Vb 2018: „rabszolgamunkában” épül a szentpétervári stadion

„Szentpétervár rabszolgái” címmel terjedelmes riportot közölt a Josimar norvég futballmagazin. A lap vizsgálata szerint a 2018-as oroszországi világbajnokságra készülő szentpétervári stadion építése során embertelen körülmények között dolgoztatták az észak-koreai vendégmunkásokat.

A Zenit Arenát eredetileg 2008 decemberében kellett volna átadni (igaz, eleinte nem számoltak azzal, hogy vb-helyszín lesz), de még mindig nincs kész, előzetesen 220 millió dollárra (nagyjából 63.3 milliárd forintra) becsülték a költségeket, ám ez most 1.5 milliárdnál (432 milliárd forintnál) jár, és ebben nincs benne a 68 ezres stadion körüli infrastruktúra fejlesztése. A hivatalos nyitó mérkőzés április 22-én lesz.

Igor Albin kormányzóhelyettes a cikk egyik forrása szerint arra bátorította a helyi építőipari cégeket, hogy jövőbeni megbízásokért és kevesebb ellenőrzésért cserébe egy ideig dolgozzanak ingyen.

A riportban több sztorit is felidéznek, az egyik szerint a munkásoknak eleinte még az előre kialkudott összeget fizették ki, majd késve egyre kevesebbet, a dolgozók viszont nem reklamálnak, mert az „kellemetlenségekkel” járhat.

A vendégmunkások zömét a korábbi szovjet tagköztársaságokból érkezők teszik ki, de legalább száztíz észak-koreai is besegített.

„Olyanok, mint a robotok, csak dolgoznak, dolgoznak és dolgoznak. Reggel héttől éjfélig húzzák az igát mindennap. Sohasem pihennek. Jó melósok, de boldogtalannak tűnnek” – idéznek egy orosz munkást.

Az észak-koreaiakat állami cégek közvetítik ki, és a cikk szerint bevételük egy részét – forrástól függően harminc-kilencven százalékot – „önkéntesen felajánlják” a diktatúrának. A szankciókkal sújtott észak-koreai rezsim számára jól jön a világszerte robotoló vendégmunkások által hazaküldött kemény valuta, amely a konzervatív becslések szerint is kétmilliárd dollárra rúg éves szinten. A Josimar szerint ebből is finanszírozhatják az atomfegyvert fejlesztő ország nukleáris programját, ami azért kissé ingatag lábon álló feltételezés, ettől függetlenül a munkások „adományozását” több szakértő is megerősítette.

No meg azt is, hogy csak családos embereket küldenek külföldre (állítólag feleség és két gyerek a minimum), ezzel próbálják csökkenteni annak esélyét, hogy valaki nem tér vissza, mert a férfiak tudják, szökésüknek szeretteik látnák kárát.

A munkások szögesdróttal „díszített” kerítéssel körülvett táborban laknak Szentpéterváron, folyamatos megfigyelés alatt állnak és konténerekben alszanak – egy szakértő szerint még mindig jobb(!) körülmények között élnek, mint otthon.

A Josimar Vitalij Mutkót, a világbajnokság szervezőbizottságának vezetőjét is megkérdezte az ügyben, aki e-mailben küldött válaszában elismerte, a projekt számos nehézségbe ütközött.

Tavaly júliusban a tartományi kormányzat úgy döntött, lecseréli a kivitelezőt, jóllehet ez a lépés nem tekinthető szokatlannak ekkora projekt esetén. A szervezőbizottság szerint a költségek a fentebb idézettel ellentétben nagyjából 730 millió dollárra rúgnak. Az oroszok emellett hangsúlyozták, fontosnak tartják a biztonsági előírások és a munkások jogainak betartását. Tavaly négy kétnapos ellenőrzés is volt, amely javarészt minden rendben talált, a felvetődő problémákat jelentették a hatóságoknak. A szervezők minden incidenst sajnálatosnak tartanak, így a 2012 szeptembere óta történt baleseteket is, amelyek négy halálos áldozatot követeltek.

Az észak-koreai munkások foglalkoztatása egyáltalán nem számít szokatlannak a világbajnokság rendező országaiban, a jelek szerint a mostoha bánásmód sem. Dél-Afrikában állítólag Johannesburgban és Nelspruitban is dolgoztatták őket a 2010-es torna előtt, illetve Katarban is rengeteg észak-koreait foglalkoztatnak. A 2022-es világbajnokság házigazdáját évek óta rengeteg kritika éri, amiért nem megfelelő módon bánik a munkásokkal.