Sebők Zsolt bravúrosan védett

Ám valamiért nem valósul meg az álom, hiába épült időközben gyönyörű stadion, hiába tűnt a legbiztosabb anyagi háttérrel rendelkező klubnak az Újpest, hiába jöttek ide itthonról és külföldről erősítést jelentő futballisták. Hogy mi ennek az oka, az hosszabb elemzést igényelhetne. Ám az biztos, hogy a Viola-tábor, amely hosszú évtizedek óta kitart a csapat mellett hol kisebb, hol nagyobb létszámban, már nehezen viseli a középszerűséget, és még nehezebben a színvonaltalan produkciót. "Az Újpest mi vagyunk!”-transzparens üzenet azoknak a futballistáknak, akik manapság (ez már egyre több helyen olvasható…) nem kevés pénzért húzhatják magukra hétről hétre a lila-fehér mezt, amelyben korábban megannyi klasszis futballozott Szusza Ferenctől Göröcs Jánoson, Bene Ferenctől Törőcsik Andráson át. A múlt csodálatos és felejthetetlen, a jelen pedig bizonytalannak tűnik. Ez a helyzet most Újpesten, jóllehet Sarlós András egészen kiválóan mutatkozott be kedvenc csapata kispadján. A korábbi hatszoros bajnok, egykori Dózsa-játékos megkapta a lehetőséget, Szabó Andrást váltotta a kispadon, és bizony élt is vele, hiszen együttese győzött a Hungária körúton az MTK ellen, majd Siófokon is diadalmaskodott.
Úgy tűnik, ez is kevés volt ahhoz, hogy sokan buzdítsák szerda este a lilákat. Meglehetősen kevesen figyelték, ahogy a hazaiak ott folytatták, ahol a legutóbbi fordulóban abbahagyták: támadásokkal, gólveszélyes akciókkal. A Győr meglehetősen megszeppenve kezdett, vagy az is lehet, hogy a lilák diktáltak ellenállhatatlan tempót. Mindenesetre az első tíz perc úgy telt el, hogy záporoztak a lövések Sebők Zsolt kapuja felé, a hazaiak hol a jobb, hol a bal oldalon kerültek a győri védelem mögé veszélyes helyzeteket teremtve. Az ETO mintegy negyed óra elteltével tért magához, ami azt jelenti, hogy a győri zöldek is vezettek néhány támadást, és legalább eljutottak a hazai tizenhatosig. Nem véletlenül mondta a találkozó előtt Varga Zoltán, hogy csapata védekezésével maximálisan elégedett, ám hiányoznak a góllövő csatárok. Vargának tökéletesen igaza volt, az ETO-nak jelen pillanatban nincs gólkirályjelöltje. S ha már a meccs előtti bevezetésről beszélünk: Sarlós András is mondott valamit, méghozzá arra a kérdésre, hogy számít-e a nyári folytatásra, arra, hogy ő maradhat a következő idényben is az Újpest edzője. Nos, az ősz hajú, mégis fiatal szakember azt mondta: "Jelen pillanatban csak a következő meccsre koncentrálok, ám már az is óriási megtiszteltetés, hogy néhány találkozóra én készíthetem fel a csapatot. Persze, hogy szeretnék maradni, de ezzel a kérdéssel még várjunk…”

Az mindenesetre tény, hogy Sarlós András felfrissítette az Újpest játékát, a lilák olykor valóban nagy kedvvel és gyorsan futballoztak a Győr ellen, hogy aztán jöjjön egy tízperces, visszafogottabb tempó, néhány körülményes oldalpasszal. Ez a hullámzó játék hol tapsra, hol bosszús füttyre serkentette a hazai nézőket, ám minden jó, ha a vége jó, hiszen a félidő hajrájában Horváth Ferenc szokásos szemfüles góljával már vezettek a lilák. Az más kérdés, hogy mégsem tapssal, hanem szitoközönnel kísérték az öltözőbe a főszereplőket, illetve Megyebíró János játékvezetőt, aki alighanem egy tizenegyestől fosztotta meg a lila-fehér csapatot.
A második félidő régen látott látványos, izgalmas futballt hozott. Meghökkentő módon a Győr kezdett helyzetekkel, életveszélyes szögletekkel, hogy aztán néhány pillanattal később már újra az Újpest vegye kezébe az irányítást. Igazi ki-ki meccsé vált ez az összecsapás. Hol az egyik, hol a másik kapu került veszélybe, bár sok mindent elárul a kapura lövési arány, ami 18:6 volt a hazaiak javára. Sarlós András támadóbb szellemű Újpestet ígért, és ezt tökéletesen meg is valósította. A lilák olykor szemre is tetszetős akciókkal rukkoltak ki, és ha Sebők nem véd káprázatosan, talán hat-hét góllal is megterhelik a győriek hálóját.
De a kép csalóka, hiszen ezért a teljesítményért az ETO-nak sem kell szégyenkeznie. Gyaníthatóan az újpesti második félidő volt a tavaszi idény eddigi legjobb győri teljesítménye, és ez még akkor is igaz, ha a vége kétgólos vereség lett. Varga Zoltán csapata a Megyeri úton már nem csupán a védekezésre koncentrált, ahogy tette azt a korábbi mérkőzéseken, így olykor ziccerekig jutott, ám most fejet kellett hajtania a lényegesen jobb játékerőt képviselő Újpest előtt. Érdemes ismét leírni: hazai viszonylatban valóban remek 45 perc volt ez, számtalan emlékezetes pillanattal, két gyönyörű Horváth-villanással (a második hazai találat élményszámba ment, később pedig, amikor Horváth hanyatt vetődve, ollózva lőtt, zúgott a vastaps…), gyors akciókkal, elrontott tizenegyessel, kapufával, futballal. Úgy bizony, ritka ez itthon, hogy futballt lát a hazai publikum, de az Újpest ezen a napon megpróbált kritikus szurkolótábora kedvében járni. Lehet, hogy "Az Újpest mi vagyunk” felirat tette, lehet, hogy az új edző varázsa. Nem is ez a fontos, hanem a lila-fehér szurkolók jókedve, no meg a boldog csatakiáltás a meccs végén: "Reszkess, Fradi!”

Mestermérleg

Sarlós András: "Úgy kezdtük a találkozót, ahogy megbeszéltük. Talán a túlzott akarás miatt nem tudtunk egy ideig gólt szerezni, de Horváth Ferenc találata mindenkit megnyugtatott. A fordulás után növeltük az előnyt, de egy figyelmetlenség miatt szépített az ellenfél, és ekkor egy kicsit megijedtem. Aztán jól kontráztunk, számtalan lehetőségünk volt, amelyek közül egyet azért értékesítettünk. Elégedett vagyok a látottakkal."


Varga Zoltán:"Katasztrofálisan kezdődött számunkra a mérkőzés, nem volt középpályánk, és a sorozatos hibák miatt védőket kellett cserélnem. Néhány játékosom olyan volt, mintha életében először látott volna futballpályát. Sebők Zsoltnak gratulálok, hiszen az ő bravúrjai nélkül súlyos vereséget szenvedtünk volna."

Percről percre

A találkozó előtt Gyulay Zsolt, az újpestiek ügyvezető igazgatója köszöntötte a 100. élvonalbeli mérkőzésén pályára lépő Farkas Balázst.
2. perc: Simek passzolt Korolovszkyhoz a felezővonalnál, a jobb oldalon. A védő meglódult a kapu felé, áthámozta magát az ellenfél játékosain, majd ismét Simeket hozta játékba, aki tíz méterről, éles szögből alig lőtte fölé a labdát.
5. perc: Rósa Dénes a bal oldalról Tokodyhoz továbbított, aki elindult a pálya közepe felé, majd Kovács Zoltánt hozta játékba. A csatár 14 méterről, középről jobbal lőtt, ám Sebők mentett. A kipattanó labdát Horváth Ferenc estében, hét méterről föléemelte.
6. perc: Tokody ugratta ki a jobbösszekötő helyén Simeket, aki 14 méterről jobbal lőtt is, ám Sebők vetődve szögletre mentett a jobb alsó sarok elől.
21. perc: Horváth Ferenc gurította vissza a labdát a második hullámban érkező Korolovszkyhoz, aki középről, 35 méterről jobbal, nagy erővel kevéssel lőtte fölé a labdát.
25. perc: Rósa Dénes a bal oldalról passzolt az érkező Farkas elé, aki középről, 18 méterről, jobbal, nagy erővel, kapásból kapura is rúgta a labdát, de Sebők ezúttal is szögletre mentett.
29. perc: Az első győri akció végén Németh kapta meg a labdát a jobbösszekötő helyén, és miután lekezelte, jobbal, 18 méterről alig lőtte fölé.
36. perc: Tokody szöktette Simeket a jobbösszekötő helyén. A labdára Sebők is rástartolt, messzire kifutva a kapujából, és becsúszva szeretett volna menteni, ám a labda Simekről az üres kapu felé pattogott; végül Geri vágta ki a gólvonal közeléből.
39. perc: Rósa Dénes a tizenhatos bal oldaláról passzolt a középen álló Kovács Zoltánhoz, aki észrevette, hogy Horváth Ferenc a jobb oldalon üresen álldogál. Játékba is hozta csatártársát, aki négy méterről, jobbal a kapu közepébe passzolta a labdát.
1–0
48. perc: Herczeg jobb oldali beadása után Baumgartner fejelhetett a tizenhatos bal oldalán, teljesen tisztán, ám nyolc méterről leadott fejese után a labda a bal kapufa közvetlen közelében hagyta el a játékteret.
51. perc: Farkas jobb oldali szöglete után Horváth Ferenc emelkedett ki a védők közül, hat méterről fejelt, Sebők azonban a jobb alsó sarok előtt kiütötte a labdát. Tokody közelről ismételhetett, de jobbal ismét a kapust találta el.
52. perc: Kovács Zoltán lépett ki a bal oldalon a vendégvédők közül, tíz méterre járt az alapvonaltól, amikor középre adott, az érkező Horváth Ferenc kapásból, jobbal, 11 méterről kilőtte a bal alsó sarkot.
2–0
56. perc: A jobb oldalról Herczeg adott középre, ahol érkezett Bajevszki, és hat méterről, előrevetődve a kapu bal oldalába fejelte a labdát.
2–1
61. perc: Vanczák lépett ki a jobb oldalon, betört a tizenhatoson belülre, ám a pillanatokkal azelőtt beállt Kartelo az alapvonal közelében földre vitte az újpesti játékost. Megyebíró János habozás nélkül tizenegyest ítélt. Tamási állt a labda mögé, és a kapu közepébe akart lőni, de eltalálta a balra vetődő Sebők lábát.
76. perc: Szélesi megszerezte élete első élvonalbeli gólját. Rósa Dénes bal oldali szabadrúgása után Szélesi felugrott a tizenegyespontnál, és úgy csúsztatott a bal alsó sarokba, hogy a labda a kapufáról pattant a hálóba.
3–1
78. perc: Szélesi vezette a labdát a jobb oldalon, majd játékba hozta Rósa Henriket, aki azonnal a középen felfutó Kovács Zoltánhoz továbbított. A csatár azonban 12 méterről, óriási helyzetben jobbal kapura emelt, ám a labda a lécet érintve elhagyta a játékteret.
86. perc: Kovács Zoltán vezette föl a labdát a bal oldalon. Jól vette észre a védők közül egyedül kilépő Rósa Henriket, aki csak Sebőkkel állt szemben, ám 12 méterről leadott ballábas lövése után a kapus hárította a labdát.