– Tudtuk előre, hogy ennyi időnk lesz. Vannak más válogatottak, amelyeknél a nyári pihenő alatt is szakítottak időt a válogatott összetartásra, nekünk most ennyi jutott, ezzel kellett gazdálkodnunk – mondta Siti Bea, a szerbiai világbajnokságra hangoló női kézilabda-válogatott másodedzője. – Korábban is az volt a jellemző, hogy nem tizenkét különböző klubból érkeznek a játékosok a keretbe, és ez azért megkönnyítette a helyzetünket, mert sokan a hétköznapokban is együtt dolgoznak, ami jó alap a válogatottnál.

– Mely játékelemekre fektették a hangsúlyt?
– Átvettük a korábbi taktikai repertoár elemeit, minimális változtatással gyakoroltunk új elemeket támadásban és a lerohanásoknál. Védekezésben opcionálisan készültünk az öt egyes variációra is: nyilván nem ez lesz az első számú fegyverünk, de ha úgy adódik, hogy bele kell avatkozni a meccsekbe, elő tudjuk venni ezt a figurát is. Ezeken kívül az apró részleteket, a páros és a hármas játékkapcsolatokat próbáltuk erősíteni, és a meglévő hibákat kijavítani a rendelkezésre álló rövid idő alatt.

– Mi a helyzet a rotációval, a cserékkel? A keret összetétele bőven nyújt variációs lehetőséget.
– Össze tudunk állítani egy nagyon jó támadósort és egy nagyon jó védekező sort, de ez olykor személycseréket követel, ami bonyolítja a helyzetet, főleg ha olyan ellenféllel találkozunk, amely nagy futómennyiséggel, indulásokkal vagy gyors középkezdést alkalmazva játszik. Ez jelentős rizikófaktor a játékunkban. Ettől függetlenül támadásban és védekezésben is javulnunk kell még.

– Hajdu János megbízott kapitány és a játékosok is a csapatmorált, a közösség erejét emelték ki a felkészülés során. Azt mondták, a helyzet hasonló a tavalyi Európa-bajnokság előttihez.
– A tavalyi közös élmény, az Európa-bajnoki bronz megerősítette a csapategységet, a játékosok saját magukért és egymásért is rengeteget tettek akkor a pályán. Ez mindenkinek a bensőjéből fakad, mindenkiben megvan az alázat, a tisztelet a társak iránt, nem férnek bele az egyéni érdekek, a csapatért csinálja mindenki a saját kis dolgát. A lányok azonosulnak ezzel a felfogással, már csak azért is, mert tudják, ha nemzetközi szinten jó eredményt akar elérni az ember, elengedhetetlen az egység.

– Vagyis nemcsak Görbicz Anita és Tomori Zsuzsanna jó játékától függ a csapat eredményessége?
– Vannak klasszisaink, de alapvetően az úgynevezett vízhordók töltenek be nagyon jelentős szerepet. Ez megnyilvánul az edzéseken is, ki hogy szól oda a másiknak, mit tesz a másikért, ha csak észreveszi valamelyikük, hogy rossz napja van egy társának, segít. Karl Erik Böhnnek volt egy aranyos mondata a tavalyi kontinensbajnokságon, amikor még egy hét hátravolt a tornából: „A felkészülést is számítva már egy hónapja együtt vagyunk, és még mindig barátok vagyunk."

– Mennyiben határozta meg a felkészülést Karl Erik Böhn betegsége, leukémiából való lábadozása és Hajdu János ideiglenes beugrása?
– Úgy gondolom, az élsportban jobb, ha nem engedünk nagy teret az érzelmeknek, hidegen tartjuk ezeket a dolgokat. Tudni kell kezelni az érzelmi hullámokat a világbajnokság során is. Ha nagyon jó vagy, azzal sincs sok időd foglalkozni, mint ahogy azzal sem, ha rosszul mennek a dolgok. Jönnek a meccsek egymás után, szóval ebből a szempontból nem jó, ha túlcsordulnak az érzelmek. Az viszont fontos, hogy ott állj a másik mellett, és azt mondd neki, gyere, felsegítelek, megyünk tovább, együtt csináljuk! Ebben az esetben igenis van helyük az érzéseknek, márpedig ezen a téren jól alakul a csapat élete. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, amikor kiderült Karl Erik betegsége, most viszont már nem tudunk ezzel foglalkozni, és ő is azt mondaná, hogy menjetek, csináljátok. Ami vele történt, az tényleg személyes tragédia, ám akik kiállnak a vébémeccseken, azok Hajdu Jánosért, az ő becsületéért is meg akarják csinálni, hiszen a többség korábban is dolgozott már vele, és olyan emberi kapcsolatok alakultak ki abban az időszakban, amelyek szintén segítséget jelenthetnek. Minden összeadódik: Hajdu János beugrása és a tény, hogy segíti a csapatot abban, hogy egy világversenyen a legjobbat hozza ki magából, valamint az, hogy a játékosok önmagukért és Karl Erikért is küzdenek Szerbiában.

GÖRBICZ ANITA ÉS SZUCSÁNSZKI ZITA VILÁGBAJNOKI VÁRAKOZÁSAI