Munkatársunktól 2020.07.13 09:59 Frissítve: 2020.07.13 15:38

Vívás: nyolc év után választanak elnököt

Nyolc sikeres év az elődök nyomában, elnököt választ szombaton az elmúlt években is olimpiai, világ-és Európa-bajnoki győzelmeket felmutató sportág.

Csampa Zsolt (balra) Decsi Tamás és Szatmári András társaságában népszerűsítette a 2019-es budapesti világbajnokságot (Fotó: Török Attila)

 

„MEGGYŐZTEK”

– Miért döntött úgy, hogy harcba száll az elnöki pozícióért?
– Azért, mert úgy vélem, a Magyar Vívószövetség elnökének, ugyanúgy, ahogyan a franciáknál, a japánoknál, a lengyeleknél, a románoknál és még sorolhatnám az országokat, vívásból jövő, nyelveket beszélő embernek kell lennie. És azért, mert meggyőztek, hogy induljak az elnökválasztáson – felelte Szabó Bence, kétszeres olimpiai bajnok.

– Hogy véli, milyen esélyei vannak?
– Nagyon szoros küzdelmet várok a szombati tisztújító közgyűlésen, bízom benne, hogy azok, akiket megkerestem, akiknek elmondtam az elképzeléseimet, megtisztelnek azzal, hogy a szemembe néznek, és nem csapnak be. Utóbbiban bízom a leginkább: remélem, hogy kétszeres olimpiai bajnokként a saját közegemben nem csapnak be.

– Min változtatna leginkább megválasztása esetén?
– A teljes magyar vívócsalád elnöke szeretnék lenni, és nem a válogatott elnöke. Egyébként pedig a tradíciók tiszteletétől kezdve egészen az edzőképzésig szélesebb fórumon kell fejleszteni és támogatni a sportágat. Emellett a magyar vívásnak szövetségi szinten is hallatnia kell a hangját, ezt ugyanis elvárja tőlünk a Nemzetközi Vívószövetség: az elmúlt nyolc-tíz évben egyetlen magyar javaslat sem érkezett a FIE-be. Az nagyszerű, hogy egy-egy tehetségünk utat tör magának, a hangos sikerek jót tesznek a sportágnak, de szeretném, ha ezeket a sikereket a számok is alátámasztanák, vagyis ha sokan vívnának, még nagyobb sikerekkel, új vívótermekben – szeretném a sportágat még népszerűbbé tenni.

K. E.

Kétségkívül fényes időszakát éli a magyar vívás, ami akkor is igaz, ha az olimpiák történetének magyar vonatkozásban legsikeresebb sportágáról beszélünk. A régebbi és közelebbi múltban is megannyi (arany)éremnek tapsolhattunk a világversenyeken, sőt, kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek, évtizedek klasszisai felnőttek a korábbi eredményekhez, a régi hősökhöz.

Július 18-án tisztújító közgyűlést tart a Magyar Vívószövetség. Az elnöki tisztséget 2012. május 29. óta Csampa Zsolt tölti be, akinek regnálása alatt a magyar vívósport kiemelkedő eredményeket produkált. Nem sokkal London előtt lépett hivatalba, azóta két játékokat rendeztek. London és Rio is sikeresnek mondható magyar szempontból, s ha a két olimpiát egyszerre emlegetjük, talán nincs is ember, aki nem találja meg a közös nevezőt Szilágyi Áronban: a ma már Decsi András tanítványaként készülő 30 éves klasszis olyat vitt véghez 2016-ban, ami a sportág történetében azt megelőzően mindössze négy férfi kardvívónak (Fuchs Jenő, Kárpáti Rudolf, Viktor Krovopuszkov, Jean-Francois Lamour) sikerült – ők öten voltak képesek megvédeni egyéni olimpiai címüket.

Persze, Rio kapcsán azért még van más „megemlítenivaló” is, merthogy Szász-Kovács Emese gyönyörű győzelmére mindenki emlékszik, ahogyan nem feledjük a siker utáni ölelkezését mesterével, a 2018 őszén elhunyt négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győzővel sem. Két magyar vívóarany ezt megelőzően legutóbb 1972-ben (vagyis 44 évvel korábban) született: Münchenben a párbajtőröző Fenyvesi Csaba és a férfi párbajtőr-válogatott állt a dobogó tetején. De Imre Géza riói ezüstje és az Imre, Boczkó Gábor, Rédli András, Somfai Péter összetételű férfi párbajtőrcsapat riói bronza is a lista élére kívánkozik, és persze még megannyi nagyszerű, világversenyeken elért siker.

Csampa Zsolt elnöksége sportdiplomáciai sikereket is hozott, bizonyság erre a 2013-as és a 2019-es hazai rendezésű világbajnokság (2013-at megelőzően 1991-ben találkozott legutóbb Budapesten a vívóvilág elitje). Egyik vb sem zárult magyar siker nélkül: hét évvel ezelőtt a férfi párbajtőrcsapatnak, tavaly pedig Siklósi Gergely párbajtőrözőnek szólt a Himnusz a magyar közönség előtt.

Siklósi már az új generáció egyik csillaga, s a magyar vívás egyébként is újra ontja magából a tehetséges fiatalokat. Elég, ha csak a két kardozó ifjúsági olimpiai bajnokot, Pusztai Lizát és Rabb Krisztiánt említjük meg (és akkor még nem is mondtuk, hogy a 19 éves Pusztai évek óta stabil tagja a felnőttválogatottnak is), de persze a tehetség kapcsán hosszas felsorolásba kezdhetünk. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt években a fiatalok mezőnyében jócskán bizonyított a mára már felnőttkorúvá érett trió, vagyis Nagy Dávid, Andrásfi Tibor és Koch Máté, valamint Muhari Eszter és Büki Lili (mindannyian párbajtőrözők), Szemes Gergő és Hajas Nóra (tőrözők), Szűcs Luca (kardozó).

Csampa Zsolttal a pénteki Nemzeti Sportban olvashatnak majd interjút.

2020.10.19 22:04:08

Egyéb egyéni L. P. I.

2020.10.19 19:08:23

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Felmérésekben, elriasztó adatok közzétételében, győzködésben nem volt, nincs hiány Klebelsberg Kunó óta napjainkig, ám mintha ezzel a legtöbbször le is tudnánk a legendás kultuszminiszter által kirótt feladatot.

2020.10.16 20:23:23

Egyéb egyéni THURY GÁBOR

„Úgy harcolt, mintha tényleg ez az egyetlen és utolsó alkalma lenne a siker eléréséhez.”

2020.10.16 22:53:46

Egyéb egyéni PÓR KÁROLY

ALAPVONAL. Minden egyes győzelemnek örülni kell és értékelni, hogy Marco Rossival a gondok ellenére egy meccsre kerültünk attól, hogy részt vehessünk a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon.

2020.10.15 20:17:49

Egyéb egyéni N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Hittem, hogy a súlyemelés igazságos. Anno nem tudtam elképzelni, hogy amit látok, csalás lehet, s ami a biztonságot, a pontosságot (a mérhetőséget) jelentette nekem, az a leginkább támadható.