Itt van Amerika
PIETSCH TIBOR
PIETSCH TIBOR
2019.08.17 08:22 Frissítve: 2019.08.17 08:50

A sikertörténet 1909-ben kezdődött – száztíz év legendája

Magyarország egyik legnevesebb és legsikeresebb futballegylete, a Kispesti Athlétikai Club – mai nevén Budapest Honvéd – a minap „töltötte be” 110. életévét. A „születésnapi” meccsüket ma, a Kisvárda ellen játsszák a piros-feketék, az ünnepi alkalomból felelevenítjük a mérföldköveket, hozzátéve, hogy az Éder vendéglőtől a 14. bajnoki címig tartó időutazás nem jöhetett volna létre a klubkrónikás, Kaszás Kálmán segítsége nélkül.

Puskás Ferencék 1949 és 1955 között ötször lettek bajnokok (Fotó: honvedfc.hu)

 

1871. június 11.: Két évvel azt követően, hogy levált Vecsésről, Kispest önálló település lett. Három esztendővel később megkapta a nagyközségi rangot. Akkor még csak nyomokban lehetett felfedezni futballt a környéken…

BUDAPEST HONVÉD FC
Született: 1909. augusztus 3., Kispest
Névváltozások: Kispesti Athlétikai Club (1909–1926), Kispest FC (1926–1944), Kispesti AC (1944–1949), Budapesti Honvéd Sport Egyesület (1949–1991), Kispest-Honvéd FC (1991–1996), Kispest-Honvéd TIG FC (1996), Kispest-Honvéd FC (1996–2003), Budapest Honvéd FC (2003–)
Kiemelkedő sikerei: 14x magyar bajnok, 12x magyar bajnoki ezüstérmes, 6x magyar bajnoki bronzérmes, 7x Magyar Kupa-győztes, 1x Közép-európai Kupa-győztes
Olimpiai bajnokai: Bozsik József, Budai II László, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Kocsis Sándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc, Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc, Kocsis Lajos
Világbajnoki ezüstérmesei: Bozsik József, Budai II László, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Kocsis Sándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc
Gólkirályai: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Machos Ferenc, Czibor Zoltán, Tichy Lajos, Kozma Mihály, Détári Lajos, Gregor József, Illés Béla, Eppel Márton, Davide Lanzafame, Holender Filip

1904: A korabeli feljegyzések szerint a kispesti grundokon ekkor már tétre menő mérkőzéseket vívtak különböző csapatok, amelyeket egyszerűen szabadcsapatokként emlegettek. Négy társulatot tartottak számon, a Kakasokat, a Sólyom-Bikákat, az Összetartást és a KAC-ot. Mindeközben egy tanárember, Bede István vezetésével megalakult a nagyközség első klubja, a Kispesti Sport Club. Három szakosztály működött, de felnőtt szinten a labdarúgók, a tornászok és a vívók sem neveztek be a sportági szövetségek versenyrendszerébe.

1908. augusztus 16.: Nem sokon múlt, hogy már ekkor megalapítsák a Kispesti Athlétikai Clubot. Történt, hogy az Éder vendéglőben egy másik tanár, Varga Bálint tett kísérletet arra, hogy egyesületi formába „öntse” a KAC-ot, ám az alakuló közgyűlés nem a várt eredményt hozta: a tagok nem fogadták el az alapszabályt. Varga Bálint néhány órányi regnálás után távozott a posztjáról.

1909. augusztus 3.: Ami alig egy évvel korábban nem jött össze, aznap igen: megalakult a KAC! A tisztújító választmányi gyűlésen döntöttek arról is, hogy az egyesület nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, labdarúgás, ökölvívás, tenisz, torna, vívás) kezdje meg működését. A Belügyminisztérium október 21-én hivatalosan is bejegyezte, a Magyar Labdarúgó-szövetség pedig december 10-én felvette a tagjai közé – a magyar futball történetében ezzel megnyílt egy csodás fejezet.

1909. szeptember 19.: Az MLSZ Pestvidéki bajnokságában a kispesti csapat lejátszotta első hivatalos mérkőzését: 3:1-re nyert a Monor ellen.

