Újra masszív légióshaddal indul a női kézibajnokság – miért?

Vágólapra másolva!
2015.09.02. 11:25
Hat mérkőzéssel kezdetét veszi a női kézilabda NB I 2015–2016-os idénye, amelyben ismét több mint negyven légiós kaphat szerepet. A rajt előtt arra kerestük a választ, miért lett ilyen népszerű a hazai bajnokság a külföldi játékosok körében, és ez milyen hatással lehet a fiatal magyar tehetségek fejlődésére?

A számok nem hazudnak: amíg a 2013–2014-es szezonban még csak húsz, addig a teljes 2014–2015-ös idényben (voltak, akik idény közben távoztak, de új érkezők is akadtak) már ennek több mint a duplája, negyvenöt légiós szerepelt a magyar női bajnokságban. Ez a szám most beállni látszódik, jelen állás szerint negyvennégy külföldi játékos ragadhat vakszot és labdát az új kiírásban.

A legtöbb légióst már nem a Győri ETO-ban, hanem a Siófokban találjuk, Christian Dalmose irányításával igazán változatos keretet állítottak össze, hiszen orosz, tunéziai, spanyol, azeri, cseh, dán és osztrák kézist is igazoltak a balatoniak. Olyan világklasszis, mint Katrine Lunde vagy Katarina Bulatovics ezúttal nem érkezett, de a Siófokon kívül a Győr, az Érd és a Vác is tudott ígéretes kézilabdázókat szerződtetni. A címvédő Ferencváros továbbra is tartja magát a legfeljebb három légiós elvhez, Nerea Pena és Katarina Tomasevics mellé nem érkezett újabb külföldi. A Dunaújváros és az újonc Budaörs keretében egyáltalán nem találunk légióst.

A nyár nagy reménységei:  Aszma el-Gaui, Andjela Bulatovics és Cornelia Groot (Fotó: NSO-montázs)
A nyár nagy reménységei: Aszma el-Gaui, Andjela Bulatovics és Cornelia Groot (Fotó: NSO-montázs)

MIÉRT JÖNNEK?

Az előző idényhez képest jó néhány légiós elhagyta hazánkat, de a helyükre is sok esetben külföldit hoztak a magyar klubok. Vajon miért fordulnak ilyen mértékben a légiósok felé, és miért nem inkább a magyar piacról próbálják meg feltölteni kereteiket a csapatok?

SZAVAZÁS

Önben ellenérzést vált ki, ha csapata egyre több légióst alkalmaz?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

„Ez sok összetevős probléma. Le lehetne rendezni a kérdést azzal az egyszerű megállapítással, hogy nem elégséges – sem mennyiségben, sem minőségben – az utánpótlásból felkerülő minőségi játékos, de ezzel általánosítanék, ami túlzó lenne, ezért nem szabad megtenni – mondta a Nemzeti Sport Online megkeresésére Farkas Mátyás, a ChampSport ügynökség régiós piacot jól ismerő ügyvezetője. – Igenis vannak olyan hazai férfi és női műhelyek, ahonnan olyan játékosok jönnek ki, akik előbb vagy utóbb komoly külföldi ajánlatokat kapnak, és nemzetközi karriert futhatnak be. Az azonban igaz, hogy ez nem tucatszámra van így, ezáltal nem minden hazai klub tud a magyar utánpótlásból felkerülő minőségi játékoshoz jutni. De még ez sem indokolná az egyre nagyobb mennyiségben hazánkba igazoló külföldiek számát."

A menedzser szerint alapvetően három okot lehet felsorolni, ezek közül az első tűnik a „legfájóbb" pontnak:

„A hazánk bajnokságába igazoló külföldi sportolóknak erősebb mentalitása, győzni akarása, nagyobb 'életben maradási ösztöne' van, mint a magyar játékosok döntő többségének, tisztelet a kivételnek természetesen, hiszen általánosítani ebben a kérdésben sem szabad! Aki ide igazol, az itthon nem otthon van, tehát igaz rá a mondás, hogy sokkal többet kell letennie az asztalra, hogy mezt kaphasson, mint a magyar csapattársának! Ez megtanítja küzdeni, harcolni, hiszen oda nem akar visszakerülni, ahonnan jött. Ezek a tulajdonságok pedig pont azok, amiket az edzők döntő többsége a leginkább keres és kedvel!" – tette hozzá Farkas, aki szerint ettől függetlenül minden magyar tréner örülne neki, ha kizárólag itthoni játékosokból állíthatná össze a keretét. A további okok között az anyagi megfontolások mellett az eredménykényszer is megjelenik.

„Mind a férfi és a női mezőnyben – az első két klub kivételével – a fizetések között nem hatalmasak a különbségek. Innentől kezdve, ha egy magyar játékos meg van elégedve a klubjánál lévő szakmai munkával, célokkal, kihívásokkal, akkor nem vált csupán azért, hogy egy kicsit kedvezőbb fizetést kapjon. Magyar játékost tehát nehezebb országon belül mozgatni, mint egy külföldit idehozni."

A FÉRFIBAJNOKSÁGNAK IS NAGY PRESZTÍZSE VAN
„A férfiak mezőnyére is büszkének kell lennünk, mert kiszámítható és fejlődő szakmai munka folyik a legtöbb klubnál, a két nagy zászlóshajónk, a Veszprém és a Szeged nagyon jó hírét viszi a magyar kézilabdának szerte Európában, míg mellettük az utóbbi szezonokban mindig van harmadik is, amely megcsípi az EHF-kupa csoportkörét és helyt is áll ott. Ma már a férfimezőnynek is jelentős presztízsértéke van, ha menedzserként egy játékosomat a magyar mezőnyből próbálom külföldi klubokhoz beajánlani" – tért ki a férfiak bajnokságára Farkas Mátyás.

„Ezen kívül nagy az eredménykényszer szinte kivétel nélkül minden csapatnál. Az edzőknek eredményeket kell letenniük az asztalra, hogy elégedett legyen a vezetőség, amely azért követel eredményt, hogy a támogatói kör továbbra is szinten tartsa, vagy netán emelje a szponzorációs összegeket. Ennek megvalósításához azonnal bevethető, sok esetben rutinos, tapasztalt játékosokra van szükség, mert nem sok szakvezetőnek van ideje nevelgetni, kivárni, míg a fiatal magyar húzóemberré válik és felelősséget lehet tenni a vállára."

A kérdést meg is lehet fordítani, és érdekes a légiósok szemszögéből vizsgálni: ők vajon miért hazánkat és az NB I-et választják?

„Egy profi sportolónak két fő motivációja van: a megfelelő anyagi egzisztencia megteremtése és a megfelelő szintű sportszakmai kihívások megléte. Jelen pillanatban a magyar bajnokság mindkettőt kielégíti. Az talán már senki számára nem kérdés, hogy Európa, ezáltal a világ legerősebb női bajnoksága a magyar. Erre nagyon büszkének kell lennünk! A soron következő szezonban lesz nyolc csapat, amelyik közönségszórakoztató, szoros mérkőzéseket fog játszani egymással és biztos vagyok benne, hogy lesznek meglepetés-eredmények is, amelyekre nem sokan mernének előre fogadni. Egy magára valamit is adó játékosnak nem mindegy, hogy normális bajnokság nélküli csapat tagjaként maximum hat-nyolc kemény meccset játszik egy szezonban valamelyik európai kupa szereplőjeként, vagy eljön a magyar bajnokságba, ahol adott esetben a nemzetközi mérkőzések mellett is tucatjával várnak rá kiélezett találkozók az NB I-ben."

A fenti indokok miatt a magyarok sem erőltetik a külföldre igazolást, mint ahogy az elmúlt években nem is távozott túl sok játékosunk az NB I-ből.

A két német nagyágyúnak, Susann Müllernek és Laura Steinbachnak nem jött össze a nagy áttörés hazánkban (Fotó: Imago, AFP)
A két német nagyágyúnak, Susann Müllernek és Laura Steinbachnak nem jött össze a nagy áttörés hazánkban (Fotó: Imago, AFP)

MI LESZ A FIATAL TEHETSÉGES MAGYAR JÁTÉKOSOKKAL?

