Akik nélkül nem lenne világbajnokság

Sportolók, edzők, szurkolók és média nélkül nem létezhet semmilyen sportesemény, labdarúgó-világbajnokság sem. Kevesebb szó esik róluk, mégis ugyanilyen fontosak a sikeres szervezéshez az önkéntesek.

Emlékszem, amikor a világbajnokság első hetében Szentpétervárra utaztam tudósítani. A metrótól jó félórányi sétára volt a stadion. Ha végeláthatatlan parknak indul neki az ember, ahol nincsenek táblák sem kihelyezve, elbizonytalanodik. Ilyenkor megkönnyebbülést hoz a piros pólót vagy pulóvert viselő személy, vagyis az önkéntes látványa.

Szeli Mátyás kollégámnak a gyógyszertárban segítettek eligazodni, nekem Szocsiban az Olimpiai Parkban, ami igazi útvesztő, ha nem vagyunk tisztában vele, melyik járat hová vezet. De legyen szó tömegközlekedésről, telefontöltőről vagy a mosdó megtalálásáról, a „pirosakra" mindig számíthatunk a világbajnokságon.

A FIFA adatai szerint mintegy tizenötezer önkéntes dolgozik a vb-n, akiket a világ több országából válogattak ki – az egyik legfontosabb szempont az angolnyelv-tudás volt. Tizenkilenc feladatkörre tanították be őket, akik pénzt nem kapnak munkájukért, megkapják viszont a világbajnokságra készült különleges egyenruhát, ingyenes a tömegközlekedés és műszakok idején az étkezés is. Az utazást és a szállást viszont maguknak kell megoldaniuk.

A minap köszöntötték az önkénteseket a moszkvai Luzsnyiki Stadionban. Fatma Samoura, a FIFA főtitkára hangsúlyozta, neki mindig mosolyt csal az arcára, ha meglát egy piros felsőt viselő önkéntest, nélkülük ez a vb nem lenne olyan, amilyen. Míchel Salgado és Júlio Baptista, a jelenleg a FIFA nagyköveteként dolgozó két korábbi kiváló futballista is részt vett az említett eseményen. A közös fotók elkészítése és az autogramosztás után mindketten asztaliteniszeztek és csocsóztak az önkéntesekkel, akik szinte kiugrottak a bőrükből a két sztár láttán.

A köszöntés kispályás futballmeccsel zárult a Vörös téren. Néhány önkéntesnek lehetősége volt együtt focizni Salgadóval és Baptistával, a többiek pedig a lelátón szurkoltak, s a fővárosra zúduló zápor sem rontott a hangulaton.

A stadionok bejáratainál, a sajtóközpontokban, szurkolói zónákban és a városok legforgalmasabb pontjain is vannak önkéntesek, akik segítenek a tájékozódásban, vagy bármiben, amit éppen kérnek tőlük.

Nélkülük tényleg nem lenne világbajnokság.