REKORDOK, EGYEDÜLÁLLÓ TELJESÍTMÉNYEK
5 – Nemzetközi kupatalálkozón Tóth Kálmán szerezte a legtöbb gólt egy meccsen, 1965. augusztus 25-én, a finn Reipas Lahti elleni KEK-meccsen (10:2) a kispesti gólok felét lőtte.

8 – Tétre menő találkozón Kozma Mihály szerezte a legtöbb gólt: 1974. február 17-én a Hercegszántó otthonában 15–0-ra megnyert MNK-mérkőzésen nyolcszor volt eredményes .

47 – Páratlan sorozat: 1951. szeptember 2. és 1953 május 31. között 47 élvonalbeli meccsen nem talált legyőzőre a Honvéd.

50 – Egy bajnokságban senki sem jutott több gólig Honvéd-mezben Puskás Ferencnél, aki az 1947–1948-as idényben meg sem állt 50 találatig.

101 – Varga Pétertől kezdve Holender Filipig 101 labdarúgót adott eddig a Honvéd a magyar válogatottba. A kispestiek közül Bozsik József lépett pályára legtöbbször az A-válogatottban – igen, 101-szer.

210 – Az Újpestnél többször egy csapattal sem találkozott a Honvéd, a lila-fehérek elleni párharc 210 „résznél” tart. A sorban az FTC a második (208).

358 – A legendás 10-es szerezte a legtöbb bajnoki gólt Kispesten, Puskás Ferenc 358-szor volt eredményes. Csupán 350 meccsen…

447 – Akinél több NB I-es meccsen senki nem bújt Honvéd-dresszbe, az megint csak Bozsik József: 447-szer játszott az élvonalban.

1912. április 7.: Az első nemzetközi barátságos mérkőzését is megvívta a KAC, Ortner József két góljával 2:1-re legyőzte a DFC Brünnt.

1913: Abban az esztendőben már a Sárkány utcai sporttelepen lelt otthonra az együttes, azon a telken, amelyet a nagyközség adományozott a klubnak. A pályát helyi kisiparosok és kereskedők, mindenekelőtt Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő támogatásával építették meg, a futballisták ezt a maguk módján viszonozták: fennállása első bajnoki címét ünnepelhette a KAC. Igaz, akkor még csak a III. osztályban.

1916. szeptember 13.: A kispestiek lejátszották első meccsüket az élvonalban. A végeredmény ismert, de mindmáig nem szívesen emlegetik, hogy a premier sikerülhetett volna jobban is: a III. Kerületi TVE 3:0-ra győzött.

1920: Az első érem a legjobbak mező­nyében: a 15 csapatos bajnokságot a 2. helyen fejezte be a Kispesti AC.

1926. december 19.: Történelmi diadal: a fiatalokkal teletűzdelt KAC amatőr csapata a Magyar Kupa – megismételt – döntőjében, maratoni hosszúságú találkozón 3:2-re legyűrte a jóval esélyesebbnek tartott BEAC-ot. A Postás SE Rónai utcai pályáján 150 néző előtt lejátszott mérkőzésen Gregor Győző szerezte a mindent eldöntő gólt – a 157. percben…

1927. április 1.: Legenda született, világra jött a kispesti – és a magyar – futball legnagyobb alakja, Puskás Ferenc.

1938. június 26.: Az első nemzetközi tétmérkőzését is elkönyvelte az idősebb Puskás Ferenc által vezetett csapat: a Közép-európai Kupa 1. fordulójában az olasz bajnok Ambrosiana (lásd még: Internazionale) volt az ellenfele. A milánói meccs úgy hozott 4:2-es hazai győzelmet, hogy a 66. percben még 0:2-t mutatott az eredményjelző. A négy világbajnokkal felálló olasz gárda azonban fordított, s a július 2-i visszavágón – az 1:1-es döntetlennek köszönhetően – megőrizte előnyét.

A nyolcvanas évek csillaga, Détári Lajos (Fotó: Imago)

1944: A Szent László Kupa fináléjában a Kispest 3:2-re nyert a Ferencváros ellen. A győztes csapatot két ifjú tehetség, Puskás Ferenc és Bozsik József is erősítette.

1950: Kettő az egyben: abban az esztendőben lett először, aztán rögvest másodszor is magyar bajnok a menet közben a Bp. Honvéd nevet felvevő és piros-feketéről piros-fehérre váltó együttes. Előbb az 1949–1950-es idényt nyerte meg, majd miután az MLSZ úgy döntött, hogy 1951-ben áttér a tavaszi-őszi rendszerre, az 1950 őszén rendezett „félidényes” bajnokságban is az élen zárt. Ezzel éveken át tartó sikerszéria vette kezdetét – a kispesti aranykorszak végét az 1956-os forradalom jelentette. A Honvédra – amint azt a klubkrónika is feleleveníti – a gyűlölt klub szerepét osztották, a külföldön „ragadó” világklasszisok nevét sokáig le sem lehetett írni.

1980: Beletelt negyed évszázadba(!), mire újra bajnok lett a Honvéd. A kispestieknek ez volt a hatodik élvonalbeli elsőségük, a csapat kispadján egy másik klublegenda, a játékosként kétszeres bajnok, ötszörös gólkirály Tichy Lajos ült. A XIX. kerületben úgy tartják, a „II. aranykorszak” alapjait ő rakta le. A nyolcvanas években ismét a piros-fehérek domináltak, terjedelmi okok miatt nem is soroljuk fel az az idő tájt elért sikereket…

1993. június 19.: A 13. bajnoki címét egy külföldi szakember, nevezetesen a finn Martti Kuusela vezérletével hódította el a Honvéd. Az ünneplés pillanataiban aligha gondolta volna bárki is, hogy a következő bajnoki aranyra 24 évet és egy másik külföldi edzőt kell várni.

A finn Martti Kuusela (képünkön Fischer Pállal) lett az NB I-es éra első külföldi edzője, aki bajnoki címet tudott nyerni – az 1992–1993-as idényben a Kispest-Honvéddal (Fotó: MTI)

2003: A Kispest históriájának legsötétebb éve. A csapat nem csupán kiesett az NB I-ből – eddig először és utoljára –, hanem a megszűnés szélére sodródott. Innen is volt visszaút, olyannyira, hogy az NB I B-t megnyerve azonnal visszajutott az első osztályba.

2013. június 1.: Tizenkilenc esztendő után kapaszkodott fel megint a dobogóra a Honvéd, Marco Rossi segítette bronzéremhez…

2017. május 27.: Az egyik legemlékezetesebb meccs a klub történetében: a Videoton elleni mérkőzésen – a gólkirályi címért zajló versenyt is megnyerő Eppel Márton találatával – 1–0-ra győzött a Honvéd, így 1993 után lett újra aranyérmes. Akkor pezsgő folyt a Bozsik-stadionban, ma már a munka – a tervek szerint 2020 nyarára készül el az új aréna.

2019. augusztus 3.: 110 éves lett a klub.

2017. május 27.: Marco Rossi vezetőedzővel nyerte meg 14. bajnoki címét a klub (Fotó: Nemzeti Sport)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. augusztus 17-i lapszámában jelent meg.)

2020.08.05 19:22:55

Labdarúgó NB I M. G.

Még Nyilasi is elképedt: „Kispadon ülve, edzőként nem voltam szemtanúja ilyen ragyogó mérkőzésnek.”

2020.08.05 14:36:09

Labdarúgó NB I H. D.

Szerhij Rebrov csapata a gól nélküli első félidő után győzte le a szlovén élvonalbeli ellenfelét.

2020.08.05 11:44:44

Labdarúgó NB I MALONYAI PÉTER

Európai szenzáció is volt, hogy 1940 nyarán villanyfényes tornát rendeztek az Elektromos-pályán.

2020.08.04 23:04:40

Labdarúgó NB I S. T. J.

2020.08.04 16:39:56

Labdarúgó NB I BACSKAI JÁNOS

A Barkócon rendezett felkészülési mérkőzésen egy-egy gólt fejelt a magyar bajnok és a szlovén ellenfele is.