BORBOLA BENCE 2020.03.27 19:04 Frissítve: 2020.03.27 19:04

Akit a pszichológus sem vállalt – interjú Váczi Zoltánnal

Váczi Zoltán és a szigor mindig is két külön világ volt. A dohányzásról képtelenség volt leszoktatni, csütörtökönként pedig edzés helyett a tópartra járt horgászni. A Békéscsaba és a Vasas korábbi támadója manapság Pécelen él családjával, mint mondja, élvezi a vidéki életet, a csendet, a nyugalmat.

 

Még mindig dohányzik... (Fotó: Nemzeti Sport)

– Mi ez a madárcsicsergés?
– Idehaza vagyok Pécelen. Kint ülök a teraszon. Csendes környék, családi ház kerttel, imádunk itt élni.

1993
Bemutatkoztam az élvonalban. A Békéscsaba lila-fehér mezében játszottam először az NB I-ben, utólag rendkívül büszke vagyok a pályafutásomra. Csak azt sajnálom, hogy nem most játszom, a fizetésem a többszöröse lenne az akkori béremnek.

– Azt hittem, jobban szereti a nyüzsgést.
– Dehogy! Sosem szerettem a tömeget, ha az emberek egymás szájában élnek. Békéscsabán panelban laktam, majd kiköltöztem a Lencsési lakótelepre, ahol ugyancsak négyemeletes házban éltem. Pásztor Józsi három lépcsőházra lakott tőlem. Legutóbb, amikor ott voltam, gondolkodtam rajta, hogy keresek egy kis házat, ki is néztem egy kis farmot magamnak.

– Farmot?
– Igen. Imádtam volna. Az állatok sokkal kiszámíthatóbbak, mint az emberek. Mindig is a visszahúzódó életet szerettem, Pécelen ez megvan, csend és nyugalom honol mindenhol. A párommal és a nevelt fiammal élünk, na és van két kutyánk, két macskánk. A kutyák odakint, a cicák idebent laknak. Így alkotunk egy családot.

– Hogy bírják a koronavírus-járvány miatti bezártságot?
– Nehezen. De ez van, muszáj betartanunk a rendet. Több idő van most itthon üldögélni. Élelmet viszünk az idős szülőknek, bevásárolunk nekik, szóval, megpróbáljuk valamiképpen hasznossá tenni magunkat. Egyébként Maglódon vagyok a tizenkilenc évesek edzője, ami mellett a tizenhat esztendőseknek is tartok tréningeket, ám természetesen most egyelőre nincsenek gyakorlások. De a vállalkozás megy.

– Miben utazik?
– Építési vállalkozó vagyok, a munka nem állhat meg. De az idősekre nagyon vigyázni kell. Magamat nem féltem, pályafutásom alatt olyan kiképzést kaptam, hogy az én szervezetem biztosan leküzdené a betegséget. De a nyugdíjasokra nagyon figyeljünk oda. Ne feledjük, a mostani Magyarországot ők építették. Itt, Pécelen is sok idős él, látom, hogy odakint kapálgatnak a kapu előtt, nem bírják a tétlenséget. A munkához vannak szokva. Na, a mai fiatalokról ez már nem mondható el.

2019
Nagyon jól kijövünk a párommal. Egy hullámhosszon vagyunk, békében, megértésben élünk a péceli házunkban. A közös fotózkodást nem igazán szeretem, de ezt azért megtaláltam. A nevelt fiunkkal sok időt töltünk együtt, próbáljuk hasznosan eltölteni az időnket, nagyokat kirándulunk.

– Jól érzem, van mondanivalója erről?
– Ők már csak költekezni szeretnek. Más világban élnek, amolyan elvarázsolt bolygó az övék. Magam is tapasztalom, hiszen a nevelt fiam tizenhat éves. Legalább focizik! Maglódon játszik, miatta kerültem oda én is. Amikor megtudták, hogy az én fiam, megkérdezték, nem lenne-e kedvem az utánpótlásban dolgozni. Kicsit gondolkodtam, majd igent mondtam. Elfoglalt vagyok, de futball nélkül nem igazi az életem.

– Vasas-meccsen mikor járt legutóbb?
– Az idény első bajnokiján kint voltam, azóta nem. Nem tetszett, amit láttam, nem fedeztem fel elképzelést, és azt mondtam magamban, akkor inkább nem jövök. Bene Ferencnél változott a helyzet, televízióban megnézem a meccseiket, de ennyi. Sajnos a mostaniakat is a régi csapattársaimhoz mérem, és hát a maiak az akkori alapemberek tudásának negyedére sem képesek. A Vasasnál most zajlik éppen a szavazás, hogy megválasszák minden idők három legjobb játékosát, hihetetlen jó érzés, hogy egyelőre ott vagyok a dobogón.

– Dohányzik még?
– Sajnos. Ötéves voltam, amikor először beleslukkoltam egy cigarettába. Édesapám adta a kezembe, gondolta, beleszívok, és nyomban eldobom, megfulladok majd a füsttől. Hát nem lett igaza. Bejött a cigi, azóta is szívom. Tudom, nem a legjobb szokás, de ez van. Nem tagadom, annak idején sokszor a kispadon is rágyújtottam. A Vasasnál például rendszerint úgy álltam be a második félidőre, hogy a szünetben hoztak nekem egy cigarettát a játékoskijáróhoz, elszívtam, majd beszaladtam a pályára. Mondhatni, én így készítettem fel a tüdőmet a nagyobb igénybevételre. Szerintem nem az a fontos, hogy az ember mit csinál a pályán kívül, hanem hogy a zöld gyepen hogyan teljesít. Hát én így, füstösen is lefutottam mindenkit.

2020
A maglódi kis csapatommal. Miután munkába álltam, átvettem az irányítást, teljesen átalakítottam
a csapatot. Új módszereket vezettem be, a részletekre is odafigyelek. Sokan nem gondolják rólam, ám igenis szigorú edző vagyok. Nem lehet jó a játékosomnak lenni.

– Edzői nem igen bírtak önnel, mondván, igazi vadló, akit képtelenség betörni.
– Na igen, engem nem tudtak megfogni az edzők. Talán ha keményebben kezelnek. Bár akkor sem… Egyedül Illovszky Rudi bácsi tudott hatni rám, ő a fiának tekintett, a lelkemre hatott. Békéscsabán Pásztor Józsi még pszichológus professzort is hozatott az öltözőbe, ám a doki végül nem vállalt, azt mondta, ő is jár ki a meccsekre, reménytelen vagyok. Egyik edzőm azt mondta, annyiszor ezer forintot kell fizessek, ahány cigit elszívok a stadion területén belül. Azt feleltem, tőlem aztán húzogathatja a strigulákat, engem nem érdekel.

– Mi a helyzet a horgászattal?
– Manapság sajnos már keveset járok. De a botok megvannak még, az egyik barátom nemrégen hívott, menjünk ki a tópartra. Annak idején a csütörtök nálam horgásznap volt, sokszor nem mentem edzésre aznap, inkább kiültem a partra. Hiába tiltottak el a horgászbotomtól, nem tudtak rávenni, hogy inkább tréningezzek. Előfordult olyan is, hogy egy hétre tűntem el. Fogtam egy sátrat, és kivonultam a természetbe. Ilyen vagyok, így kell elfogadni.

SZÓ-TÁR
HAL – Egyértelműen az amur. Erre szerettem leginkább horgászni. Olyan, mint egy torpedó. A horogra akadva jön kifelé a part irányába, ám amikor megérzi, hogy közel a vég, mint egy rakéta, kilő. Tizenhét kilogrammos volt a legnagyobb, amit a partra csaltam, Enyingen fogtam ki.
ÉVSZAK – Naná, hogy a nyár! Nálam harminc fok fölött indul az élet. Bírom a meleget, úgy is mondhatnám, minél melegebb van, annál jobb. Játékoskoromban is ilyen voltam, az ellenfelek szenvedtek a hőségben, én viszont éltem, mint hal a vízben. Emlékszem, harminckét fok volt, a televízió is adta azt a mérkőzést, én pedig tizenkilenc perc alatt szereztem mesterhármast.
AUTÓ – Régen a sportautóra szavaztam volna, most viszont már egy nagy családi járgányra. A Mercedes a kedvenc márkám. Legyen kombi, amibe beférnek a horgászbotok és a család is. Na és ha Agárdra megyünk az anyósomék nyaralójába, a két kutya is elférjen hátul. Így szoktunk utazni, szóval nem árt a nagy autó.
VÁROS – Ha külföld, akkor Barcelona. Nagyszerű város, igazi élmény ott sétálgatni. De ha Magyarország, akkor a vidéki életet kedvelem. Békéscsabán imádtam lakni, most pedig ugyebár Pécelen élek. Úgy vagyok vele, mindegy hol, csak nyugalom legyen. A nyüzsgést nem szeretem. Annak idején a Vasas-pályától tíz méterre laktam, azt nem csíptem.

 

2020.06.03 13:45:27

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS (összefoglaló), HATÁR DÁVID (percről percre)

A Mezőkövesd egyszer egyenlített, másodszor már nem volt válasza • El-selejtezőben indulhatnak a kispestiek.

2020.06.02 21:12:49

Labdarúgó NB I DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Oda lehet érni itthonról a csúcsra magyar futballedzőként.

2020.06.02 15:42:53

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A góllövőlista vezetője 9-es osztályzatot kapott. Az NS szerint Iványi Zoltán tévedett Diósgyőrben.

2020.06.01 21:21:35

Labdarúgó NB I VOLESZÁK GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Többször is egy fatörzs mögött megbújva toporgott…