NEDELYKOV TAMÁS (Kumamoto) 2019.12.16 20:28 Frissítve: 2019.12.16 20:53

A japán női kéziválogatott belopta magát a szurkolók szívébe

A házigazda japán válogatott valószínűleg sok szurkoló tetszését elnyerte csupa szív és gyors játékával a vasárnap véget ért női kézilabda-világbajnokságon. A csapatot a 10. helyig vezető dán Ulrik Kirkelynek azonban számos kihívással kellett megküzdenie a hazai rendezésű torna előtt. Riportunkban ezekbe engedünk bepillantást.

A japán női kézilabda-válogatott belopta magát a szurkolók szívébe (Fotó: Kovács Anikó)

 

Ulrik Kirkely számára nem újdonság a külföldi kapitánykodás, korábban irányította a bahreini és a szaúdi férfiválogatottat is, de volt a dán női válogatott másodedzője, valamint hazája bajnokságában a Randersnél és az Odensénél vezetőedző. A mostani olimpiai ciklus elején nevezték ki Japánban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ütőképes csapatot alakítson ki a hazai rendezésű vb-re, és nem utolsósorban a 2020-as tokiói olimpiára.

„Edzőként gyakran nem tudhatod, mi lesz a következő feladatod. Három évig dolgoztam a Közel-Keleten, de már akkor megvolt a jó kapcsolat a japánokkal. Később felajánlották a női válogatott szövetségi kapitányi posztját, amit fantasztikus lehetőségnek tartottam” – kezdte Kirkely a Nemzeti Sport Online-nak.

KLUBOK NINCSENEK, AZ ÁTIGAZOLÁS NEM LÉTEZIK

A beszélgetés elején rögtön leszögezte, nagyszerű országot ismert meg, ahol a külföldi emberek az első perctől kezdve otthon érezhetik magukat. A japánok rendkívül udvariasak, és ahogy jobban megismerjük őket, úgy lesznek egyre nyitottabbak.

Ami a japán kézilabdát illeti, olyan a felépítése, ami lehetetlenné teszi, hogy valaki profi játékos legyen, és csak a sportból éljen. „A bajnokságban tulajdonképpen nem klubok, hanem cégek csapatai versenyeznek egymással, ez azt jelenti, hogy a játékosok az adott vállalatnál dolgoznak részmunkaidőben, és mellette eljárnak az edzésekre – folytatta Kirkely. – Kilenc csapat alkotja a ligát, de a fő probléma, hogy közülük egyik sem tokiói, márpedig a sportág népszerűsítését segítené, ha a fővárosban is lenne csapat.”

Átigazolás gyakorlatilag nem létezik, mert az előbb leírtaknak megfelelően ez azt jelentené, hogy a sportoló felmond a munkahelyén, és átmegy máshová dolgozni, ez a legritkább esetben történik meg. A legjobbnak a Hokkoku Bank csapata számít, innen érkezett a legtöbb játékos a vb-keretbe, mellette a klubvilágbajnokságra meghívott Omront lehet még kiemelni.

Kirkelynek a nyelvi és a kulturális akadályokat is le kellett győznie (Fotó: Kovács Anikó)

TOLMÁCS A STÁBBAN; A PÁLYÁN MÁS SZEMÉLYISÉGET KELL MUTATNI

A 47 éves Kirkelynek a közös munka során számos akadályt le kellett küzdenie, miközben nem győzte hangsúlyozni, milyen keményen dolgozó játékosokat ismert meg a japánokban.

ISITATE MÉG EMLÉKSZIK A MAGYAR SZAVAKRA

A magyar kézilabda-szurkolók számára ismerős lehetett két játékos is a házigazda japán válogatottban. A balszélső Tanabe Juki és az irányító Isitate Majuko korábban Fehérváron szerepelt az NB I-ben.

„Természetesen sok magyar szóra emlékszem még – mondta a 32 éves Isitate az NSO-nak. – Fantasztikus élmény volt hazai közönség előtt játszani, büszke vagyok rá, hogy vendégül láthattuk a mezőnyt. Sokszor voltunk közel az európai csapatokhoz, de amikor egyenlítettünk, nem tudtuk megtenni a következő lépést. Nem voltunk elég okosak ezekben a helyzetekben. Az olimpiáig biztos folytatom a játékot, utána meglátom, mennyire leszek még motivált és a testem hogyan bírja a terhelést. De ha nem lesz semmi gondom, és adódna egy lehetőség újra Európába, akár Magyarországra igazolni, belevágnék.”

