Koronavírus: lassú ébredés – az F1 után a kerékpár indulhat

KLEIN RON, KOHÁN GERGELY, ZSOLDOS BARNAKLEIN RON, KOHÁN GERGELY, ZSOLDOS BARNA
Vágólapra másolva!
2020.06.04. 10:55
null
Tavaly júliusban Egan Bernal nyerte meg a legnagyobb presztízsű versenyt, a Tour de France-ot – az idei győztes viszont csak szeptember második felében örülhet (Fotó: AFP)
A nagy sorozatok közül leghamarabb a Formula–1, majd az országúti kerékpár, végül a tenisz térhet vissza a nagyközönség elé – bár utóbbi szófordulat egyelőre erős túlzás.

 

Mondják, hogy a bizonytalanság sok mindennél rosszabb. Ezt a koronavírus-járvány alatt sajnos rengetegszer megtapasztaltuk – nemcsak a sportban, hanem az élet egyéb területein is.

Ám ahogy lassan kezdünk visszatérni a rendes kerékvágásba, úgy tér vissza fokozatosan az élet a nemzetközi sport vérkeringésébe is. Kedden bejelentették a Formula–1 várva várt új, hivatalos versenynaptárát, s a sportág hívei nagyon örülhetnek, hiszen ha egyelőre zárt kapuk mögött is, de újra láthatják kedvenceiket. A kerékpársport rajongói már korábban bekarikázhatták pirossal az augusztus 1-jei dátumot, és jelen állás szerint legkésőbb az ősszel a teniszcsillagok is visszatérhetnek a pályákra. Tekintsük át, mostani tudásunk szerint várhatóan milyen ütemben indulnak újra e három nagy sportág versenysorozatai!

Alig két hónap alatt megrendeznék az európai futamokat (Fotó: Getty Images)
Alig két hónap alatt megrendeznék az európai futamokat (Fotó: Getty Images)

JÚLIUSTÓL DÖMPING

NS-VÉLEMÉNY: KOHÁN GERGELY ÚJSÁGÍRÓ

Szinte valamennyi sportágnál felvetődött a nézők nélküli, zárt kapuk mögötti folytatás lehetősége – s ezzel együtt a kérdés is, hogy ennek mennyiben volna értelme (ezt maguk a sportolók is többször és több fórumon feltették). Itt már bejön a képbe a modernkori sport egyik legnagyobb, ki nem mondott dilemmája, hogy a szponzoroknak akarunk-e inkább megfelelni, vagy a szurkolóknak. De az igazság, mint általában, itt is középen van: egyik nélkül sincs profi sport manapság. Egyelőre nehéz elképzelni a máskor több százezres, őrjöngő tömeg előtt száguldó Formula–1-es autókat, amint az első nyolc futamon biztosan magányosan róják majd a köröket, miként a nézők nélküli US Openen síri csendben ütögető sztárokat is, ugyanakkor látszik, a jelen helyzet kompromisszumokat követel. A legtöbben már a folytatás puszta tényének is nagyon örülünk, mert reményt ad a jövőre nézve – így ahol és amíg kell, beérjük a televíziós közvetítésekkel, hogy aztán amint a lelátókra is fel lehet ülni, még inkább kiéhezve, még nagyobb lelkesedéssel rohanhassunk vissza a semmivel sem helyettesíthető testközeli élményekért.

A márciusi melbourne-i fiaskó óta a Formula–1 irányítói gőzerővel dolgoznak azon, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek között a meglévő járványhelyzet ellenére is versenyeket lehet rendezni.

Egy ideig mindenki várakozásra volt ítélve, hiszen az áprilisi időszakban több európai országban még az sem jöhetett szóba, hogy bárki kitegye a lábát az utcára, nemhogy nemzetközi sportrendezvényt tartsanak. Azóta javult annyira a helyzet, hogy több törölt és elhalasztott futam után hat európai helyszínnel megállapodás születhetett, így legalább a versenynaptár első részét ki lehetett alakítani.

Az osztrákok hetek óta nagyon magabiztosak a zárt kapus rendezéssel kapcsolatban, és már korán elkezdték kidolgozni a különleges helyzetre szabott intézkedéseket, ami lendületet adott a teljes idénykezdetnek. A spielbergi szervezők az F1 irányítóival és csapataival karöltve kiötlöttek egy olyan védelmi protokollt, amit más helyszínekre is rá lehetett húzni, így kedden végre kihirdethették a 2020-as évad első nyolc futamának időpontját.

A száguldás két osztrák versennyel kezdődik július 5-én és 12-én, majd Magyarországon folytatódik a következő vasárnap. Rövid szusszanás után Nagy-Britanniában rendeznek további két futamot augusztus 2-án és 9-én, hogy az azt követő héten már Barcelonában tartsák meg a Spanyol Nagydíjat. Az európai etap az augusztus 30-i belga, majd a szeptember 6-i olasz versennyel zárul. A remények szerint az ősszel előbb az ázsiai, aztán az amerikai kontinensen folytatódik a bajnokság, decemberben pedig Bahreinben és Abu-Dzabiban ér véget.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy júliustól az európai nagyüzem indul be, amely során két hónap leforgása alatt nyolc versenyt teljesít a mezőny.

REGIONÁLIS KEZDÉS

Novak Djokovics több európai éljátékossal rendezne versenyt (Fotó: AFP)
Novak Djokovics több európai éljátékossal rendezne versenyt (Fotó: AFP)

Globális jellege miatt valószínűleg az utolsók között tér vissza a rendes kerékvágásba a teniszsport, ám napjainkban a legtöbb országban már ismét pattog a labda regionális, magán- vagy háziversenyek keretében.

Egyelőre a szakszövetségek tornái a legnépszerűbbek, tartottak ilyet Magyarországon, Ausztriában és Csehországban is, amelyeken a legjobb hazai teniszezők mérték össze erejüket. Ha a járványügyi helyzet megengedi, júliustól a szerb Novak Djokovics és az osztrák Dominic Thiem is megrendezi a saját viadalát: a világelső adriai túra keretében több európai éljátékossal csap össze Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában, Thiem pedig Kitzbühelbe álmodta meg az ATP-világbajnokság lebonyolításához hasonló eseményt.

A „normális” teniszidényt július végéig függesztették fel, az elhalasztott Roland Garros és a törölt Wimbledon miatt augusztus 31-től a US Open lenne az év második Grand Slam-tornája. Bár az amerikai egészségügyi helyzet finoman szólva sem biztató, a szervezők ragaszkodnak az időponthoz és a New York-i helyszínhez, ám szinte biztos a zárt kapus rendezés. A szeptember végén rajtoló Roland Garros kapcsán viszont a franciák bizakodók, állításuk szerint limitált számban fogadhatnak szurkolókat Párizsban.

Miután a teniszezők a világ minden pontjáról repülnek a versenyekre, valószínűleg speciális megoldásokra lesz szükség. A US Openen például azt tervezik, hogy charterjáratokkal szállítanák az Egyesült Államokba a sportolókat, akik csak negatív koronavírusteszttel utazhatnának, és az esemény alatt korlátoznák a csapattagok és az ott dolgozók létszámát, valamint a résztvevők mozgását a teniszcentrumban és New Yorkban.

ŐSZI ROHAMTEMPÓ

Az országúti kerékpárosok fő versenyidénye a tavaszi-nyári időszak, így az ő helyzetüket is átrendezte a vírus. Roppant nehéz dolga volt a nemzetközi szövetségnek az újratervezéskor, hiszen a „kárenyhítés” érdekében kénytelen volt őszre tolni a főszezont. Ez azzal járt, hogy a szóba jöhető mintegy három hónapba kellett belesűrítenie a legfontosabb eseményeket, nem épp ideális körülmények közé – egyelőre jobb nem is belegondolni, mi vár a mezőnyre például novemberben a Vuelta 1000-2000 méter feletti hegyi szakaszain.

Ráadásul az időbeni behatároltság miatt fizikailag lehetetlen volt megoldani, hogy ne csússzanak egymásba a nagy versenyek, így az augusztus–szeptemberre tolt Tour de France első szakaszai a nemzeti bajnokságokkal, míg záró etapja a világbajnokság nyitó napjával, a férfiak időfutamával ütközik jelen állás szerint.

Az országúti kerékpárszezon augusztus 1-jén a Strade Bianche nagy presztízsű olaszországi egynapossal indul újra, a Tour de France időpontja (augusztus 29.–szeptember 20.)pedig kőbe van vésve (kis túlzással a teljes sportág túlélése eme egyetlen verseny függvénye, így a Tour kapta a körülményekhez képest leghálásabb dátumot). Ezekhez lehetett igazodni. A Tour után két héttel, október 3-án rajtol a Giro d'Italia (ebben az évben hazánkból startolt volna, ám a koronavírus meghiúsította a 2020-as „Grande Partenzát”, a tervek szerint tolódik jövőre), ami így egybecsúszik az október 20-án kezdődő Vuelta a Espanával, amely november 8-i utolsó szakaszával gyakorlatilag lezárja a szezont. Augusztusban rendezik meg többek között a Lengyel körversenyt, a Milánó–Sanremót és a Critérium du Dauphine-t, szeptemberben lesz még Tirreno–Adriatico, októberben Amstel Gold Race, Flandriai körverseny és Párizs–Roubaix is. A Magyar körverseny augusztus 29. és szeptember 2. között kapott helyet az új versenynaptárban.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik