Az EHF hosszabb ideje dolgozott egy olyan reformtervezeten, amely a mostaninál sokkal zártabb rendszerben játszatná a legjobb európai klubokat.
A hivatalos bejelentés szerint a férfiaknál a Bajnokok Ligáját egy 12 csapatos elitliga váltja fel (nyolc bajnok mellé kerül még négy topklub), mindenki játszik mindenkivel oda-visszavágót, ezt követően a legjobb nyolc negyeddöntőt vív, és ugyanúgy final fourral zárul a sorozat. Ez a rendszer esetleg a későbbiekben 16 csapatossá bővülhetne.
A másik számú európai kupasorozat az Európai Kézilabda Liga lenne, amelyben 24 csapat négy hatos csoportban küzd, csoportonként a legjobb négy jut be a nyolcaddöntőbe, onnan pedig egyenes kiesés során alakul ki a final four mezőnye.
Az eddigi Challenge-kupa marad, de EHF-kupa néven egyenes kieséses rendszerben zajlik.
A nőknél a Bajnokok Ligáját 16 csapat alkotja, két nyolcas csoportból a legjobb négy jut tovább a negyeddöntőbe, és onnan a négy győztes alkotja majd a final four mezőnyét.
A második vonalat itt is az Európai Kézilabda Liga jelenti, amely a jelenlegi EHF-kupa lebonyolítását veszi át: három selejtezőkör után négy négyes csoportban folytatódnak a küzdelmek, csoportonként az első kettő jut a negyeddöntőbe, majd jön az elődöntő és a finálé (final four nélkül, a hagyományos kuparendszer szerint).
A jelenlegi Challenge-kupát itt is átnevezik EHF-kupára.
Az európai szövetség szeretné értékesíteni a televíziós és marketingjogokat, ezért tendert írt ki, amelyre 25 társaságot hívott meg, ezek licitálhatnak a 2022–2030 közötti Európa-bajnokságok, illetve tíz szezon (2020–21 és 2029–30 között) nemzetközi kupasorozataira. A pályázatok benyújtásának határideje: 2017. november 15.
Sikerre kódolva – a férfi kézi BL-győztes Barca háttere
