Bozsik Péter: csak jobb jöhet

KIRIPOLSZKY TAMÁS, KUN ZOLTÁNKIRIPOLSZKY TAMÁS, KUN ZOLTÁN
Vágólapra másolva!
2003.08.31. 23:14
Címkék
Próbáltunk kutakodni az emlékeinkben, meg a nagyobb siker reményében a históriás könyvekben is, de nem nagyon tudtunk olyan mérkőzést találni, amely után mindkét edzőnek megköszönték volna munkáját. Márpedig most fölösleges szépíteni, Bozsik Péter és Szentes Lázár egyaránt "kispadfőnöki szerepének meghosszabbításáért harcolt. Vajon hittük volna ezt a bajnokság elején?
Az egerszegi mester helyzete volt sokkal reménytelenebb, hiszen szerződése szerint amennyiben hat fordulón keresztül az alsóházban tanyázik a ZTE, a vezetőség következmények nélkül elköszönhet a korábbi sikeredzőtől. Na mármost a kék-fehérek még nem szereztek pontot, és a Haladás békéscsabai döntetlenjével már matematikai esély sem maradt arra, hogy a ZTE két meccs alatt hét pontot hozzon ellenfelein. Úgyhogy itt akár szikár tényként azt is közölhetnénk, hogy Bozsik Péternek még egyetlen bajnokija van egerszegi edzőként – no de azt sem lehetett kizárni, hogy a szakember a debreceni vereség után rövidre zárja a talányokat, és lemond.
Igaz, csaknem ötszáz kilométerrel odébb azért jóval biztatóbb a helyzet, ám a legkevsébé sem tökéletes. A Loki ugyanis egyelőre szenved a bajnokságban, és bár az UEFA-kupában kiverte litván ellenfelét, azért egy ilyen "épphogy-siker” aligha szilárdítja meg teljes mértékben Szentes Lázár pozícióját. És ha már a kupameccs szóba került, nem lehet elhallgatni, a szurkolók pletykája szerint egy-két debreceni focistának jelentett némi pluszprémiumot, hogy a 90 perc döntetlennel végződött…
Ugyanez az iksz viszont most akár mindkét trénert megszabadíthatta volna további edzői kötelezettségeitől. Pedig ebben a szörnyű időben félő volt, hogy a labdarúgók a tócsákban való hasra esésekkel és elhibázott másfél méteres átadásokkal múlatják majd az időt, s így bizony botorság lett volna az év meccsét várni. A körülményekhez képest mégis jól kezdtek a csapatok, nem nagyon volt megállás – pláne, hogy a vizes füvön amúgy sem lehetett megállni. Józan paraszti ésszel a vendégek csak addig lehettek méltó partnerei a Debrecennek, míg Bardi Gábor ki nem állíttatta magát, és bár a szabadrúgásból a hazaiak rögvest felavathatták volna a frissen beállt Varga Zoltánt, egy egészen rossz kísérletnek lehettünk szemtanúi. Persze, ez még semmi sem volt a következő tíz perc debreceni helyzetdömpingjéhez képest: előbb Böőr Zoltán az ötösön egyedül érkezve szinte a labda mellé bólintott, majd Bajzát Péter ugyanilyen szituációból már egyértelműen lyukat fejelt.

Ahogy azt a futballegyetemen is tanítják: Marius Sumudica szeme a labdán, nem csoda, hogy a támadó pontosan is célzott (Fotók: Czeglédi Zsolt)
Ahogy azt a futballegyetemen is tanítják: Marius Sumudica szeme a labdán, nem csoda, hogy a támadó pontosan is célzott (Fotók: Czeglédi Zsolt)
Ahogy azt a futballegyetemen is tanítják: Marius Sumudica szeme a labdán, nem csoda, hogy a támadó pontosan is célzott (Fotók: Czeglédi Zsolt)
Igaz, Böőr nem akarta alább adni, röviddel később néhány lépésről úgy rúgott kapura, hogy a labda nem a háló, hanem az égbolt felé indult meg… Ekkor kissé már alábbhagyott a debreceni jókedv is a lelátón, a szurkolók furcsállták, hogy miért kell a gólok helyett különféle szilveszteri paródiaműsorokba kerülésre hajtani. Aztán persze jöttek azok a találatok is, Marius Sumudica szerencsésen, Bajzát gyönyörűen oldotta meg a feladatát, így joggal hittük, hogy a második félidőre nem is marad izgalom.
Fájdalom, valóban nem maradt.
Ez a negyvenöt perc az égvilágon senkinek nem hiányzott: a két csapat ugyan becsületből letudta, de igazából egyetlen szép megmozdulást sem láttunk, úgyhogy a hajtós első félidő után valóban kínszenvedés volt végignézni ezt a másodikat. Talán akkor lett volna esélye a Zalaegerszegnek az egy pont megszerzésére, ha rögtön a játékrész elején Kocsárdi Gergely lövése utat talál a hazai kapuba: addig rendben is volt minden, hogy a nem igazán jól eltalált labda a tucatnyi láb között elvergődött a debreceni kapuig, ám ott nem befelé, hanem a kapufáról kifelé pattant.
Sajnos, nem túlzunk, de ez volt az egyetlen izgalmas jelenet a második félidő első fél órájában, hiszen biztos vezetése tudatában a Debrecen fél gőzzel támadott, egy-két kisebb lehetőséget ki is alakított, de ezekben abszolút nem volt benne a gól. A tíz emberrel játszó Zalaegerszeg meg azt tette, amit ebben a reménytelen helyzetében tennie kellett – többnyire védekezett, egyszer-egyszer próbáltak támadni is az egerszegiek, no de gyermeteg hibáikat látva megmutatkozott, hogy miért is tartanak öt forduló után is nulla pontnál…
A mérkőzés végén a Debrecen még villant egyet-kettőt, és igen meggyőző különbséggel verte a továbbra is a tabella utolsó helyén szerénykedő egerszegieket. A győzelem miatt Szentes Lázár már nyugodtan alhat, hiszen a meccs alapján nyugodtan kijelenthetjük, az egyik edző megszilárdította a helyzetét.
A másik viszont elbukott.

Két rutinos labdarúgó csatája a szakadó esôben: Vincze Ottó (balra) és Selymes Tibor
Két rutinos labdarúgó csatája a szakadó esôben: Vincze Ottó (balra) és Selymes Tibor
Két rutinos labdarúgó csatája a szakadó esôben: Vincze Ottó (balra) és Selymes Tibor
Percről percre

10. perc: Selymes balról ívelt be, a felpattanó labdát Dombi előrevetődve, nyolc méterről fejelte kapura, de Bardi védett.
11. perc: Kocsárdi jobbról adott be, ám Gyánó kecsegtető helyzetben "eltörte” a labdát.
12. perc: Egy előreívelt labdára Bajzát és a kapujából messze kifutó Bardi startolt rá. A zalaegerszegi kapus ütemet tévesztett, és a tizenhatoson kívül kétségbeesetten belekapott a labdába. Megyebíró játékvezető habozás nélkül felmutatta neki a piros lapot.
13. perc: A Bardi kiállításáért megítélt szabadrúgást Sumudica végezte el tizennyolc méterről. A kapu közepére tartó lapos lövést az éppen csak beállt Varga Zoltán hárította.
20. perc: Dombi futtából adott be jobbról, a berobbanó Böőr fejéről azonban messze kapu mellé csúszott a labda.
25. perc: Megismétlődött az előző jelenet, más szereposztásban: Böőr beadásáről Bajzát maradt le egy gondolattal.
26. perc: Nikolov az alapvonal közeléből visszagurított Böőrhöz, aki senkitől sem zavartatva nyolc méterről az égbe lőtt.
30. perc: Selymes végezte el jobbról a Debrecen első szögletét, Vincze Gábor megcsúsztatta a labdát, Sumudica "lekezelte”, majd két méterről jobbal a jobb alsó sarokba helyezett
1–0
(A gól után a zalai védők hevesen reklamáltak a bírónál, mert szerintük a román csatár a kezét is használta a gól előkészítése során)
35. perc: Selymes balról kanyarított középre, Bajzát lendületből érkezve öt méterről a kapu jobb oldalába bólintott.
2–0
51. perc: Dombi mutatott be egy szép szólót, melynek végén 14 méterről a kapu bal oldalát vette célba, Varga Zoltán a levegőben úszva tenyerelte szögletre a labdát.
53. perc: Egressy jobbról, szögletből Kocsárdihoz gurított, aki 16 méterről, kapásból, nem túl erősen lőtt, a labda a jobb kapufáról pattant vissza a mezőnybe.
77. perc: Dombi cselezte be magát jobbról a 16-oson belülre, az alapvonal közeléből középre passzolt, Madar Csaba pedig hét méterről, ballal a kapu közepébe továbbított.
3–0
90. perc: Egy előrevágott labdára Bajzát startolt rá, s bár a zalaegerszegi védők előnyösebb helyzetben voltak, Balog Csaba szerencsétlenkedését kihasználva a csatár hét méterről, ballal a kapu bal sarkába gurított.
4–0

Mestermérleg

Szentes Lázár a DVSC vezetőedzője:

"Az első félidőben nagyon harcosan játszott a csapat, és jó volt a helyzetkihasználásunk is, igaz, a játékot alapvetően meghatározta, hogy a Zalaegerszeg tíz emberrel futballozott. A csapat hozzáállása mindenesetre nagyon pozitív volt, s ez jó jel a folytatásra nézve."

Bozsik Péter a Zalaegerszeg vezetőedzője:
"Egy súlyos egyéni hiba miatt korán emberhátrányba kerültünk, és ezt egyfelől a mi helyzetünkben már nem tudtuk kijavítani, másfelől pedig ezt a játékot nem lehet védők nélkül játszani. Hogy mi lesz velem, egyelőre nem tudom, a következő napokban nyilván ez is kiderül."

Fény és árnyék

Bár elképesztően pocsék idő volt, a debreceni szurkolók mégsem hagyták magukra a csapatot, a stadionnak több mint a fele megtelt. A drukkerek egy kis pirotechnikai show-val fogadták csapatukat, majd megállás nélkül végigénekelték a mérkőzést – igaz, most könnyű volt a biztatás, hiszen a Debrecen helyenként jól játszva megérdemelte szurkolói szeretetét.

Akár folytathatnánk az előző gondolatot, hiszen bár Debrecenben nagyon szeretik a futballt, továbbra sincs esély arra, hogy egy normális stadionja legyen a városnak. Ez az aprócska létesítmény még magyar szinten is elég nevetséges, és pláne kirívó volt, hogy tetőszerkezet híján legfeljebb háromszáz ember tudta bőrig ázás nélkül megúszni ezt a vasárnap estét.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik