenni: leszögezte, nem szívesen beszél a történtekről. Ám nem érdektelen, hogyan is zajlik egy-egy klubcsere, ezért tovább faggattuk.

„Gondolkodtam azon, hogy a közösségi oldalon megosztok néhány gondolatot azokkal, akiket ez érdekel – sóhajtott Balogh Balázs. – A legfontosabb: mindent köszönök az Újpestnek! Kissrácként kerültem oda, férfiként, labdarúgóként köszöntem el, sokat adott nekem ez a klub, és szívemből remélem: mindig hazamehetek a Megyeri útra! Húsz voltam, amikor lehetőséget kaptam, ráadásul gyerekként a Fradiban is szerepeltem, hátrányból indultam, de elfogadtak, befogadtak, megszerettek talán – életem része lett az Újpest. Kupagyőzelmet ünnepeltünk, nem felejtem el a Ferencváros elleni derbik hangulatát, a szeretetet, amit kaptam. De…”

No, igen.

Mi történt?

Erre voltunk kíváncsiak.

„Már kerestek, ismerősök, ismeretlenek írtak nekem, hogy mégis hogyan képzeltem? – folytatta a lila-fehérben 186 bajnokin szereplő futballista. – Nos, a felkészülés elején Nebojsa Vignjevics azt mondta, hogy elérkezett a váltás ideje, nem akar magyarázkodni, miért ülök majd a kispadon, jobban teszem, ha elmegyek. Nem értettem, hiszen formálódik a keret, úgy éreztem, szükség lehet rám, elsőre azt gondoltam, megharcolok a helyemért. Elérhettem volna a kétszáz bajnoki meccset lilában, ez nagyon motivált, ezt azért nem mindenki mondhatja el magáról. Aztán hívott a tulajdonos, Roderick Duchatelet úr, és ugyanazt mondta, mint az edző: itt a váltás ideje. Hozzátette, kapott értem ajánlatokat, de örülne, ha a felcsútit fogadnám el – egy év van még a szerződésemből, most tudnak belőlem úgymond pénzt kivenni. Ez üzlet, és ezt tiszteletben kell tartanom nekem is.”

Tehát: elküldték?

Mennie kellett?

Balogh Balázs cáfol.

Merthogy nem elküldték.

„Maradhattam volna, hiszen szerződésem volt az Újpesttel – érkezett a válasz. – Ám ha jövőre ingyen távozom, az nem a klub érdeke, és ezt világossá is tették számomra. Láttam, mit élt át Balajcza Szabolcs, Kabát Péter, Szélesi Zoltán, Dusan Vasziljevics, miután azt követően is ott maradtak, hogy a távozást javasolták nekik – ezt nem akartam átélni. Volt, aki külön öltözőbe mehetett csak, egyedül edzhetett, a csapatból kirekesztettként létezett, ezt nem akartam – ezt jelenti, hogy bár őrlődtem, mit tegyek, végül a futballt választottam. Játszani akarok.”

Erre pedig Felcsúton lehetőség nyílik.

Pintér Attila és Balogh Balázs kapcsolata nem most kezdődött, az edző az északírek elleni, rossz emlékű Eb-selejtezőn (2014 szeptemberében 1–2) játszatta a futballistát, aki az akkori kapitány menesztése után is vállalta véleményét: szerinte Pintér felkészült, jó edző, sokat tanult tőle az együtt töltött néhány napban.

„Igen, ismerjük egymást – mondta Balogh Balázs. – Mindent a futball adott nekem, boldogságot, csalódásokat, egzisztenciát, barátokat, ezért alázatos vagyok a sportágam iránt. Hajlandó vagyok dolgozni, beállok a sorba, szeretem a munkát – tudom, hogy Pintér Attila tűzbe megy azokért, akikben hisz. Nekem nincs bajom a habitusával, azoknak van, akik nem szeretnek annyira dolgozni, velük tényleg keményen bánik, de ezt normálisnak tartom. Tudom, hogy jó csapat épül Felcsúton, a posztomon futballozhatok újra, ott, ahol tíznél több gólpasszt adtam egy szezonban, ahonnan bekerültem az év csapatába. Mostantól a Puskás Akadémia sikereiért dolgozom.”