PAUNOCH PÉTER blogja 2019.04.09 06:33 Frissítve: 2019.04.09 07:42

Nem csupán futballozni kell megtanítani a gyerekeket!

Egy korábbi blogbejegyzésemben már foglalkoztam a futballhoz kapcsolható azon részterületekkel, melyek már ifjúsági korban is sokat hozzátehetnek a tehetségek fejlődéséhez, és miután az utóbbi időben több ezzel kapcsolatos írást is olvastam és behatóbban is elkezdtem foglalkozni ezen területekkel, érdemesnek tartom folytatni a témát – A játékosügynök szemével, Paunoch Péter blogja.

 

Foden és Alexander-Arnold példája is azt mutatja, az új, komplex, angol nevelési modell működőképes (Fotó: NSO-montázs) 

 

Korábbi blogbejegyzésemben a dietetika, a sérüléseket megelőző tudatos prevenció, a sportpszichológus vagy mentáltréner és a korosztály-specifikus egyéni képzések területét emeltem ki azok közül, melyek hozzájárulhatnak már ifjúsági korban is egy tehetség fejlődéséhez, kiteljesedéséhez. Azóta pedig olyan, ezekhez részben kapcsolódó, gyakorlati példákat ismertem meg, melyek működés közben mutatják meg, hogy a különböző részterületek hogyan emelhetők be a mindennapos munkába.

Az egyik ilyen komplex példa az angol Elite Player Performance Plan (EPPP), ez az a koncepció, amely mentén 2011-től olyan utánpótlásrendszert épített ki az angol futballszövetség, hogy Anglia U17 és U20 között szinte minden rangos címet meg tudott szerezni korosztályos válogatottjaival az elmúlt néhány évben. Ennek a programnak pedig éppen az az egyik kiindulási alapja, hogy egységes rendszerbe szervezi a futballisták képzését elősegítő részterületeket. Meghatározza, hogy mit és milyen formában kell a szövetség támogatásában részesülő akadémiáknak beépíteniük a képzésbe, és ennek betartását szigorúan, rendszeres időközönként ellenőrzik is – az elvárásoknak való megfelelés a szövetségi támogatás feltétele.

Az egyik leghangsúlyosabb része az angol rendszernek a fizikumhoz és a fizikai teljesítőképességhez köthető, legkülönbözőbb mérések, statisztikák, azoknak központi adatbázisban való rögzítése korosztály és pozíció specifikusan  U12-től. Ide tartoznak a fizikai paraméterekre, biológiai érettségre, növekedési státuszra, annak alakulására, illetve a fizikai teljesítőképességre vonatkozó adatok, úgy mint például erő, gyorsaság, állóképesség és ezek speciális megnyilvánulási formái. Ezekhez kötődve korosztályonként referenciaértékeket határoznak meg és egy központi adatbázisban éveken keresztül nyomon tudják követni, hogyan alakul a gyerek fejlődése 10-11 éves korától kezdve, hol tart az átlaghoz vagy éppen a legjobbakhoz képest. Vagyis már rég nem arról van szó, hogy az utánptólásnevelés egyetlen feladata, hogy megtanítsák a gyerekeket futballozni. Ennél sokkal összetettebb a kép.

Jól mutatja ezt, hogy az angolok az EPPP programhoz számos részterületet kapcsoltak. Például egy nemzeti sérülésmegfigyelési projektet, amely a bevezetőben említett prevencióhoz köthető, ez szintén arra épül, hogy a sérülésekhez kötődő legkülönfélébb statisztikák segítségével elemzik a sérüléseket, és amennyire lehet, próbálják aztán megelőzni őket. Aztán az EPPP-hez kapcsolódik egy oktatási program is, amely azt írja elő, hogy milyen kiegészítő ismereteket kell megtanítani az angol utánpótlásrendszerben nevelődő játékosoknak. Ide tartozhatnak például a dietetikával, az élsportot támogató életmóddal kapcsolatos ismeretek, de a szülők részletes felvilágosítása is.

Az az érzésem, hogy a Nyugat-Európában mind a helyi szövetségek, mind a topcsapatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az utánpótlásképzésre, időt pénzt és energiát nem spórolva igyekeznek fejleszteni az utánpótlásnevelést. Erre tökéletes példa az angol minta. Ma már az olyan topklubok is fel tudnak mutatni, rendkívül értékesnek tartott saját nevelésű játékosokat, mint a Chelsea, vagy a Manchester City, mely csapatok az elmúlt években szinte kizárólag csak vásároltak és vásároltak. De rá kellett jönniük, hogy a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében eladásokat is produkálniuk kell, aminek az egyik útja a megfelelő képességű játékosok kinevelése és ha van egy jól működő rendszer, akkor hosszú távon sokkal gazdaságosabb kinevelni a sztárokat és rájuk építeni a csapatot, mint mindig újabb és újabb sztárokat vásárolni.

David Beckhamék időszakában a Manchester United igazi erejét éppen az adta, hogy a saját utánpótlásából tudott előrántani klasszisjátékosokat. Most annyi saját nevelésű kulcsembert azért még nem találunk az élcsapatoknál, mint abban az MU-ban, de a legjobb hat csapat keretében kivétel nélkül vannak egyre fontosabb szerepet játszó, nagy jövő előtt álló, a saját utánpótlásból kikerülő tehetségek, vagy éppen már befutott sztárok. Íme egy lehetséges névsor a teljesség igénye nélkül: Marcus Rashford, Jesse Lingrad és Scott McTominay (Manchester United), Callum Hudson-Odoi, Ruben Loftus-Cheek (Chelsea), Alex Iwobi és Ainsley Maitland-Niles (Arsenal), Harry Kane, Oliver Skipp, Harry Winks, Kyle Walker-Peters (Tottenham), Phil Foden (Manchester City), Trent Alexander-Arnold (Liverpool). 

Magyarországon sajnos még semmilyen tekintetben nem tartunk ott, hogy ilyen aprólékos, minden részletre kiterjedő koncepcióról beszélhessünk, de már nálunk is vannak olyan műhelyek, melyek komplexen közelítik meg a labdarúgást. Nemrég a Nemzeti Sport Online is bemutatott olyan képzőműhelyeket, amelyek nemcsak technikai tréningekkel próbálják kihozni a legtöbbet a tehetségekből, hanem foglalkoznak például meccselemzésekkel, személyiségfejlesztéssel, karrier-tanácsadással. Ebben a cikkben az aktív futballtól tavaly visszavonult, immár egyéni képzéssel foglalkozó Tisza Tibor is megszólalt, aki elmondta, a labdarúgók képzésébe ma már számos olyan területet itthon is be lehet építeni, melyek az ő idejében Magyarországon még nem jelentek meg a képzés részeként. Említette a korábban általam is tárgyalt táplálkozási tanácsadást, míg a sérülések megelőzésében a gyógytornászok vagy például gerincspecialisták tanácsai is sokat segíthetnek.

A fentiekben alapvetően azt szerettem volna bemutatni, hogyan működhet egy komplex, a labdarúgáshoz köthető részterületeket összehangoló rendszer, amilyen az angol szövetség rendszere, másrészt azt is fontos hangsúlyozni, hogy már itthon is vannak előremutató kezdeményezések, és ezekhez szeretnék én is csatlakozni. 

Nagyon fontos lenne az utánpótlásnevelés területén, hogy igazi karaktereket neveljenek ki a klubok, olyan játékosokat, akikből sugárzik a magabiztosság, és amikor kell igazi vezérré tudnak válni a pályán –  arra gondolok, hogy amikor az ember elmegy egy ismeretlen csapat mérkőzésére és ott 10 perc után egyértelműen látja, hogy ki(k) a legjobb játékos(ok) az adott csapatban. Jó példa a nemrég befejezett U17-es elitkör, amikor a magyar csapat a norvégokkal vagy a belgákkal játszott egyértelműen kirajzolódott ez – az ellenfélnél... 

Ezért is ügynökségünknél már dolgozunk egy olyan komplex fejlesztőcsomag kialakításán a jövő magyar tehetségei számára, amely az egyéni képzések mellett, magában foglalja a mentális felkészítést (coaching/sporpszichológia) vagy éppen az életmóddal, táplálkozással kapcsolatos tanácsokat (dietetika).           

 

2019.05.15 18:29:16

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER blogja

A BL és El négy angol döntőse mellett gazdaságilag is sikeres az angol modell. Paunoch Péter blogja.

2019.04.08 23:01:45

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER blogja

A City, a Pool, az MU és a Chelsea tehetségei bizonyítják – a komplex nevelés a jövő útja. Paunoch Péter blogja.

2019.03.04 15:27:10

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER BLOGJA

Olyan válogatott játékosok sora érkezett hozzánk, akiket korábban el sem tudtunk volna képzelni. Paunoch Péter blogja.

2019.02.04 14:34:56

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER

Egyre több képzés indul Magyarországon, a lehetőség adott a fejlődésre. Paunoch Péter blogja.

2019.01.07 21:39:10

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER BLOGJA – A JÁTÉKOSÜGYNÖK SZEMÉVEL

Számos példa bizonyítja, ide lehet hozni minőségi külföldieket. Paunoch Péter blogja.