HIRDETÉS
HIRDETÉS
HEGYI TAMÁS 2018.02.28 11:04 Frissítve: 2018.05.27 22:39

Brazil bánat – a visszatérő Uruguay diadala

A Nemzeti Sport Online vb-történeti sorozatának 4. része a Brazíliában megrendezett 1950-es világbajnokságról szól, amelynek selejtezőjébe be sem nevezett a magyar válogatott. A tornát Uruguay nyerte meg a házigazda selecao és az olimpiai bajnoki címvédő svéd együttes előtt.

HIRDETÉS

A világbajnok uruguayi válogatott (Fotó: Imago)

 

A második világégés nem csak az államgépezet működését, a termelést, a szolgáltatást, egyáltalán: a mindennapi életet lehetetlenítette el, de a világ sportéletét – így a labdarúgást – is megbénította egy időre. 1938 után tizenkét évig egyetlen futball-vb-re sem került sor, ez idő alatt két világbajnokság maradt el.

Az 1942-es eseményt Németország és Brazília is meg szerette volna rendezni, végül a németek kapták meg a rendezési jogot, bár a háború 1939-es kitörését követően Argentína is képbe került egyfajta vészmegoldásként. 1940 őszén már arról tettek javaslatot a dél-amerikai országok szövetségei a FIFA-ban, hogy „a legközelebbi világbajnokságot csak a háború megszűntét követő 18 hónap után rendezzék meg”.

MAGYARORSZÁG: TÁVOL A SELEJTEZŐKTŐL

Ugrott is az 1946-os vb lebonyolítása, noha a fegyverropogás elcsitultával a nemzetközi szövetség szinte azonnal kiadta a jelszót: a negyedik vb-t mihamarabb meg kell tartani – lehetőleg már 1949-ben. A jogot az egyik korábbi pályázó, a vetélytárs hiányában ezúttal egyedüliként kandidáló Brazília nyerte el; a tornára végül 1950-ben került sor.

A házigazda 16 csapatot várt, de csupán tizenhárom társulat érkezett meg a szubkontinensre.

A kvalifikációt egyaránt kiharcoló skót, török és indiai együttes ugyanis visszalépett a részvételtől, az utólag meghívott francia és portugál gárda pedig visszautasította az invitálást, a franciák mindezt az utolsó pillanatban tették.

Az új világrend szülte keleti blokk válogatottjai meg eleve nem neveztek a selejtezőkre. (Pedig a szovjetek 1946-ban beléptek a FIFA-ba, és a brazilok is örültek volna a bivalyerősnek tetsző szbornaja első világbajnoki szereplésének.) Németországot és Japánt – a második világháború két kirobbantóját – a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 1946-ban kizárta a soraiból, egyúttal automatikusan eltiltotta egy-egy világbajnoki indulástól. Más kérdés, hogy Németország már nem is létezett 1950-ben, a helyén két német állam alakult meg: nyugaton az NSZK, keleten az NDK.

A szocialista táborhoz tartozó Magyarország nemzeti tizenegye is távol maradt a nagy eseménytől, az MLSZ elöljárósága 1949. január 17-ei ülésén döntött úgy, hogy nem nevezi be a tornára. A lapok egyöntetűen helyeseltek (a határozatról először csupán eldugott kishírben számolt be a Népsport), elvégre a brazilok felrúgták a régi, egyenes kieséses lebonyolítási rendet (erről bővebben lentebb), a dél-amerikai futballisták durvák, a helyi közönség „részrehajló [...] terrorista és soviniszta”, az éghajlat nem európai embernek való, a pályák kopottak, kemények és göröngyösek, meg különben is: a brazíliai torna nem labdarúgó-világbajnokság, inkább „futballpankráció” lesz (Népszava), az egész csak cirkusz, „a sport mögött gazdasági érdek húzódik meg” (Világosság).

Tény, a magyar közvélemény tartott válogatottunk esetleges lebőgésétől, mint ahogy az is igaz, hogy az 1949 első napjaiban kinevezett új szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv inkább az 1952-es olimpiára, az Európa-kupa majdani végjátékára (1953), de mindenekelőtt az 1954-es vb-re fókuszált már. Alakulóban volt az Aranycsapat...

A vb hivatalos plakátja

200 EZER ZOKOGÓ BRAZIL A MARACANÁBAN

Nem csak távolmaradók voltak ugyanakkor. Az addig minden vb-indulást konzekvensen visszautasító Anglia először vett részt a selejtezőkön, és tovább is jutott (Brazíliában azonban alaposan leégett a csoportmeccseken, bombameglepetésre kikapott a teljesen ismeretlen játékosokból álló amerikai válogatottól), Uruguay pedig húsz esztendő után tért vissza a sorozatba.

A címvédő olasz csapat, bár legjobbjait, a bajnok Torino labdarúgóit elveszítette az 1949-es supergai légi-szerencsétlenségben, szintén rajthoz állt. Igaz, neki – a rendező brazil alakulathoz hasonlóan – nem kellett a selejtezőkön részt vennie. Utóbbi döntésnél a házigazda akarata érvényesült, arra hivatkozván, hogy a kétszeres vb-címvédő (meg az otthon játszó Brazília) nélkül anyagilag esetleg csődöt mondana az egész vb.

A brazilok egyedülálló lebonyolítási rendszert eszeltek ki, amelyet a visszalépések tettek még különösebbé. Négy csoportot alakítottak ki (annyit, mint Uruguay az első vb-n), csakhogy a visszalépések miatt akadt olyan gruppa, amelyben csupán három, illetve két (!) együttes szerepelt.

Ezután pedig nem a kieséses szakasz, hanem a körmérkőzéses négyes döntő következett – a csoportgyőztesekkel, azaz Brazíliával, valamint a spanyol, a svéd és az uruguayi tizeneggyel.

Úgy hozta, hogy az utolsó mérkőzés volt a döntő. A finálé fináléja – Brazília–Uruguay! Az addig brillírozó selecaónak elég lett volt a döntetlen is az üdvösséghez, ergo az égszínkékeknek nyerniük kellett, ha aranyat akartak szerezni.

És nyertek is – a lefújást követően 200 ezer ember zokogott a Maracanában...

TUDTA-E, HOGY...
…először Brazíliában jutott 1 millió fölé az össznézőszám, és a rekord egészen az 1966-os világbajnokságig élt?
…India azért lépett vissza a tornától, mert a FIFA nem egyezett bele, hogy az indiai játékosok mezítláb lépjenek pályára?
…az első vb-trófeát, a Rimet-kupát valójában csak 1946-tól hívták Rimet-kupának, addig Győzelem volt a neve?
…a torna előtt az uruk csékája, Obdulio Varela egymaga annyi válogatottsággal (39) büszkélkedhetett, mint az amerikai keret 17 tagja összesen?
…a finálé után akkora volt a zűrzavar Rióban, hogy az újdonsült vb-címvédő játékosai két napig nem merték elhagyni a szállodájukat?
…az aranyat érő gólt szerző Alcides Ghiggia a celestében jegyzett valamennyi (4) találatát ezen a vb-n érte el?

4. VILÁGBAJNOKSÁG, BRAZÍLIA (1950. JÚNIUS 24–JÚLIUS 16.)

A torna teljes eredménysora itt!

Négyes döntő, utolsó mérkőzés
Uruguay–Brazília 2:1 (0:0)
Rio de Janeiro, Maracana Stadion, 200 000
néző. Vezette: Reader (angol)
Uruguay: Máspoli – M. González, Tejera – Gambetta, Varela, Andrade – Ghiggia, Pérez, Míguez, Schiaffino, Morán
Brazília: Barbosa – Augusto, Juvenal – Bauer, Danilo, Bigode – Friaca, Zizinho, Ademir, Jair, Chico
Gólszerző: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), ill. Friaca (47.)

Gólkirály: Ademir (brazil) 8 gól
A torna legjobb játékosai:
1. (aranylabdás) Zizinho (brazil), 2. Juan Schiaffino (uruguayi), 3. Ademir (brazil)

A világbajnok uruguayi csapat kerete: Julio César Britos, Juan Burgueno, Schubert Gambetta, Alcides Ghiggia, Juan Carlos González, Matías González, William Martínez, Roque Máspoli, Oscar Míguez, Rubén Morán, Washington Ortuno, Aníbal Paz, Julio Pérez, Rodolfo Pini, Luis Rijo, Víctor Rodríguez Andrade, Carlos Romero, Juan Schiaffino, Eusebio Tejera, Obdulio Varela (csapatkapitány), Ernesto Vidal, Héctor Vilches. Szövetségi kapitány: Juan López

Az épülő Maracana – noha már a vb-n használatba vették, 1965-ben (!) lett csak teljesen kész. Az uruguayi–brazil meccsen hivatalosan 199 854-en szorongtak benne, de akár 210 ezer is lehetett a nézőszám...

A KORÁBBI RÉSZEK
1. vb, 1930, Uruguay
2. vb, 1934, Olaszország

3. vb, 1938, Franciaország

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.07.23 20:28:23

Foci vb 2018 nemzetisport.hu

Igazán lírai: Wendell Lira majdnem öngyilkos lett, de a trófea megváltoztatta az életét, majd Oroszországban...

2018.07.17 16:53:30

Foci vb 2018 MAROSI GERGELY

A rugalmasság, a pragmatizmus és a reaktív futball nyert, az unalomba dermedő labdabirtoklás vesztett a vb-n.

2018.07.16 23:30:24

Foci vb 2018 VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. A kulijátékosoknak a perisici szintet kellene karcolgatniuk.

2018.07.16 23:28:31

Foci vb 2018 SZELI MÁTYÁS

ALAPVONAL. Ezért is írom le immáron sokadszorra, a most véget érő torna, a válogatott futball »állapota« újabb bizonyítéka annak, hogy minőségileg rosszat tesz a világbajnokságnak a négy vagy nyolc év múlva esedékes létszámemelés.

2018.07.16 10:56:29

Foci vb 2018 nemzetisport.hu

Maradona beindul, a japánok kitakarítanak, Anglia egyik továbbjutása pedig a végítélet jele.

HIRDETÉS
HIRDETÉS