NS Hosszabbítás: Díaz Ivo már félig magyar

Már majdnem húsz éve, hogy 1997 novemberében hazánkba érkezett. A kiváló sportember szerénységével és alázatával hamar megszerettette magát a magyar szurkolókkal. A kubaiból magyarrá váló elnyűhetetlen játékos új otthonra lelt nálunk, és immár a lányáért is szoríthat, még ha nem is a kézilabdapályán. A 44 éves Díaz Ivóval visszavonulása kapcsán beszélgettünk.

– Származott bármiféle hátránya abból, hogy Magyarországot választotta?
– Az első két szezont követően nyáron mindig visszamentem Kubába, hogy részt vegyek a válogatottal a Pánamerikai Játékokon. Közben a megállapodás szerint az itteni fizetésem nagyjából harminc-negyven százalékát a kubai sportminisztériumnak kellett átutalnom. Miután eldöntöttem, hogy Magyarországon maradok, otthon disszidensnek számítottam, és hét évig nem is térhettem haza. Már a veszprémi időszak elején szó volt arról, hogy magyar állampolgár legyek, de csak 2003-ban került rá sor.

– Elképzelem, hogy emiatt otthon hazaárulónak tartották.
– Tudtuk, nem örültek annak, hogy Pérezzel a magyar színekért fogunk küzdeni, de a családunknak szerencsére nem lett belőle baja. Az athéni olimpián találkoztunk a kubai sportvezetőkkel, és bizony nem néztek ránk jó szemmel, még a versenyzőiknek is megtiltották, hogy velünk beszéljenek a faluban. A budapesti kubai nagykövetségen kellett engedélyt kérnem a hazautazáshoz, de 2006 előtt mindig elutasították. Már a Leónban játszottam, amikor hívott José Savón, hogy ő sikerrel járt.

Hogy miért lett egyáltalán a kosárlabdáért rajongó Díaz Ivóból kézilabdázó, hogyan került Magyarországra, milyennek találta az itteni teleket, hogyan érezte magát Pécsen, majd Veszprémben, miért szerződött aztán Spanyolországba és tért vissza Tatabányára, és milyen tervei vannak a jövőre, arról a Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében olvashat.

És még arról, hogy…
– Thomas Doll mikor cserélhette a Ladát Mercedesre, és hogyan élvezte a római dolce vitát
– a harmincas években aranykorát élő magyar bridzs miként vált rendszerellenes, tiltott játékká
– csak egy kör – a 220.9 kilométeres Ultrabalaton szervezője, Zelcsényi Miklós mindent tud a világ egyik leggyönyörűbb rendezvényéről
– az olasz, a spanyol, a német labdarúgó-bajnokságban a papírforma érvényesült, Angliában és Romániától Hollandián át Törökországig tündérmesét írt a bajnokcsapat