A légióskérdéssel megkerestük a magyar szövetséget is, ott hogyan látják a folyamatot. Marczinka Zoltán szakmai és sportigazgató először is kiemelte, a témának van egy pozitív szakmai vonatkozása:

LASSAN ÉRZŐDHET A NEKA-HATÁS
„Az már az eddigi eredményekből is látszik – és ez bizonyítja, a kiválasztás jól történik –, hogy a játékosok számára jelentős fejlődést jelent az akadémián való pallérozódás, ami rengeteg előrelépést kínál számukra. A NEKA elszívó hatása értelemszerűen érvényesül, hiszen a játékosok és szüleik szívesen választanak olyan klubot, ahol színvonalas a szakmai munka és az eredmények is egyre jobbak. Ugyanakkor az ország más pontján is vannak olyan, a szövetségtől független központok, lásd Győr, Dunaújváros, Debrecen, ahol hasonló a helyzet és a kis klubok tehetséges játékosaira ugyancsak érvényes az elszívó hatás – mondta Marczinka Zoltán a NEKA-ról, hozzátéve:

– Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy a NEKA-ban szereplő kézilabdázók játékjoga visszaszáll az eredeti klubjukra. Egy-egy játékos értéke milliókat nőhet az ott töltött évek alatt, azaz nemcsak a sportoló meg a szövetség – és ezáltal a válogatott –, de a nevelőklubja is jól jár. A játékjog csak akkor nem száll vissza az egyesületre, ha arról lemond, amikor a kézilabdázó oda kerül."

„A dán, a norvég és a szlovén liga az elmúlt években egyaránt veszített az értékéből, miközben a magyar pénzügyileg is erősödött. Korábban ha egy játékos nemzetközi kupát szeretett volna nyerni, Dániába kellett szerződnie, míg ma ez egyáltalán nem így van, és a női kézilabda topcsapatainak súlypontja eltolódott kelet felé. Látható, hogy a kulcsemberek Magyarországról sem feltétlenül nyugatra igyekeznek már. Az ideérkező légiósok nagy része kétségkívül emeli a bajnokság színvonalát, erősödött az itteni klubok presztízse, szakmailag tehát ennek összességében örömteli vonatkozása van, hiszen javul a magyar kézilabda megítélése."

A szakmai igazgató azért a veszélyekre is felhívta a figyelmet:

„Van ugyanakkor egy negatív oldal is, ez pedig az, hogy a színvonal növekedése mellett az utánpótlás-játékosoknak, illetve az utánpótlásból kijövő fiataloknak kevesebb játékperc jut, kevesebb lehetőségük van a kibontakozásra. S itt meg kell jegyezni, hogy a sportágtól való eltávolodás veszélye sokkal inkább érinti a lányokat. Ők tizennyolc-tizenkilenc éves korukra fizikailag készek az élsportra, esetükben azonban társadalmi, biológiai okokból több a gátló tényező a kibontakozásra – s ha nem sikerül az áttörés, könnyebben elveszítheti őket a sportág."

Nyilván nem a kiemelkedő tudású légósok miatt kell aggódni, akiktől még tanulhatnak is a fiatalok, de bizony az elmúlt években hazánkba több olyan külföldi is jött, aki nem képviselt jobb minőséget, mint egy magyar játékos, mint ahogy több esetben már szezon közben is megváltak igazolásoktól. Németh András szövetségi kapitány is utalt erre egy korábbi interjúban.

PLUSZ–MÍNUSZ
Akik beváltak: Katrine Lunde (norvég, Győri ETO), Heidi Löke (norvég, Győri ETO), Nerea Pena (spanyol, FTC), Alja Koren (szlovén, Érd), Olha Nyikolajenko (ukrán, Békéscsaba)
És akik nem: Susann Müller (német, Győri ETO), Laura Steinbach (német, FTC), Nuria Benzal (spanyol, Fehérvár), Marija Sztefanovics (szerb, Vác)

Marczinka szerint fontos, hogy a szépreményű kézilabdázók ebben a korban állandó játéklehetőséghez jussanak. Az Eb-bronzérmes ifiválogatott húzóemberei, például Háfra Noémi, Pásztor Noémi és Hornyák Bernadett számára lényeges, hogy új impulzusok érjék, számukra már nem feltétlenül kihívás az NB II-ben vagy NB I/B-ben szerepelni.

„A tavaly Eb-ezüstérmet nyerő fiú ifiválogatott példáján is látszik, hiába a kiváló képességek, az alapemberek nem jutottak meghatározó szerephez az elmúlt szezon során, és az idei vébére kicsit ellépett tőlük az élmezőny. Semmiképpen sem jó tendencia, ha ugyanez történik a lányoknál is."

Mit tehet az MKSZ? Úgy tűnik, nem sokat, a direkt korlátozás az EU-n belül nem működik.

„A szövetség keze nem elhanyagolható módon kötve van, bizonyos mértékben kiszolgáltatott a helyzete. Egyrészt a munkavállalásra vonatkozó uniós jogszabályokat nem írhatja felül, másrészt a klubok életére is csak korlátozott mértékben van hatással. A TAO-s pénzek révén az utánpótlásnak sok fejlesztés jut, ennek következtében az eddiginél magasabb összeg marad a felnőttcsapatokra, a klubok viszont maguk döntik el, hogy kit szerződtetnek. A szövetség nem mondhatja meg, melyik játékos emeli a színvonalat, melyik nem, ugyanakkor pedig az is igaz, hogy a légiós olcsóbb lehet, mint a hazai játékos."

A szakmai igazgató elmondta, a női NB I feltétlenül vonzó bajnokság, az pedig látszik a férfi Bundesliga példáján is, hogy ilyen esetben gondot jelent a légiósok száma, mert azt a válogatott eredményei sínylik meg.

„Mi nem szeretnénk így járni, ezért ha az ifijátékosok esetében a következő szezon során is azt tapasztaljuk, hogy a kívánthoz képest kevesebb játéklehetőséghez jutnak, megnézzük a lehetőségét, miként javíthatunk a nemzeti csapatok akár országon belüli versenyeztetésén."

Tóth Gabriellának (jobbról a harmadik) nem lesz könnyű dolga a jól erősítő Győrben (Fotó: Győri ETO)
Tóth Gabriellának (jobbról a harmadik) nem lesz könnyű dolga a jól erősítő Győrben (Fotó: Győri ETO)

HOGYAN MENEDZSELJÜK A FIATAL JÁTÉKOSOKAT?

Adja magát a kérdés, hogyan érdemes itthon menedzselni a fiatal, tehetséges játékosokat. Ebből a szempontból érdekes Tóth Gabriella és Planéta Szimonetta esete Győrben, mert félő, hogy háttérbe szorulnak majd a szezon során rutinosabb riválisaikkal szemben.

AKIKRE ÉRDEMES LESZ FIGYELNI
Összegyűjtöttünk öt, nyáron érkező légióst, akiktől joggal remélnek sokat új klubjukban:
Cornelia (Nycke) Groot (Győri ETO): A holland irányító volt már a dán bajnokság legjobb játékosa, most pedig az ETO-nál mutathatja meg, miért tartják sokan az egyik legnagyobb nyári fogásnak.
Andjela Bulatovics (Érd): Az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok montenegrói irányítótól sokat várnak a fiatal érdi csapatnál, ahol kulcsszerepe lehet a védekezésben.
Aszma el-Gaui (Siófok): A tunéziai beálló már a felkészülési mérkőzéseken is bizonyította, hogy küzdőszellemével és góljaival fontos láncszeme lesz a balatoni együttesnek.
Krisztina Liscsevics (Vác): A szerb irányítótól várják, hogy fazont adjon a váci csapatnak, és erre a vezérszerepre, ha egészséges, képességei alapján teljes mértékben alkalmas lehet.
Marija Garbuz (Debrecen): Az orosz játékos irányítóként és átlövőként is bevethető, de Debrecenben elsősorban a gólokat várják tőle.

„Az említett két játékosnak valóban nem egyszerű a helyzete, de nem sokkal nehezebb, mint poszttársaiknak. Ambros Martínt ismerve csak az elvégzett munka és az eredmény számít, így az játszik, aki jobb – mondta a Planétát képviselő Farkas Mátyás. – Ez általánosságban is igaz minden korosztályos válogatott esetében. Mindezzel együtt lehet, hogy Sziminek több lehetőséget lett volna érdemes adni az előző szezonban, hiszen akár ő lehetett volna a 'mérleg nyelve', aki továbblövi az ETO-t a final fourba, ahogy képes volt Tóth Gabi is kulcsfigurává válni a legutóbbi Eb-n. A soron következő idényben elképzelhető, hogy némileg nehezebb lesz kiharcolni a kezdő státuszt Szimiéknek, hiszen poszttársaiknak nagyobb nemzetközi rutinjuk van, mint a két tehetséges fiatal magyar játékosnak."

Mi lehet akkor a „nyerő stratégia"?

„Én a tudatos karrierépítés híve vagyok. Azaz azt szoktam javasolni játékosainknak, hogy néha érdemes egyet hátralépni, hogy aztán idővel kettőt léphessenek előre a karrierjükben. Nevezetesen, sok esetben előnyös lehet egy másik magyar klubba átigazolni akár kölcsönbe, hogy ott húzóemberként megtapasztalják, milyen felelősséggel játszani. Vagy egy olyan külföldi csapatba igazolni, amelyik nemzetközi kupában játszik, tehát folyamatosan a 'kirakatban van' a sportoló, miközben egy idegen nyelvet folyékonyan megtanul és szélesebb látókörrel, nemzetközi tapasztalattal térhet vissza akár korábbi egyesületébe. A soron következő szezon eldönti, hogy mi a követendő út számukra. Akik mentálisan erősek és készek a profi sportra, azoknak fiatal koruk miatt nem kell aggódniuk, mert az idő nekik dolgozik."

A NŐI KÉZILABDA 2015–2016-OS SZEZONJÁNAK MENETRENDJÉT ITT TALÁLJA!

A NŐI KÉZILABDA NB I NYÁRI ÁTIGAZOLÁSI KÖRKÉPE
FTC-RAIL CARGO HUNGARIA (1.)
Érkezett: Hornyák Dóra (Vác), Schatzl Nadine (Érd), Szekerczés Luca (Siófok), Szekeres Klára (Érd), Zácsik Szandra (szülés után tért vissza)
Távozott: Faluvégi Dorottya, Tóth Melinda (mindkettő MTK Budapest), Ferenczi Annamária (Dortmund – német), Kocsis Ágnes (Vasas), Soós Viktória (Vác), Tomori Zsuzsanna (Győr), Vérten Orsolya (visszavonult)
GYŐRI AUDI ETO KC (2.)
Érkezett: Yvette Broch (holland, Metz – francia), Cornelia Groot (holland, Midtjylland – dán), Kiss Éva (Fehérvár KC), Linn Jörum Sulland (norvég, Larvik – norvég), Tomori Zsuzsanna (FTC), Tóth Gabriella (Mosonmagyaróvár)
Távozott: Macarena Aguilar (spanyol, Rosztov-Don – orosz), Csapó Kyra, Szepesi Ivett (mindkettő Mosonmagyaróvár), Jelena Grubisic (horvát, CSM Bucuresti – román), Herr Orsolya (Fehérvár KC), Hornyák Ágnes (Nice – francia), Katrine Lunde (norvég, Rosztov-Don – orosz), Tamires Morena (brazil, Mosonmagyaróvár), Vesna Milanovic-Litre (horvát, Krim Ljubljana – szlovén), Susann Müller (német, Bietigheim – német), Anna Szeny (orosz, Rosztov- Don – orosz)
ÉRD (3.)
Érkezett: Barján Bianka (Szeged), Andjela Bulatovics (montenegrói, Rosztov-Don – orosz), Fekete Bozsana (MTK Budapest), Mireya González (spanyol, Mios Biganos – francia), Gulyás Vanda (Szeged), Győr Barbara (saját utánpótlásból), Julija Havronyina (orosz, Zvenyigorod – orosz), Szabó Laura (saját utánpótlásból), Vajda Luca (DVSC)
Távozott: Jekatyerina Kosztjukova (orosz, ?), Kovács Anna, Nick Viktória, Oguntoye Viktória (mindhárom Dunaújváros), Mester Nóra (Kispest), Pálos- Bognár Barbara (Viborg – dán), Schatzl Nadine, Szekeres Klára (mindkettő FTC), Szara Vukcsevics (montenegrói, Vác)
DUNAÚJVÁROSI KOHÁSZ KA (4.)
Érkezett: Gindeli Panna (DVSC), Hajtai Vanessza (Mosonmagyaróvár), Kovács Anna (Érd), Kovács Krisztina (Hajdúnánás), Nick Viktória (Érd), Oguntoye Viktória (Érd), Pálinkás Viktória (Kecskemét), Szalai Babett (Siófok KC), Termány Rita (Siófok KC)
Távozott: Berta Nikolett (Szeged), Ferling Bernadett (visszavonult), Gera Szimonetta, Hosszu Boglárka (mindkettő MTK Budapest), Khouiled Sarah (?), Mekler-Rádl Tímea (visszavonult), Víg Vivien (DVSC)
SIÓFOK KC (5.)
Érkezett: Aszma el-Gaui (tunéziai, Volgográd – orosz), Gercsó Nóra (Szent István SE), Lara González (spanyol, Metz – francia), Hamburger Judit (saját utánpótlásból), Michaela Hrbková (cseh, Göppingen – német), Kristina Logvin (osztrák, Granollers – spanyol), Maláti Dóra (jobbátlövő, Győr), Irina Nyikityina (orosz, Asztrahanocska – orosz), Silje Bröns Petersen (dán, Rödovre – dán), Valentyna Salamakha (azeri, Leverkusen – német)
Távozott: Buzsáki Nikolett, Scheffer Zsanett (mindkettő Eger), Fauszt Éva (?), Valjancina Kumpel (fehérorosz, ?), Schneider Éva (Kispest), Szabadfi Ágnes (Budaörs), Szalai Babett, Termány Rita (mindkettő Dunaújváros), Szekerczés Luca (FTC), Nina Wörz (német, Bietigheim – német)
FEHÉRVÁR KC (6.)
Érkezett: Biljana Filipovics-Bandelier (szerb, Nice – francia), Herr Orsolya (Győr), Sipeki Flóra (Békéscsaba), Tápai Szabina (Vasas)
Távozott: Becséri Kitti (Vasas), Tanja Bogoszavljevics (szerb, ?), Kiss Éva (Győr), Natasa Szavko (szerb, ?), Marija Steriova (macedón, ?)
DVSC-TVP (7.)
Érkezett: Jelena Deszpotovics (montenegrói, Buducsnoszt Podgorica), Marija Garbuz (orosz, Kubany Krasznodar – orosz), Karacs Jázmin, Kiss Bernadett, Kiss Orsolya (saját utánpótlásból), Víg Vivien (Dunaújváros)
Távozott: Bárány Krisztina (Szeged), Bohus-Karnik Mercédesz (visszavonult), Lilija Gorilszka (ukrán, MTK Budapest), Makai Veronika (Orosháza), Sopronyi Anett (visszavonult), Vörös Bettina (Szent István SE)
EUBILITY GROUP-BÉKÉSCSABAI ENKSE (8.)
Érkezett: Dajka Bettina (Mosonmagyaróvár), Futaki Hajnalka (Szeged), Zöldi-Tóth Katalin (szülés után tért vissza)
Távozott: Gidai Eszter (Kisvárda), Sári Barbara (Eger), Sipeki Flóra (Fehérvár)
IPRESS CENTER-VÁC (9.)
Érkezett: Sonja Basic (horvát, Metz – francia), Sanja Gregorc (szlovén, Krim Ljubljana – szlovén), Gróz Kitti (Szentendre), Krisztina Liscsevics (szerb, Metz – francia), Soós Viktória (FTC), Szara Vukcsevics (montenegrói, Érd)
Távozott: Dakos Noémi (MTK Budapest), Drávai Gyöngyi (?), Fülöp Andrea (Kecskemét), Hornyák Dóra (FTC), Katona Flóra (Mosonmagyaróvár), Marija Sztefanovics (szerb, ?)
MOSONMAGYARÓVÁRI KC SE (10.)
Érkezett: Baracskai Patrícia, Bouti Fruzsina, Csapó Kyra, Horváth Petra, Kiss Nikolett, Tamires Morena, Szepesi Ivett, Vékássy Fruzsina (mind Győr), Bízik Réka (szlovákiai, HK Slovan Duslo Sala – szlovák), Katona Flóra (Vác), Pintér Zsanett (FTC), Monika Rajnohová (szlovák, Slavia Praha – cseh), Zeljana Stojak (horvát, Kozármisleny)
Távozott: Dajka Bettina (Békéscsaba), Lana Frankovic (horvát, Podravka – horvát), Hajtai Vanessza (Dunaújváros), Kiss Kitty (Hypo NÖ – osztrák), Kopecz Barbara (Kecskemét), Kurucz Ivett (Csurgói NKC), Petróczi Viktória (visszavonult), Schneck Réka (MTK Budapest), Szerző Regina (Szent István SE), Mistina Kitty (?), Tamás Krisztina (Kispest), Tóth Gabriella (Győr)
MTK BUDAPEST (11.)
Érkezett: Blaubacher Dóra (saját utánpótlásból), Martina Baciková (szlovák, Michalovce – szlovák), Dakos Noémi (Vác), Faluvégi Dorottya (FTC), Gera Szimonetta (Dunaújváros), Lilija Gorilszka (ukrán, DVSC), Hosszu Boglárka (Dunaújváros), Putz Klaudia (Gödi SE), Schneck Réka (Mosonmagyaróvár), Tóth Melinda (FTC)
Távozott: Petra Blazek (osztrák, Molde – norvég), Csuka Alexandra (Vasas), Fekete Bozsana (Érd), Inesz Huildi (tunéziai, Molde – norvég), Kollár-Ábrahám Szilvia (visszavonult), Kurucz Annamária, Varga Nikolett (mindkettő Kecskemét)
BUDAÖRSI KSE (ÚJONC)
Érkezett: Bíró Eszter (DVSC), Szabadfi Ágnes (Siófok), Vesztergombi Dalma (Szentendre)
Távozott:
(Zárójelben az előző szezonban elért bajnoki helyezéseket tüntettük fel)


TUDNIVALÓK

A női bajnokság lebonyolítása megváltozott. A 12 csapatos, oda-vissza vágós alapszakaszt követően az 1–8. helyezett oda-vissza vágós alapon negyeddöntőt vív egymással, az 1. a 8-kal (A), a 2. a 7-kel (B), a 3. a 6-kal (C) a 4. pozíciót elérő klub pedig az 5-kel (D) találkozik. A párharcok győztesei szintén oda-vissza vágós elődöntőben folytatják (A–D és B–C ágon), a győztesek ugyanilyen rendszerben vívják a döntőt, a vesztesek pedig a 3. helyért folytathatják. A negyeddöntő vesztesei az 5–8. helyért játszhatnak (A–D és B–C ágon, oda-vissza vágó), a párharcok nyertesei az 5., a vesztesek a 7. helyért küzdhetnek. Az alsóházban az alapszakasz 9–12. helyezettjei az egymás elleni eredményeik továbbvitelével 6 fordulós, körmérkőzéses, oda-vissza vágós alapon fejezik be a bajnokságot.
Alapszakasz: szeptember 2.–március 30.
Rájátszás az 1–8. helyért: április 6–13.
Rájátszás az 1–4. és az 5–8. helyért: április 20–27.
Helyosztók: május 12–22.
Rájátszás a 9–12. helyért: április 10–május 22.

A NŐI KÉZILABDA NB I 2014–2015-ÖS SZEZONJÁNAK VÉGEREDMÉNYE
1. FTC-Rail Cargo Hungaria
2. Győri Audi ETO KC
3. Érd
4. Dunaújváros Kohász KA
5. Siófok KC-Galerius Fürdő
6. Fehérvár KC
7. DVSC-TVP-AQUATICUM
8. Eubility Group Békéscsaba
9. Ipress Center Váci NKSE
10. Mosonmagyaróvári KC SE
11. MTK Budapest SE
12. Szeged KKSE

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik