Mintha ma lett volna – pedig már négy éve történt –, hogy a svédek elleni idegenbeli 0–2-vel Egervári Sándor csapata nekifutott a legutóbbi Európa-bajnokság selejtezőinek. Időközben lepörgött egy számunkra balul végződő vb-kvalifikációs sorozat is, és tessék, megint itt egy rajt, megint reménykedünk vagy legyintgetünk, ki-ki vérmérséklete szerint. Függetlenül az immár Pintér Attila irányította magyar válogatott aktuális erejétől, most valóban több okunk van reménykedni, mint legutóbb.

1. ÚJÍTÁS, ELSŐ ÜTEM: ELŐSZÖR LESZ 24 CSAPAT A DÖNTŐBEN

Régóta tudjuk, de írjuk le ismét: ez lesz az első alkalom, hogy 24 válogatott számára rendezik meg az Európa-bajnokság döntőjét. A nemzetközi szaksajtóban gyakori fordulat: lassan nehezebb lesz nem kijutni, mint kijutni…

A fanyar beszólás alapvetően a topválogatottakra vonatkozik, de nehezen cáfolható, hogy a középkategóriás csapatok ugyancsak (sokakkal együtt idetartozik a magyar is) jóval nagyobb eséllyel pályáznak a továbbjutásra.

Mint ismert: a csoportok első két helyezettje (18 csapat), a legjobb harmadik helyezett (1) és a többi harmadik helyezett oda-vissza vágós párharcának győztese (4) csatlakozik a rendezőként biztos résztvevő Franciaországhoz – így áll össze a 24-es mezőny.

2. ÚJÍTÁS, MÁSODIK ÜTEM: SELEJTEZ A RENDEZŐ IS, DE MÁSKÉPP

Apropó, Franciaország! Az UEFA szép lassan visszatér a (kezdetben Európai Nemzetek Kupájának hívott) kontinenstorna eredeti gyakorlatához, amikor a rendező jogán még nem lehetett automatikusan kijutni a döntőre – már csak azért sem, mert a rendezőt akkor választották ki, amikor már ismert volt a négy finalista kiléte.

A sokrendezős 2020-as Eb-n már nem lesz alanyi jogú résztvevő, most pedig köztes megoldás következik: tudjuk, ki a rendező, nem is kell selejteznie, Franciaország mégis elindul a sorozatban, méghozzá az egyetlen öttagú csoport, az I jelű hatodik csapataként.

Jelenléte ugyanakkor nem rontja a csoport „bikáinak” számító portugálok és a dánok esélyeit, ugyanis az eredményei nem számítanak bele a csoport sorrendjébe. A franciák részvétele az UEFA központosítási koncepciója, közelebbről a televíziós közvetítési jogok miatt fontos – felkészülésinek minősülő mérkőzéseit („centralised friendlies”) a hivatalos játéknapokon játsszák.

3. ÚJÍTÁS, HARMADIK ÜTEM: A FUTBALLHÉT

Az utóbbi évtizedekben rendszerint szombaton és szerdán (legutóbb már pénteken és kedden) rendezték meg az Eb-selejtezőket, de ennek vége. A 20-25 mérkőzéses játéknapok helyett az események az úgynevezett Futballhéten (Week of Football) összpontosulnak, jobban mondva oszlanak meg: egy teljes forduló három napig tart, naponta kilenc meccsen indul útjára a labda.

A 2016-os Európa-bajnokság mezőnye a selejtezők nyolc Futballhete után alakul ki. A szerdától keddig ívelő hétnapos egységek között vannak szimplák és duplák: 1. amikor csak vasárnap, hétfőn és kedden játszanak mérkőzést (1. forduló); 2. amikor csak pénteken, szombaton és vasárnap játszanak mérkőzést (4., 5., 6.); 3. és amikor csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden is játszanak mérkőzést (2-3. forduló, 7-8. forduló, 9-10. forduló, valamint a pótselejtezők).

Fontos tudni, hogy a központilag elkészített menetrend értelmében a csoportok „együtt mozognak”, azaz mindig egy napon játszik az A-, a B- és a H-csoport, a D-, az F- és a I-csoport, valamint a C-, az E- és a G-csoport.