„A nyelvi akadály máig megvan közöttünk, de van egy tolmács a stábomban, aki fordít nekem – magyarázta. – Az első időszakban kétszer-háromszor is tovább tartott, amíg elmondtam nekik valamit, de már sokkal jobb a helyzet. A játékosok többet megértenek az angolomból, és én is tudok néhány szót japánul. A kézilabda nyelvével nincs gond, és sokat segítenek egymásnak is a játékosok.”

A skandináv és japán kultúra különbségei az élet sok területén jelentkeznek. Az európai játékosok hozzászoktak, hogy elmondják a véleményüket bizonyos kérdésekben, ami megkönnyíti az edző dolgát. „Japánban ez nem annyira jellemző, megvan a hierarchia, és egy fiatal játékos számára elképzelhetetlen, hogy saját véleménye legyen. Próbálom hozzászoktatni őket, hogy mondják el a saját megérzéseiket, de nem könnyű megváltoztatni a berögződéseket” – tette hozzá a dán szakember, aki egy másik példát is megemlített.

„Amikor a mindennapokra az a jellemző, hogy szerény vagy és figyelsz arra, mit mondasz, nehéz ebből kitörni a pályán, márpedig a kézilabdában szükség van agresszivitásra. Egy tanulási folyamat eredménye, hogy belül egyfajta személyiséggel rendelkezel, de aztán kívülről mást mutassál. Úgy látom, azért jó úton járunk.”

Az ázsiai válogatottaknak megvan az az előnye, hogy az európaiakhoz képest sokkal több időt készülhetnek együtt, így volt ez a japánok esetében is.

„A japán csapatok egyetértésével az ősszel nem volt bajnokság, így több mint száz napot tudtunk gyakorolni a világbajnokság előtt. De ugyanez a helyzet Koreában vagy Kínában is. Sokat edzőtáboroztunk Európában, voltunk Dániában, Norvégiában, Szlovéniában és Magyarországon is. Lehet, hogy itt Ázsiában jó meccseket játszunk egymás között, de így nem tudunk felkészülni az európai stílusra, ott nagyobbak és erősebbek a játékosok, és a fizikai oldal dominál. Csak úgy tudjuk felvenni a versenyt, ha minél több mérkőzést játszunk európai csapatokkal” – hangsúlyozta Kirkely, akinek vb-keretében mindössze három légiós volt. A norvég-japán kapus, Kametani Szakura a francia Besancon, a jobbszélső Fudzsita Aszuka a német Dortmund, a másik jobbszélső, Ikehara Ajaka meg a dán Nyköbing játékosa. Ők természetesen csak a hivatalos válogatott hetek során tudtak csatlakozni a kerethez.

Japán egyre közelebb kerül Dél-Korea szintjéhez (Fotó: Kovács Anikó)

44 ÉVE NEM LÁTOTT VB-EREDMÉNYT HOZOTT A CSAPATEGYSÉG

Már Kirkely elődjének, Kurijama Maszamicsinek is sajátos taktikát kellett kidolgoznia, mert az európai csapatokra jellemző játékban nem tudja felvenni a versenyt a japán válogatott. A dán kapitány úgy látja, elsősorban a csapategységben van az erejük.

„Nem tudunk úgy játszani, mint az európaiak, kilencven százalékban megvan a saját rendszerünk, és azt alkalmazzuk. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy kihasználjuk a gyorsaságunkat. A csapatban van az erősségünk, nem az egyénekben. A tapasztalt játékosok segíteni tudnak bizonyos helyzetekben a meccsek során, de inkább szerettük volna eltüntetni ezt a hierarchiát. A játékosok gyorsan megértették, mi a célom.”

Problémát jelent, hogy a kézilabda továbbra sem túl népszerű sportág Japánban. Ha csak a 100 ezres létszámot nézzük, annyian kézilabdáznak, mint Dániában, de ez csalóka, mert sokkal többen élnek az országban. „Soha nem lesz szerintem top sportág itt a kézilabda. Évente egy-két élő közvetítés van, míg például Dániában naponta adnak ennyi meccset. A hazai rendezésű vébétől és az olimpiától várnak előrelépést, ezért fontos, hogy a válogatott is jó eredményt érjen el.”

Ázsiai szinten Japán egyre közelebb kerül a legjobbnak számító Dél-Koreához, de általánosságban is elmondható, hogy az ellenfelek már jobban felkészülnek a csapatból. Kirkely azért választotta a vb-sorsoláskor a D-csoportot, mert onnan látta a legjobb esélyt a továbbjutásra, és ez be is jött. A házigazda a nyitó fordulóban fontos győzelmet aratott Argentína ellen, később Kongót és Kínát is felülmúlta, így az oroszoktól és a svédektől elszenvedett vereségek ellenére a középdöntőben folytathatta. Ott szoros meccseket játszott a mieink hatosából érkező Montenegróval és Spanyolországgal, majd a záró körben meglepően simán verte meg a Cristina Neagut pihentető Romániát.

A japán válogatott így összesítésben a 10. helyen zárt, ami az utóbbi 44 évben az ország legjobb vb-eredménye. 1965-ben Németországban volt hetedik az ázsiai együttes, míg nagy világversenyen a legelőkelőbb helyezést az 1976-os montreáli olimpián elért ötödik hely jelenti. Mindmáig ez az egyetlen ötkarikás részvétele, ebből a szempontból is nagyon várják már a jövő évi olimpiát.

Kirkely kicsit furcsállta, hogy nem igazán kapott pozitív visszajelzést a helyi szövetségtől a 10. hely után. „Csak kicsit megveregették a vállamat. Mindez a kulturális különbségekből is adódhat, mindenesetre elégedettnek kell lennünk a tizedik hellyel, főleg ha megnézzük, hogy kik végeztek mögöttünk. Egy olyan kézilabdás nemzetnek, mint Japán, ez kiváló eredmény. Persze nem hallgathatjuk el, hogy a legkönnyebb csoportban szerepeltünk, de ettől függetlenül úgy gondolom, jól játszottunk. Három évvel ezelőtt kicsit szkeptikus voltam, hogy bírják el a játékosok a nyomást, milyen hatással lesz rájuk a szokatlanul sok néző, de ezzel nem volt gond. Fontos állomás volt a jövő évi olimpia előtt, amit már alig várunk” – zárta Kirkely.

Egy biztos, a japán válogatott üde színfoltja volt a vasárnap véget ért világbajnokságnak, és bizonyította, egyik ellenfele sem intézheti már el egy kézlegyintéssel. Ha a Kumamotóban a lelátókon látott sok fiatalból a torna hatására többen kezdenek el kézilabdázni, akkor hosszú távon is profitálhat a sportág a rendezésből. 

A szurkolóik is kitettek magukért (Fotó: Kovács Anikó)

A VB VÉGEREDMÉNYE 
  1. Hollandia
  2. Spanyolország
  3. Oroszország
  4. Norvégia
  5. Montenegró
  6. Szerbia
  7. Svédország
  8. Németország
  9. Dánia
10. Japán
11. Dél-Korea 
12. Románia
13. Franciaország
14. MAGYARORSZÁG
15. Angola
16. Argentína
17. Brazília
18. Szenegál
19. Szlovénia
20. Kongói DK
21. Kuba
22. Kazahsztán
23. Kína
24. Ausztrália     

AZ OLIMPIAI SELEJTEZŐK CSOPORTBEOSZTÁSA
1. CSOPORT

A vb 2. helyezettje: Spanyolország
A vb 7. helyezettje: Svédország
A világbajnokság 3. legjobb kontinensének (Afrika) képviselője: Szenegál
A világbajnokság 4. legjobb kontinensének (Amerika) képviselője: Argentína

2. CSOPORT
A vb 3. helyezettje Oroszország 
A vb 6. helyezettje: Szerbia
A világbajnokság 2. legjobb kontinensének (Ázsia) 1. képviselője: Kína 
A világbajnokság legjobb kontinensének (Európa) 2. képviselője: MAGYARORSZÁG

3. CSOPORT
A vb 4. helyezettje Norvégia
A vb 5. helyezettje: Montenegró
A világbajnokság legjobb kontinensének (Európa) 1. képviselője: Románia
A világbajnokság 2. legjobb kontinensének (Ázsia) 2. képviselője: Észak-Korea

2020.10.22 18:21:26

Kézilabda BACSKAI JÁNOS

Az első félidőben nagyon jól kézilabdázott a magyar csapat, de a szünet után sokkal jobb volt a Meskov Breszt.

2020.10.20 23:28:17

Kézilabda VINCZE SZABOLCS

NS-VÉLEMÉNY. Vezetőedzőként valószínűleg túl nagy volt a kihívás.

2020.10.18 15:31:11

Kézilabda R. Gy.

Sokáig tartotta a lépést a CSM-mel a Fradi, de végül hat góllal nyertek a hazaiak.

2020.10.17 16:58:00

Kézilabda RUSZNÁK GYÖRGY

A második félidőben a Valcea tehetetlen volt a kiváló győri támadásokkal szemben.

2020.10.15 20:06:49

Kézilabda BACSKAI JÁNOS

Győzhetett volna a magyar csapat, de a kevesebbet hibázó Porto zsebelte be a két pontot.