Amikor szabad a pálya

KUN ZOLTÁN, LIPCSEI ÁRPÁDKUN ZOLTÁN, LIPCSEI ÁRPÁD
Vágólapra másolva!
2003.08.05. 20:32
Címkék
Rovatunkban, a Nemzeti Sport Ötösben az őszinte véleményeket olvashatják. Egykori klasszisok, edzők, szövetségi kapitányok, vezetők, sőt adott esetben más sportágak képviselői is szót kaphatnak itt, ha markáns véleményük van a magyar labdarúgás aktuális eseményeiről. A lényeg tehát az, hogy kommentáljuk a honi futball történéseit, a hét legvisszhangosabb híreiről kérdezzük vendégeinket, akik időnként komolyan, máskor tréfásan minősítik a mai magyar futballvalóságot.
"Az MTK a Bajnokok Ligája selejtezőjében 3–1-re verte a finn Helsingin JK csapatát, ám a mérkőzést csak a helyszínen lévő háromezer szurkoló láthatta, mivel a tv-közvetítés jogdíjában nem tudtak megállapodni a felek. Bár az MTK már megegyezett az MTV-vel, a jogtulajdonos Sportfive cég úgy döntött, a magyar bajnokik árának mintegy ötödéért nem járul hozzá a közvetítéshez."

Nyilasi Tibor:

Nyilasi Tibor:
– Most még talán belefér, hogy nem láthattuk a meccset, de ha továbbjut az MTK, a Celtic elleni mérkőzést már közvetíthetné a tévé. Igaz, legalább visszakaptunk valamit a régi időkből, hiszen szerda este a rádió mellett kuksolhattam a srácokkal…
Szántó Imre: – A közönség mondta ki az ítéletet, hogy csak háromezer ember ment ki a stadionba. Az MTV ugyan nem jó üzletpolitikát folytat, hiszen komoly tartozásai vannak, ettől függetlenül diktálhatott. Pedig az lenne a jó, ha a csapatok szabhatnának feltételeket, mert akkor megint közönségvonzó lenne a futball. Az MTK mindenesetre jó úton jár efelé.
Hajdú B. István: – A tévéközvetítés és a szurkolók meccsre járási kedve között nincs összefüggés. Jó példa erre a ZTE–Manchester, amit sugárzott a tévé, mégis tele volt a stadion. Kérhet bármennyit ezért a meccsért az MTK vagy a jogtulajdonos, ha egyszer a televízió azt mondja, neki csak kevesebbért éri meg közvetíteni. Akkor oda kell adni kevesebbért, mert így biztos nem járt jól a Sportfive, hogy egy fillért sem kapott. Az eladónak ugyanis vigyázni kell arra, hogy ne túl drágán kínálja az árut, és most a jelek szerint magas áron ajánlgatta. A legszomorúbb mégis az, hogy bár nem adta a meccset a tévé, semmiféle közfelháborodás nem volt.
Mezey György: – Itt üzletről, elvekről és szerződésekről van szó, az üzleti élet törvényszerűségeit márpedig be kell tartani. Elmaradt a közvetítés? Nincs mit tennem, egyszerűen tudomásul kell venni a tényt. Akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy egy-egy ilyen eset cseppet sem használ a futballunknak.
Détári Lajos: – Dűlőre kellene jutni ebben a közvetítési ügyben! Én sem láttam a meccset, pedig elhihetik, megnéztem volna. Biztosra veszem az MTK továbbjutását, így felmerül bennem a kérdés: ugye a Celtic elleni ki-ki mérkőzést már nemcsak a stadionba kilátogatók, hanem a tévé előtt ülők is láthatják?

Szörnyű kép a magyar futballvalóságról: kizárták a nézôket az FTC–Videoton meccsrôl – más kérdés, hogy akadt, aki bejutott a stadionba (Fotó: Németh Ferenc)
Szörnyű kép a magyar futballvalóságról: kizárták a nézôket az FTC–Videoton meccsrôl – más kérdés, hogy akadt, aki bejutott a stadionba (Fotó: Németh Ferenc)
Szörnyű kép a magyar futballvalóságról: kizárták a nézôket az FTC–Videoton meccsrôl – más kérdés, hogy akadt, aki bejutott a stadionba (Fotó: Németh Ferenc)
"Bár a Magyar Labdarúgóliga fegyelmi bizottsága zárt kapus mérkőzésnek minősítette az FTC–Videoton találkozót, 20 fehérvári drukker mégis a lelátón szurkolhatta végig a mérkőzést. A stadionban megjelent a meccsek látogatásától eltiltott Szeiler József is, ám az FTC Rt. vezérigazgatója azt mondta, nem a találkozóra volt kíváncsi, hanem az irodájában dolgozott."

Hajdú B.:
– A Videotonnak és Szeiler Józsefnek jogilag biztos igaza van, de fölösleges becsapni a másikat, nem kellene kiskapukat keresni. Más megközelítésből nézve viszont örülök annak, hogy egy magyar sportvezető már szombat este nyolc és tíz között is dolgozik, valamint, hogy a fehérvári barátnők, feleségek ilyen lelkesek, végigéneklik a mérkőzést és ultraként néznek ki…
Détári: – Egyértelmű szabályokat és szankciókat kell hozni, és akkor nincs miről beszélnünk. Amúgy szomorú, hogy nem a futballról, hanem az azt körülvevő negatív körülményekről kell beszélnünk.
Nyilasi: – A magyar futball nem a szép cselekről és gólokról szól, hanem arról, hogy miként lehet megfricskázni a másikat. Kemény szankciók kellenének, mert így mindenki nevet a markába. És nem a fehérvári szurkolók ellen beszélek, de furcsa, hogy ők bemehettek, míg a fradisták kint álltak. Az ilyen akciók csupán az indulatok szítására jók.
Mezey: – Ha a liga döntése értelmében a szurkolók jogosan foglaltak helyet az Üllői úton, akkor nincs sok hozzáfűznivalóm a történethez. A Szeiler Józseffel kapcsolatos hírről pedig az jut az eszembe: amennyiben az ember kiskaput talál, és kihasználja a lehetőséget, miért kell bántani? Inkább pontosan határozzák meg az illetékesek, az FTC vezérigazgatója hova ülhet az Üllői úton. Illetve hova nem… És még valami. Szeretném, ha ezt a "gentleman's agreement”, illetve "fehér kesztyűs” viselkedést és gondolkodásmódot nemcsak a labdarúgás kapcsán kérnék számon az országban.
Szántó: – Emlékszem a Videoton–Győr mérkőzésre, ha a fehérvári vezetők éppen a korábban balhézó szurkolóikat akkreditálták a meccsre, ez az ő felelősségük. Szeiler Józsefet pedig megértem: be kell fizetnie egymillió forintot, természetes, hogy mostanában második műszakot is vállal…

"Súlyos sérülést szenvedett Sorin Botis, az FTC labdarúgója, aki a Videoton elleni mérkőzésen Hercegfalvi Zoltánnal fejelt össze. A szörnyű csattanás következtében az első bajnokiját játszó Botis homlokcsontja eltört, meg kellett műteni, és valószínű, hogy az egész őszt ki kell hagynia. Botis különös balszerencséje, hogy öt perccel korábban kezezésért ki kellett volna állítani."

Mezey:
– Az ember persze sajnálja Botist, de megjegyezném – és erről utóbb Garami Józseffel, az FTC szakmai igazgatójával is beszélgettem –, a légiós helytelen technikával indította a fejest, amit vállal kellene megkezdeni. Direktben ráfejelt a fehérvári játékosra, és ez lett a balszerencsés mozdulat vége.
Détári: – Remélem Botis mihamarabb visszatér a pályára. Az összefejelés egy-egy edzésen is mindennapos eset, hogy ez ilyen súlyos sérülésbe torkollott, pech…
Szántó: – Nem kapcsolnám össze a bírói működéssel a sérülést, inkább mielőbbi teljes felépülést kívánok.
Nyilasi: – Nekem hat súlyos agyrázkódásom volt a pályafutásom során, és egyszer életveszélyes koponyaalapi repedést szenvedtem, úgyhogy tudom, milyen veszélyes lehet egy összefejelés. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy megúszta maradandó károsodás nélkül. Gyors felépülést kívánok neki.
Hajdú B.: – Nagyon sajnálom Botist és a Ferencvárost is, amely lassan minden védőjét elveszíti. Nem tudom, mi lesz a játékossal, de az ilyen esetek mutatják meg, hogy egy pillanat alatt kettétörhet egy élsportoló pályafutása. Persze bízom benne, hogy Botis visszatér a pályára, és megmutatja nekünk, milyen futballista is valójában – mert eddig ötvenen láthatták huszonöt percig játszani.

"Két forduló után már csak az MTK százszázalékos az élvonalban, míg a tavalyi bajnok Zalaegerszeg még nem szerzett pontot, mindez a mezőny kiegyenlítettségét mutatja. A lapunk által a mérkőzések zömére adott hármas osztályzat jelzi: átlagos színvonalú találkozókat láthattak a szurkolók, igazán jó meccs viszont még nem volt a szezonban."