Ez elsőre bonyolultan hangzik, ezért hívjuk segítségül a csoportok első kiemeltjeit: vagyis mindig ugyanazon a játéknapon lép pályára Hollandia (A), Bosznia-Hercegovina (B) és Olaszország (H), egy másik napon Németország (B), Görögország (F, tehát Magyarország is) és Portugália (I), egy harmadikon pedig Spanyolország (C), Anglia (E) és Oroszország (G). Másképp: minden játéknapra jut topcsapat, ezzel kedvében járnak a nézőknek – és a jogdíjakért nagy pénzt kicsengető tévétársaságoknak.

4. JEGYEZZÜK MEG TEHÁT: F, MINT… MAGYARORSZÁG

Az Euro 2016 selejtezőinek kilenc csoportja közül Magyarország – második kiemeltként, azaz papíron csoportja második legerősebb együtteseként – az F jelűbe került Görögország, Románia, Finnország, Észak-Írország és Feröer társaságában.

Ilyen betűjelzés alatt még nem hadakoztunk Eb-selejtezőn (a 2008-as kiírás előtt váltották fel betűk a számokat), ám az F-nek megfelelő 6. csoportban már selejteztünk, méghozzá az 1980-as kontinenstorna előtt.

Mit tesz isten, akkor a görögök (0–0 itthon, 1–4 idegenben) nyerték meg a csoportot Magyarország előtt, és érdekesség, hogy a mostani ellenfeleink közül láb alatt voltak a finnek is (3–1 itthon, 1–2 idegenben)

5. ÁSSUNK MÉLYRE: NÉLKÜLÜNK MÉG SOSEM KEZDŐDÖTT EB-SOROZAT…

S ha már a mieinknél tartunk, ássunk le kicsit a múltba, hiszen fontos megjegyezni, hogy Magyarország ott található ama 13 ország között, amelyik az eddig befejeződött összes – vagyis 14 – Európa-bajnokság selejtezőiben pályára lépett. A többiek: Ausztria, Bulgária, Csehország (Csehszlovákia), Dánia, Írország, Lengyelország, Norvégia, Oroszország/Szovjetunió, Portugália, Románia, Spanyolország, Törökország.

Franciaország és Görögország is mindig benevezett, de a franciák egyszer (1984) rendezőként mentesültek a selejtezők alól, így csak a döntőben léptek pályára, míg a görögök 1964-ben politikai okokból visszaléptek.

A magyar csapat volt az egyik küzdő fél az Eb-történelem első selejtezőjén: 1958 őszén a moszkvai Lenin-stadion százezer nézője előtt a Szovjetunió 3:1-re legyőzte a mieinket, akik Göröcs János révén csak szépíteni tudtak. A legtöbb selejtezőmérkőzést eddig Oroszország (Szovjetunió) játszotta (110), utána Írország és Magyarország következik 109-109-cel.

Sajnos akad egy kategória, amelyben toronymagasan „vezet” a magyar együttes: a legutóbbi részvételünk (1972) óta tíz Eb-döntőt rendeztek meg nélkülünk. E magas szám csak részben a korai bekapcsolódásunk következménye, hiszen nemcsak a pillanatnyilag is élő hiányzási sorozatok listáját vezetjük (mögöttünk Skócia következik 4 kihagyott Eb-vel), hanem az abszolút listát is az egymás után 5-5 tornát kihagyó Írország (1992–2008), Görögország (1984–2000) és Franciaország (1964–1980) előtt…

6. …GIBRALTÁR RÉSZVÉTELÉVEL PEDIG MÉG SOHASEM RENDEZTEK

A Spanyolországot alulról „nyomó” nevezetes Szikla tövében meghúzódó brit tengeren túli terület, az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltár UEFA-tagságával és benevezésével 54-re bővült a 2016-os Európa-bajnokságon részt vevő válogatottak száma – ez ugyanúgy Euro-rekord, mint a selejtezők 53-as létszáma.

A gibraltáriak vélhetően nem lesznek ott a továbbjutók között, ugyanakkor nagy érdeklődéssel várjuk, sikerül-e elkönyvelniük győzelmet vagy legalább egy döntetlent. Nincs egyszerű dolguk, hiszen az egy-két nagy skalpot már begyűjtő Grúzia lesz a leggyengébb ellenfelük. Ha mégis sikerrel járnak, máris lekörözik Andorrát és San Marinót, amelyeknek ez 4, illetve 6 selejtezősorozatban sem sikerült (40, illetve 56 mérkőzést veszítettek el).

A benevezett csapatok között egyébként 26 olyan található, amelyik még sohasem jutott el a döntő tornáig, és további két olyan (Ausztria, Ukrajna), amely csupán a rendezői jognak köszönhette egyetlen részvételét.

7. NEM ELÉG, HOGY VILÁGBAJNOKOK, MÉG EB-SPECIALISTÁK IS

Az aranyérmesek örökranglistáját Németország (NSZK) és Spanyolország holtversenyben vezeti 3-3 diadallal, de ha rangsorolni kell őket is, akkor a németek kerülnek az első helyre.

Ők vettek részt a legtöbbször döntőn (11) – 1972 óta mindig ott vannak –, és az övék a leghatékonyabb „selejtezési mutató” is: 11-szer vettek részt az előcsatározásokban, és csak egyszer (1968) buktak el. Ráadásul a tíz sikeres nekifutásból csupán egyszer, a 2008-as tornát megelőzően nem nyerték meg selejtezőcsoportjukat (Csehország vágott eléjük), de pótselejtezőre akkor sem kényszerültek.

S hát ne feledkezzünk meg arról a csekélységről se, hogy miközben a spanyolok „csak” kétszeres címvédőként – nem mellesleg: az Eb-történelemben címvédésre egyedüliként képes gárdaként – vágnak neki az idei sorozatnak, addig a németek néhány héttel ezelőtt világbajnoki címet szereztek.

Ha visszatekintünk a legutóbbi Eb selejtezőire, megint a listák elején találjuk a két csapatot: mind Németország, mind Spanyolország százszázalékos teljesítménnyel masírozott ki a lengyel-ukrán Európa-bajnokságra. Az elemzők természetesen mindkét válogatottat a csoport első helyére várják.

8. KI ÁLLÍTJA MEG A VERHETETLEN OLASZOKAT? ÉS A GÖRÖGÖKET?

Az olasz futballválogatott kudarcot vallott a nyári világbajnokságon, Antonio Conte öröksége azonban nem csak ezért nehéz: az Európa-bajnoki selejtezők leghosszabb élő veretlenségi sorozatát kellene folytatnia.

Roberto Donadonival és Cesare Prandellivel zsinórban húsz Eb-selejtezőn maradt veretlen a squadra azzurra, amely Norvégia ellen kezdi meg a mostani szériát.

Az olaszok legutóbbi 2006 szeptemberében veszítettek Eb-selejtezőt, legyőzőjük Franciaország volt, amely azzal a 3–1-gyel gyors elégtételt vett a néhány héttel korábban elveszített vb-döntőért. Nem véletlen, hogy Olaszország a legutóbbi négy Eb-selejtezősorozatban mindig megnyerte a csoportját.

Figyelmet érdemel a mieink csoportjának legmagasabban rangsorolt csapata, Görögország is: nézzék csak a mellékelt táblázatokat!

Az ijesztő képet tovább árnyalhatjuk: 2002 októbere óta a görögök csupán egyetlenegy Eb-selejtezőjüket veszítették el (23 győzelem és 4 döntetlen ellensúlyozza a törökök elleni, igencsak megszégyenítő hazai 1–4-et), és közben – ki ne emlékezne rá – 2004-ben a világ nagy megdöbbenésére megnyerték magát az Európa-bajnokságot.

9. MEGDŐLHET AZ ABSZOLÚT GÓLREKORD

A selejtezők összesített góllövőlistáját pillanatnyilag a török Hakan Sükür és a dán Jon Dahl Tomasson vezeti 19-19 találattal, de nagy valószínűséggel megdől a csúcs, hiszen a közeli üldözők közül az ír Robbie Keane (18), a portugál Cristiano Ronaldo (15) és a holland Klaas-Jan Huntelaar (13) ott van a tűz közelében, továbbá nem mondta le a válogatottságot a spanyol David Villa sem (14).

Ha a döntőket is számításba vesszük, akkor Cristiano Ronaldót máris ott látjuk az első helyen – egyelőre holtversenyben a cseh Jan Kollerrel és Tomassonnal, akik összesítésben szintén 21 gólt szereztek. Más szóval itt is változás készül.

Egy selejtezősorozaton belül egyébként az északír David Healy (13, 2008) szerezte a legtöbb gólt, utána a horvát Davor Suker (1996) és a holland Huntelaar (2012) következik 12-12-vel.

10. EGY REKORD A FRANCIÁKNAK IS – RENDEZÉSBEN

Egy biztos: ebben a sorozatban biztosan nem dönti meg francia futballista a gólrekordot, mert mint jeleztük, Franciaország részt vesz ugyan a selejtezőkön, de eredményei nem számítanak. A „kékeknek” marad a rendezési rekord: Franciaország az első, amelyik harmadszor ad majd otthont az Európa-bajnoki döntőnek.

Először, 1960-ban utolsó lett hazai pályán – ez akkoriban a negyedik helynek felelt meg –, 1984-ben viszont, Michel Platini máig élő egytornás gólrekordjára (9) építve elhódította a serleget. Ez volt az eddigi utolsó alkalom, hogy a házigazdáé lett az aranyérem: korábban ez Spanyolországnak (1964) és Olaszországnak (1968) sikerült.

A franciák mellett – a 2016-os rendezésre egykor szintén pályázó – Olaszország (1968, 1980) és Belgium (1972, 2000) rendezett kétszer foci-Eb-t, utóbbi a másodikat szomszédjával, Hollandiával közösen.

Két esztendeje is két ország látta vendégül az Európa-bajnokságot, akkor Ukrajna volt Lengyelország társa a rendezésben. Hol van az már… Nemrégiben a szépséges donecki stadionba itt-ott lövedékek martak, és pillanatnyilag az is nagy dolognak tűnik, hogy a fegyverropogástól hangos Ukrajna nemzeti válogatottja hétfőn Kijevben fogadhatja ellenfelét, Szlovákiát. Történetesen abban az arénában, ahol a legutóbbi Európa-bajnokság aranymeccsét rendezték.

Írásunkat azzal kezdtük, hogy milyen gyorsan elszaladt az elmúlt négy év, és most azzal a szomorú megállapítással kell zárnunk, hogy 2012 még távolibbnak tűnik.

AZ ELSŐ FORDULÓ PROGRAMJA

A-CSOPORT
Szeptember 9., kedd
18.00: Kazahsztán–Lettország (Tv: Sport1)
20.45: Csehország–Hollandia (Tv: Sport1)
20.45: Izland–Törökország

B-CSOPORT
Szeptember 9., kedd
20.45: Andorra–Wales
20.45: Bosznia-Hercegovina–Ciprus
Az Izrael–Belgium mérkőzést márciusban játsszák le.

C-CSOPORT
Szeptember 8., hétfő
20.45: Luxemburg–Fehéroroszország
20.45: Spanyolország–Macedónia (Tv: Sport2)
20.45: Ukrajna–Szlovákia

D-CSOPORT
Szeptember 7., vasárnap
18.00: Grúzia–Írország (Tv: Sport2)
20.45: Németország–Skócia (Tv: Sport1)
20.45: Gibraltár–Lengyelország

E-CSOPORT
Szeptember 8., hétfő
20.45: Észtország–Szlovénia
20.45: San Marino–Litvánia
20.45: Svájc–Anglia (Tv: Sport1)

F-CSOPORT
Szeptember 7., vasárnap
18.00: Magyarország–Észak-Írország (Tv: M1)
20.45: Feröer–Finnország
20.45: Görögország–Románia

G-CSOPORT
Szeptember 8., hétfő
18.00: Oroszország–Liechtenstein (Tv: Sport1)
20.45: Ausztria–Svédország
20.45: Montenegró–Moldova

H-CSOPORT
Szeptember 9., kedd
18.00: Azerbajdzsán–Bulgária (Tv: Sport2)
20.45: Horvátország–Málta
20.45: Norvégia–Olaszország (Tv: Sport2)

I-CSOPORT
Szeptember 7., vasárnap
18.00: Dánia–Örményország (Tv: Sport1)
20.45: Portugália–Albánia