Giro d’Italia: királyi útvonal a magyarországi szakaszokon

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nagy nemzetközi országúti kerékpárversenyeknél gyakorlatilag nem létezik alkalmasabb sportesemény arra, hogy egy-egy ország megmutathassa magát, tájait és örökségeit a nagyvilágnak. Elég csak példaként vennünk az idén májusban Magyarországról rajtoló Olasz körverseny itthoni szakaszait: az első három etap összesen hatvanhat magyar települést érint majd, így több százmillió tévénéző ismerkedhet meg közelebbről Budapesttel, illetve a dunántúli régióval.

De arról valahogy kevesebb szó esik, hogy ezeken a gigaeseményeken mennyire jól megismerhető az adott nemzet, területegység történelme és kultúrája is.

Aki látott-hallott már élő televíziós kerékpáros-közvetítést egy- vagy többnapos versenyekről, vagy a háromhetes Grand Tour-viadalokról, a Tour de France-ról, a Vuelta a Espanáról vagy a Giro d'Italiáról, pontosan tudja, hogyan zajlik a széles körű „ismeretterjesztés”: amint a mezőny odaér egy-egy újabb településre vagy tájegységre, a kommentátorok az aszfalton történő események lekövetése mellett már egyből sorolják is, mit kell tudni az adott helyről; mikor és kik alapították, mik a jellemzői, jellegzetes tulajdonságai, ételei, itala, és így tovább. (Ez természetesen úgy lehetséges, hogy a szervezők ellátják a tévés kommentátorokat egy több nyelvre lefordított, részletes „itinerrel”, ez alapján tudnak dolgozni a kollégák.)

És ha már itt tartunk, egészen érdekes történelmi egybeesések fedezhetők fel a 2020-as Giro magyarországi „Nagy Rajtján” is, pontosabban az említett három hazai etapon.

Mondhatni, „királyi” egybeesések – hiszen, hogy mást ne mondjuk, e három szakasz pont keresztülhalad hazánk három, történelmileg kikerülhetetlen jelentőségű, emblematikus városán is! A középkorban az országot romba döntő tatárjárás utáni zűrzavarban a második honalapítóként is emlegetett IV. Béla király előbb felépítette Buda várát, amely a 14. század elejétől a magyar királyok székhelyévé vált – a viadal nyitó napján, május 9-én történetesen itt lesz a budapesti időfutam célja. Az Egyház központja viszont Esztergom volt, a történelmi Magyarország legitim királyának pedig az számított, akit a mindenkori esztergomi érsek Székesfehérváron koronázott királlyá – és hogy hogy nem, Esztergomon a második napon halad keresztül a karaván, Székesfehérvár pedig éppen a harmadik, utolsó magyarországi szakasz rajtvárosa lett!

A harmadik nap pedig a történelmi távolság miatt is érdekes lesz, hiszen kevesebb mint egyetlen nap leforgása alatt több mint ezer kilométert tesznek meg a versenyzők! Persze, nem mindet nyeregben: Fehérvárról Nagykanizsáig majdnem kétszáz kilométert (197 km) teker le a mezőny, onnan pedig még ezret utazik Szicíliáig, de ezt már repülőgépen – hogy másnap aztán már jöhessen az újabb 136 km-es erőpróba Monreale és Agrigento között, a sziget északi partján!