Nyilasi:
– Minden kezdet nehéz. Szurkolóként támadó szellemű focit várok, és csak Verebes Józsefet idézhetem, aki mindig mondta, inkább kapjanak ki hat ötre, mint szerezzenek pontot egy egy egyes döntetlennel. Mert akkor nemcsak átlagos meccsek lesznek.
Szántó: – Jönnek a gólok, olvashatjuk az önbizalomtól duzzadó fiatal edzők nyilatkozatait, mi kell még? Az új bajnokságot leginkább egy újszülötthöz hasonlítanám: most aranyos, kedves, és remélem, később derék ember lesz belőle.
Hajdú B.: – Az MTK Illés Bélával, Torghelle Sándorral még erősebb lesz, viszont abban is biztos vagyok, hogy a Zalaegerszeg nem lesz még gyengébb. Baj, hogy egyelőre nem láthattunk kiemelkedő mecscset, az viszont nem is rossz, hogy csupán egyetlen találkozó, a Győr–Siófok sikerült nagyon gyengére. Márpedig, ha minden tizenkét meccsből csak egy lesz élvezhetetlen, akkor elégedettek lehetünk.
Détári: – Nem láttam a riválisaink meccseit, de nekem a mi két találkozónk tetszett, jó iramúak, pergőek voltak – elsősorban a Győr elleni. A bajnokság kiegyenlítettnek tűnik, legalább hat-nyolc fordulónak kell eltelnie ahhoz, hogy reális képet alkothassunk: ki küzd a dobogóért, a felsőházért vagy a kiesés ellen.
Mezey: – Minden viszonylagos. Lehet, az elfogultság mondatja velem, de az Újpest–Debrecen találkozót élvezetes összecsapásként éltem meg. Persze van ellenpélda – a pénteki tévémeccs valóban nem volt az igazi. Egyik napról a másikra bombasztikus játékkészség-fejlődést várni felesleges.

"A hét végi hat mérkőzésen tizennyolc gól született, ami jó eredmény, ám a csatároknak a jelek szerint nincs önbizalmuk. A győri Kalina Tibor néhány lépésről nem mert gyengébbik, bal lábával az üres kapuba gurítani, a fehérvári Marian Savu pedig a mérkőzés végén tíz másodpercig totojázott a Ferencváros ötösén, mert nem bízott abban, hogy Szűcs Lajos mellett ellőheti a labdát. A Fradi középpályása, Lipcsei Péter ugyanakkor ebben az idényben már a második tizenegyesét hagyta ki."

Nyilasi:
– Lipcsei Peti esete is bizonyítja, hogy a Fradi körüli hercehurca az idegekre megy. A rutinosabb játékosoknak nincs választásuk, nekik kell vinni a csapatot, így Lipcseinek kellett újra a labda mögé állnia. Az önbizalomhiányban szenvedő támadóknak pedig ajánlani tudom a legújabb emelt díjas szolgáltatást, a Szabics-vonalat. Már látom is magam előtt a kis hirdetést, rajta Szabics Imre felsőtestével és a szöveggel: hívj, ha tudni akarod, miként kell kicselezni a kapust… Szerintem sokan felhívhatnák.
Szántó: – Tessék, ebben a fordulóban is három góllal kevesebb lett így. Persze örülök, hogy sok a találat, de úgy vélem, ebben a védőknek is nagy a szerepük…
Mezey: – Az első két forduló után messzemenő következtetést nem vonnék le, de szerintem változatos meccseken gólra törő futballt látott eddig a közönség. Nagyobb a vállalkozókedv, és ez cseppet sem baj. Hogy a csatár eltotojázza a lehetőséget? Emlékszem Bukovi Márton szavaira, miszerint már az is erény, ha valaki helyzetbe kerül…
Détári: – Nem mondanám, hogy a csatárok önbizalomhiánnyal küszködnek mifelénk. Hogy kihagyják a helyzetet, na bumm! Úgy látom, immár tendencia, hogy a második hullámban érkező játékosok szerzik a gólok többségét, mivel a támadóknak egyre kevesebb a helyük. Lipcseivel meg véleményem szerint nem lesz semmi gond, legközelebb belövi a tizenegyest. A futballista életében vannak olyan periódusok, amikor nem sikerül mindig helyes döntést hoznia.
Hajdú B.: – Kalina esete nem példátlan, néhány éve Igor Nicsenko az ötösről szinte visszafordult, így a Fradi nem tudta megverni a Videotont. Varga Zoltánnak akkor mennie is kellett, és az edző balszerencséje, hogy most is az ő játékosa hibázott. Mondjuk úgy, Kalina megnézte az üres kaput, majd az önzetlenség szép példáját mutatta be, de találok pozitívumot Savu megoldásában is, hiszen a csatár igyekezett addig várni a lövéssel, amíg már biztos nem lesz idő a középkezdésre…
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik