A vb-döntőn dolgozó stáb tagjai: Bacskai János (élő cikk), Bálint Mátyás (közvetítés), M. Kiss Gergely, Marosi Gergely, Martonosi Árpád, Molnár Péter, Sz. Nagy Tamás, T. Szabó Gábor 2010.07.11 19:39 Frissítve: 2015.03.26 13:07

Európa után a világot is meghódították a spanyolok

Spanyol gólhelyzettel kezdődött a találkozó, majd nagy fölénybe került az Európa-bajnok, de az első tíz perc után kiegyenlítetté vált a játék, és nem is változott ez az első félidőben. Újabb spanyol ziccerrel nyitott a második játékrész, majd Arjen Robben, később David Villa hagyott ki hatalmas helyzetet. Robben eldönthette volna a találkozót, de Iker Casillason nem tudott kifogni. A hosszabbítást a spanyolok bírták jobban, és a végig veszélyes Andrés Iniesta találatával eldöntötték a világbajnokságot.

 


Andrés Iniesta két holland között (fotó: Reuters)

AZ ONLINE KÖZVETÍTÉS MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!

 

TEKINTSE MEG   GALÉRIÁNKAT!

Hatalmas holland fölényt regisztrálhattunk a mérkőzés előtt – a johannesburgi Soccer City Stadion lelátóin. Igencsak békés hangulatban gyülekeztek a szerencsések, hogy a várva-várt finálé előtt megtekintsék a csaknem kétórás záróünnepséget. Nem hozott különösebb meglepetést az ünnepély, mint ahogyan a két válogatott kezdőtizenegye sem, amelyet már napokkal ezelőtt borítékolni lehetett. A holland nemzeti csapat, az oranje szövetségi kapitánya, Bert van Maarwijk ráadásul máris megdöntött egy vb-rekordot, amióta bevezették ugyanis az állandó számozást, nem állt fel döntőben 1-től 11-ig számozott mezben egyetlen csapat sem.

Megjelent a döntőre az ország első színes bőrű elnöke, a 91 éves Nelson Mandela is, teljessé téve a dél-afrikaiak örömét: sikerült remekül megrendezniük a világbajnokságot, minden előzetes félelmek ellenére is, ráadásul a Világkupát az ország legismertebb embere adhatja majd át a győztes csapat kapitányának.

A hollandok kezdték napjaink legjobban várt ütközetét az idegenbeli, kék mezüket felvevő spanyolok ellen. A 3. percben David Silva ugrott ki veszélyesen a leshatáron, és Howard Webb hitt is a lesállást belengető partjelzőjének, helyesen. Az 5. percben két bravúrt kellett bemutatnia Maarten Stekelenburgnak: először Sergio Ramos 11-es pontról eleresztett fejesét védte nagy bravúrral a jobb alsó elől, majd Gerard Piqué kiszorított helyzetből rátett labdáját védte lábbal.

JIMMY JUMP A PÁLYÁN

A helyi biztonsági erőkre nézve kellemetlen incidenssel kezdődött a labdarúgó-vb döntője: egy szurkoló berohant a Soccer City gyepére, és megpróbálta megszerezni a középkörben elhelyezett Világkupát. A biztonsági emberek végül elkapták, és elvitték a rendbontót – igaz, ehhez hét rendfenntartó közreműködésére volt szükség. Mondhatni: torkon ragadták, mielőtt megragadhatta volna a kupát...
Jobban kezdtek tehát a spanyolok, akik az előzetes várakozásoknak megfelelően többet birtokolták a labdát az első tíz percben, míg a hollandok szoros védekezésre és ellentámadásokra rendezkedtek be. A 11. percben Ramos ment el a jobb oldalon, kicselezte Dirk Kuytöt is, de beadását Villa elől kivágta az ötösön álló Johnny Heitinga. A szögletet elrontották a spanyolok, de kis híján így lett jó: Xabi Alonso

jobb oldali beívelését Villa ballal az oldalhálóba vágta hat méterről. Az újabb ziccereket követően kezdett eldurvulni a mérkőzés: előbb Robin van Persie, majd Carles Puyol kapott sárgát.

A 18. percben megünnepelhette az oranje első kapura lövését is: Wesley Sneijder rúgott rá egy távoli szabadrúgást, de egykori klubtársán, Iker Casillason nem tudott kifogni. Gyengén kezdtek a hollandok, akik közül először Mark van Bommel találta meg megszokott ritmusát: egy elképesztően durva belemenéssel kaszálta el egyszerre Andrés Iniesta mindkét lábát, de megúszta egy sárgával. A másik oldalról Ramos teremtette meg az egyensúlyt, aki Kuyt legyalulásáért érdemelt ki írásbeli figyelmeztetést.

Kissé leült a mérkőzés, a hollandok sokkal többet birtokolták a Jo'Bulanit, a hivatalos finálé-labdát, majd Nigel de Jong talpalta mellkason Xabi Alonsót, de a világ nyolcadik csodájára megúszta egy sárga lappal. Na ja, Mrs. Webb már tegnap megmondta, hogy férje nem elég erélyes. A fapapucsosok viszont egyáltalán nem papucsok, ha kettejüket kiállítják, egy szót sem szólhattak volna.


A 33. percben kétszer is szívleállás-közelbe került egy hispán ispotályban a betegsége miatt hazarepülő spanyol főszurkoló, Manolo: előbb Casillas gázolta el Puyolt, aki hatalmasat bucskázott a levegőben, majd amikor a hollandok adtak vissza sportszerűen egy labdát, Casillasnak a jobb felső elől kellett szögletre mentenie. Furcsa mozdulata aligha volt tervszerű. Négy perccel később Van Bommel tört el egy labdát, amit Joris Mathijsen lőhetett volna rá tiszta helyzetből, 14 méterről, de inkább lyukat rúgott.

DE JONG BRUTÁLIS BELÉPŐJE
De nem ért pirosat Webbnél.
Jellemző jelenet volt az első félidőből, amikor az Aranylabda-esélyes Sneijder beletalpalt Sergio Busquets belső combjába, majd elterült a földön és ápolást kér. 

Az első félidő ráadásában egy kis futballt is láthattunk: Robben cselezte ki a jobb oldalon Joan Capdevilát, majd mielőtt Xabi Alonso odaért volna, kapura lőtt, de Casillas mentett a bal alsó elől.

Nem hozott szép játékot a világbajnoki döntő első felvonása: az első percek spanyol helyzetet látva bekeményítettek a hollandok, és a középpályán igyekeztek több labdát szerezni, ellencsapásaikban pedig benne volt a gólveszély.

Az elején úgy nézett ki, jó kis focimeccs lesz ebből, de az első percek spanyol fölénye után a hollandok átvették az irányítást, és a félidő dereka már csak karate, a K1 és a thai-box, meg esetleg a pankráció rajongói számára lesz emlékezetes – olvashattuk online közvetítésünkben a mérkőzés első szakaszáról.

A második félidő is spanyol helyzettel kezdődött: Puyol fejelt volna kapura egy jobb oldali beadást, ha Heitinga nem fekszik alá, de a lecsorgó éppen jó lett Capdevilának, ám a balbekk lyukat rúgott. Ezek után „Ki tudja gyorsabban átjátszani a középpályát?" versengésbe csapott át a találkozó, de az utolsó passzok rendre pontatlanok voltak.

 JÓK 0–0 UTÁN
A hollandok veretlenek voltak legutóbbi 10 olyan mérkőzésükön, amely a szünetben 0–0-ra állt. Az érem másik fele: Spanyolország mindössze egyet vesztett el 2007 óta a 20, a szünetben 0–0-ra álló meccséből. A mostani vb-n, Svájc ellen. 

Az 55. percben veszélyes helyről végezhetett el szabadrúgást Xavi, de csak az oldalhálót találta el. Villa a darálóból a bal szélre menekült ki, oda, ahol kezdte a vb-t, de Heitinga oda is utánament, és megrúgta. Sárga. Hat perc múlva Robben  törhetett egyedül és a labdával Casillas kapujára, de az eldőlő spanyol jobb bokájában elakadt a játékszer. Hatalmas helyzet volt.

Capdevila is besárgult, miközben egyre unalmasabbá vált a találkozó. De csak a 70. percig, ekkor a találkozó legnagyob helyzetét rontotta el Villa: Iniesta jobb oldali beadását Heitinga csúnyán elnézte, de a spanyol gólkirályjelölt négy méterről is bele tudta rúgni a földön fekvő védőbe a labdát.

A cserék sem segítettek (beállt Eljero Elia Jesús Navas is) a csapatokon  és a színvonalon.

"A tét, hogy is mondjuk, rányomja bélyegét a meccsre: egy darabig egymást rúgták a felek, de miután a durváskodás nem vezetett eredményre, most inkább szerencsétlenkednek, hátha abból kisül valami. Most példul egy felesleges szabálytalanság után spanyol szabadrúgás jön" – olvashattuk online közvetítésünkben.

Az eddig nem sokat mutató Gregory Van de Wiel mentett nagyot Villa közeli lövésénél, Xavi szögletét Ramos fejelte fölé nyolc méterről, hatalmas helyzetben. A 81. percben Iniesta fordult rosszfelé egy cselsorozat végén, így oda lett a lehetőség, majd Robben vitte újfent kapura a labdát, de Casillas ezúttal is hárított. Beállt Cesc Fabregas is a végére, azaz Vicente del Bosque szerette vona még dűlőre vinni a dolgot a hosszabbítás előtt.

A HATODIK HOSSZABBÍTÁS

Utoljára az 1978-as vb-döntő hosszabbítása hozott gólt a ráadások közül: akkor pont a hollandok voltak az elszenvedői két argentin találatnak. A vb-történelemben 1934-ben, 1966-ban, 1978-ban, 1994-ben és 2006-ban került sor ráadásra, 1994-ben és 2006-ban ment el a finálé a tizenegyespárbajig.

Webb három percet hosszabbított, de amire képtelenek voltak harmincszor ennyi idő alatt a felek, most is hiába vártunk: gól nélküli döntetlennel ért véget a rendes játékidő.

Alig telt el egy perc, miután újra útjára indult a labda, egy hatalmas tömegjelenet után Xavi tűnt el gyanús körülmények között a narancstengerben, Web áthidaló megoldásként szögletet ítélt, mérsékelt spanyol örömre. Fabregasnak viszont saját lábában volt a lehetőség a gólszerzésre, de nem tudta megverni egy az egyben Stekelenburgot, majd Ramos bakija után Mathijsen fejelt fölé hat méterről.

MINDEN, AMI VILÁGBAJNOKI DÖNTŐ

A nagy öreg, az utolsó mérkőzését játszó "Gio" Van Bronckhorst egymás után kétszer is góltól mentette meg csapatát: előbb Iniesta, majd Jesús Navas elől mentett az utolsó pillanatban.

Navason fogott a 22-es átka: vb-finálén az ilyen számot viselő játékos még soha nem rúgott gólt. A hollandoknál előbb beállt Rafael van der Vaart, a támadójátékot élénkítendő, majd "Gio" helyére Edson Braafheid is, a védelmet stabilizálandó.

A VILÁGBAJNOKOK
1930 Uruguay
1934 Olaszország
1938 Olaszország
1950 Uruguay
1954 NSZK
1958 Brazília
1962 Brazília
1966 Anglia
1970 Brazília
1974 NSZK
1978 Argentína
1982 Olaszország
1986 Argentína
1990 NSZK
1994 Brazília
1998 Franciaország
2002 Brazília
2006 Olaszország
2010 SPANYOLORSZÁG

Térfélcsere után beállt Fernando Torres Villa helyére, majd a 109. percben Heitinga húzta vissza a kiugró Iniestát, amiért megkapta második sárgáját. Mellé egy piros lapot is kapott. Iniestát egy újabb arra járó holland, Van der Wiel is lerántotta, de neki ez volt az első sárgáját.

A 116. percben Van der Vaart rúgott rossz helyre egy jobb oldali Torres-beívelést, a labdát Fabregas tette ki a jobb oldalra Andrés Iniesta elé, aki kirúgta a hosszú sarkot. 0–1

Ez után már sok minden nem történt, megőrizte előnyét a selección és megnyerte történelme első világbajnoki címét, két évvel azután, hogy Európa trónjára is felülhetett.

Vereséggel kezdett, győzelemmel végzett a Nagy Armada, a spanyol nemzeti csapat, és bár messze került Dél-Afrikában korábbi remek formájától, érintésnyi közelségbe a nagy álomhoz, a világbajnoki címhez,. és megtették az utolsó lépéseket is. Ami nem sikerült Jimmy Jumpnak a mérkőzés előtt, megtette Iker Casillas a lefújás után: magához ölelhette és magasba emelhette a Világkupát.

A labdarúgás történetében az NSZK (1972: Eb, 1974: vb) és Franciaország (1998: vb, 2000: Eb) után Spanyolország a harmadik olyan nemzet, amelyik egyszerre ül Európa és a világ trónján.

Spanyolország a labdarúgás történetének nyolcadik világbajnoka, nyolc szerzett góllal – ráadásul a kieséses szakaszban minden mérkőzését 1–0-ra nyerte meg. És ne felejtsük el – igaza lett Paulnak, a polip-orákulumnak, amely százszázalékos mérleggel zárta a tornát.

A JEGYZŐKÖNYV MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE!