Férfi kézi: Lukács Péter egyre jobban teljesít Norvégiában

– Hogy van? Gyorsan eltelt az elmúlt fél év?
– Igen, viszonylag. Már az elejétől jól éreztem magam, ezért az idő is gyorsabban telt – válaszolta a norvég Elverum junior-világbajnoki ezüstérmes irányítója, Lukács Péter. – Még két fontos bajnokink van hátra decemberben, majd lesz egy kisebb téli szünetünk, amit itthon töltök a családommal. Januárban jövök vissza egy rövid téli alapozásra, és utána folytatódik is a bajnokság.

– Milyenek voltak az első benyomásai Norvégiáról?
– Nagyon jók, mindenki kedvesen fogadott és segítőkész volt. A csapattársak, a vezetők és a város is befogadó.

– Mennyire ismerték önt a csapattársai a megérkezése előtt? Ki az, akivel a leginkább jóban lett?
– Szinte senki sem ismert. Benjamin Berggel vettem fel a kapcsolatot korábban, akivel a nyári junior-világbajnokságon már játszottunk egymás ellen. Vele tudtam beszélgetni, ami nagy segítség volt. Őt szeptemberben kölcsön­adták, de mivel a többiek is fiatalok, könnyen ment a beilleszkedés. Jó a közösség, rengeteg a program a pályán kívül is, hozzám is járnak dartsozni a többiek, összetartó csapat vagyunk.

– Megkapta azt a játéklehetőséget ősszel, amire számított?
– Igen. Az új rendszert meg kellett szoknom, rengeteg új taktikai elemet sajátítottam el. Egyre többet vagyok a pályán, egyre nagyobb felelősség hárul rám mind védekezésben, mind támadásban. Poszttársamtól, Tobias Gröndahltól rengeteget lehet tanulni, nagyszerű vele egy csapatban játszani. Jól elosztjuk a játékperceket.

– Milyen nyelven zajlik a kommunikáció az edzéseken? Elkezdett norvégul tanulni?
– Heti két norvégórám van. Nem könnyű nyelv, ráadásul gyorsan beszélnek, sok szót nem is ejtenek ki úgy, ahogy írják, de próbálok figyelni. Célom, hogy elsajátítsam a nyelvet ez alatt a két év alatt, amíg a terveim szerint itt leszek. Az angolom jó, Veszprémben angolul zajlottak az edzések, így nincsenek kommunikációs problémáim.

– Taktikailag sokban különbözik a Veszprém és az Elverum játéka?
– Ezen a szinten már nagyrészt mindenhol hasonló a taktikai felépítés, de azért vannak különbségek. Védekezésben például más a rendszer, és támadásban is több figuránk van. Jobb és bal oldali kettes védőként is szerepet kapok, illetve zavaróként is. Fontos nekem, hogy fent legyek védekezésben és ezt a játékelemet is megtanuljam, mert így könnyebben lehet végigvinni a lerohanást is.

– Milyen a norvég bajnokság színvonala? Nem sokon múlt csapata továbbjutása a kiegyenlített Európa-liga-csoportjából sem.
– Viszonylag erős a bajnokság, a top öt-hat csapat keményen verseng egymással, de ha jó napot fog ki, az utolsó is megszorongathatja a nagyokat. Az El-ben nagyon erős négyesbe kerültünk. A Flensburgot senkinek sem kell bemutatni, de a Schaffhausen is stabil BL-résztvevő volt még néhány éve, és a montenegrói Cetinje is veszélyes idegenben. Kicsit nagyobb szerencsével továbbjuthattunk volna, csalódottak voltunk, de már előre kell tekinteni.

– Milyen célokkal vág neki az új évnek és a tavaszi folytatásnak?
– Szeretnénk megnyerni a Norvég Kupát a február végi négyes döntőben, a bajnokságban pedig úgy szerepelni, hogy a rájátszásban minél könnyebb ellenfelekkel találkozzunk. Jó zárás lenne, ha egy Kolstad elleni döntő párharc megnyerésével sikerülne kiharcolni az automatikus BL-indulást érő helyet, amire Norvégia immár jogosult. Én pedig szeretnék tovább fejlődni fizikailag, mentálisan és taktikailag. Ha ez sikerül, akkor még nagyobb szerepet tudnék vállalni a csapatban. Nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy ott a nevem a felnőttválogatott Európa-bajnoki bő keretében. Tavasszal szeretnék még egy lépést tenni afelé, hogy idővel a nagy világ­eseményeken is tagja lehessek a nemzeti csapatnak.