PAPP BÁLINT 2019.08.13 08:16 Frissítve: 2019.08.13 08:45

Férfi kézi: „Szép korszak volt a szegedi, de teljesen lezártam”

A válogatott jobbátlövő, Balogh Zsolt teljesen lezárta hét szegedi évét, nincs benne rossz érzés, új csapatában szeretné élvezni a játékot és góljaival segítve dobogón tartani a Tatabányát a férfi kézilabda NB I-ben.

Balogh Zsolt (Fotó: tatabanyahandball.hu)

 

– Az ellenfelek lassan kezdhetnek „fázni” a tatabányai jobbszárnytól, ahonnan két válogatott, Ancsin Gábor és ön szórhatja a gólokat a következő idényben?
– Az elmúlt években is erős átlövői voltak a jobb oldalon a Tatabányának, a nyáron távozó Demis Grigoras és Jakov Vrankovic is nagyon jó játékos. De remélem, hogy igaza lesz, és tényleg félnek tőlünk, mert az mindenképpen előny a csapatnak – válaszolta a 30 éves, 55-szörös válogatott, EHF-kupa-győztes jobbátlövő, Balogh Zsolt, aki hét év után elhagyva a Szeged férfi kézilabdacsapatát igazolt át a Tatabányához.

– Feltételezem, könnyebbséget jelent, hogy Ancsin révén a posztján olyan társa van, akit a válogatottból és korábban Szegedről is jól ismer.
– Nagyon örülök, hogy újra együtt játszhatunk. Már tatabányai szerződéseink aláírása előtt a közös menedzserünk is kérdezte, hogy van-e problémánk azzal, ha ismét csapattársak lennénk, és mind a ketten azonnal mondtuk, hogy ez abszolút nem gond, örülnénk, ha mind a kettőnknek sikerülne Tatabányára igazolni. Szóval már előzetesen is egyeztettünk, beszélgettünk egymás között, vártuk, hogy megint egy csapatban legyünk.

– Azzal a gondolattal sikerült már megbarátkoznia, hogy Balogh Zsolt immár tatabányai átlövő?
– Lassan igen, hiszen már edzőmérkőzéseink is voltak, de igazán csak akkor szokom meg, ha beindul a bajnokság, és több meccset is lejátszottam tatabányai színekben. Akkor fog teljesen egybeforrni a nevem a klubbal. Most még kicsit furcsa érzés, de sokat jelent, hogy olyan játékosokkal vagyok egy csapatban, akikkel – akár a válogatottból is korábbról – jó barátok vagyunk, így a beilleszkedéssel sem volt semmi problémám.

– Családias légkörbe csöppent?
– Abszolút így van, családias a hangulat, kiváló a kapcsolat a játékosok között, illetve a játékosok és a vezetők között is. Ez egészséges közeg, megvan az egység, a tatabányai jó gárda, ami már eddig is meglátszott a pályán, és ezután is így lesz.

– Hogyan alakul a felkészülés az új csapatával?
– Nem volt könnyű az eddigi munka. Tudatosan és jól van felépítve a felkészülés, Vladan Matics edző mindig figyel arra, hogy hétvégente kipihenjük a hétköznapi fáradalmakat. Az eddigi edzőmérkőzéseken voltak jobb és rosszabb periódusaink, de ez teljesen normális. A mutatott játéknak nem most kell tökéletesnek lennie, nem is lehet máris az. Összességében elégedett vagyok az eddig alapozással, jó úton járunk.

– Mire lehetnek képesek a következő idényben?
– Jó lehet ez a csapat. Viszont nem mondom azt, hogy olyan hatalmas álmokat kell dédelgetnünk, hogy utolérjük a két nagycsapatot, a Veszprémet és a Szegedet. Le lehet őket győzni, el lehet kapni őket is egy-egy meccsen, de reális célként nem tűzhetjük azt ki magunk elé, hogy bajnoki döntőt akarunk játszani, mert még mindig megvan a különbség a Tatabánya és a két nagy között. Az viszont szép és észszerű kihívás, hogy minél jobban megszorongassuk a veszprémieket és a szegedieket. A legfontosabb viszont az, hogy a bajnoki harmadik helyet stabilan tartsa a csapatunk – ez szerintem lényegesebb, mint az, hogy a nagycsapatok ellen hozzunk bravúrpontokat. Ha az úgymond „kisebb” együttesek ellen nem bukunk, akkor még előrébb léphetünk eredményességben.

– Magától mit vár a következő idényben?
– Szeretnék úgy játszani, ahogy – leszámítva az előző idényt, amikor kevesebb játéklehetőséget kaptam – a Szegedben teljesítettem az elmúlt években. Szeretném élvezni a játékot és a legjobb tudásom szerint segíteni a csapatnak.

– A szegedi korszakát teljesen lezárta?
– Igen. Már elköltöztünk a családdal, nagyon jól érezzük magunkat Tatabányán, ahol szintén otthonra találtunk. Minden rendben.

– Akkor nem maradt rossz szájíz önben a szegedi búcsú után?
– Abszolút nem. Szép korszak volt a szegedi, de teljes mértékig le tudtam magamban zárni. Úgy érzem, a váltás éppen optimális időben történt a pályafutásomban. Kihoztam a maximumot a hét szegedi évemből, nem akartam, hogy úgy emlékezzenek rám, mint aki a végén már többnyire a kispadon ücsörög.

BALOGH-GÓLOK AZ NB I-BEN AZ ELMÚLT ÖT IDÉNYBEN 
IDÉNY MECCS/GÓL
2014–2015 32/135
2015–2016 25/62
2016–2017 27/113
2017–2018 24/79
2018–2019 19/52

 

2019.07.26 16:14:58

Kézilabda NEDELYKOV TAMÁS

Emilie Christensennek a legjobbkor jött az FTC hívása, fontos állomásként tekint első külföldi klubjára.

2019.07.29 21:01:41

Kézilabda CSINTA SAMU

ALAPVONAL. A többségnek meg kell halnia ahhoz, hogy kiderüljön, mennyien tisztelik, szeretik, sőt, elismerik, tartják betölthetetlennek az eltűnése nyomán keletkező űrt.

2019.07.26 17:20:20

Kézilabda TÓTH ANITA

1987 júliusa óta volt lapunk munkatársa, az utóbbi évtizedekben kézilabda-szakírója.

2019.07.18 17:43:58

Kézilabda NEDELYKOV TAMÁS

A norvég Tord Ellingsen minden hétfőt a Fradinál tölti, és már jól látszik a többé éve tartó közös munka eredménye.