Vitorlázás: Litkey és csapata is elkezdte a felkészülést

Vágólapra másolva!

2020.06.06. 11:50

Címkék

A tizenháromszoros Kékszalag-győztes Litkey Farkas és csapata elkezdte a felkészülést a balatoni tókerülő versenyre – a kormányost motiválja, hogy van némi bizonytalanság a csapat összetételében.

– Elkezdték?
– El. Általában másfél hónapot szoktunk készülni a Kékszalagra, most kicsit több időnk van, hiszen néhány héttel elhalasztották a versenyt – felelte Litkey Farkas, a PreVital kormányosa. – Nagyon érdekes, hogy néhány héttel ezelőtt még azon izgultunk, lehet-e egyáltalán vitorlázni, versenyezni az idén, lesz-e Kékszalag, most pedig már terveket szövünk, sőt edzünk. Minden ma elérhető információ arra utal, hogy jó irányba mennek a dolgok a járvány szempontjából, és július harmincadikán megtarthatják a Kékszalagot.

SPANYOL (NYELV)LECKE
Litkey Farkas az utóbbi években Andalúziában töltötte a telet, ott készült fel a szezonra, a járvány kitörésekor néhány pluszhétre ott is ragadt. „Szigorú szabályozások voltak érvényben Andalúziában, folyamatos volt az ellenőrzés; ha kutyát sétáltattam, megállítottak, kérdezték, hol lakom, ha vásárolni mentem, vagy onnan jöttem, ugyanez – elevenítette fel az emlékeit Litkey. – A hatóságok kedvesek voltak, de érezhető volt az erős kontroll. Andalúziában egyébként a mai napig nincsenek nyitva az éttermek, a teraszokat is csak most nyitják – ezt onnan tudom, hogy továbbra is zajlanak az online spanyol nyelvóráim, úgyhogy naprakész vagyok az ottani hírekből. Mi május negyedikén jöttünk haza, és nagyon nagy szabadságérzetet adott, amikor letelt a két hét karantén. Hiszen itthon addigra már lehetett sportolni, nyitva voltak a kikötők, el tudtam menni golfozni. Nem vagyok politikus, de úgy látom, hogy nálunk nagyon jól kezelték a helyzetet, remek döntés volt például, hogy az önkormányzatok kezébe adták az irányítást, a spanyoloknál ugyanis nagy feszültséget okozott, hogy a járvány által kevésbé vagy egyáltalán nem sújtott területekre is ugyanazok az előírások vonatkoztak, mint Madridra és Barcelonára.”

– Befolyásol bármit a halasztás?
– Számottevően semmit. A tradíció az, hogy júliusban, teliholdnál tartják a versenyt – a hónap maradt, és a teliholdhoz is nagyon közel leszünk, úgyhogy minden szempontból jó az időzítés.

– A csapat összeállt?
– Nos, ebben jelenleg van némi bizonytalanság, mert a srácokat nyilván különbözőképpen érintette ez a több mint két hónapos leállás. Nemrég indult be az élet, nem tud mindenki ugyanúgy edzeni, mint korábban, így az eredeti hat helyett most nyolcan-kilencen vagyunk, mert van, aki kevesebbet tud vállalni.

– „Békeidőben” hogyan szokott összeállni a hatosuk?
– Általában januárban meghirdetem a programot, hat ember aláírja, és elkezdünk készülni. Most okoz némi bizonytalanságot, hogy két kikötőmester is van a csapatban, nekik július végén már nagyon sok dolguk van, szóval bizonytalan a részvételük. Érdekes helyzet ez, a fiúk nem tudják, jöhetnek-e, én nem tudom, kivel fogok versenyezni, de ez engem nagyon szórakoztat és motivál is. A magasabb létszám miatt nem lesz több vitorlázónap, de az egyes alkalmakkor több időt töltünk majd vízen. A csapattagok közül mindenkivel versenyeztem már, de együtt még nem, úgyhogy a kohéziót meg kell teremteni.

– Hogy sikerült az első edzés? Érezte a kihagyást?
– Abszolút nem, sőt teljesen olyan érzésem volt, mintha most szálltam volna ki a hajóból. Egy fotóscsapat eljött, hogy képeket készítsen rólunk, ilyenkor az ember nyilván csinálja a show-t, és mi annyira oda tudtuk tenni magunkat, olyan manővereket csináltunk, amilyeneket korábban csak egy hónapnyi vitorlázás után engedtem meg magamnak.

– Lehet, hogy a kiesés lendületet adott, tehát valójában még jót is tett a leállás?
– Az első vitorlázás nagyon jól sikerült, de a versenyeken derül ki, hogy mennyire vagyunk gyorsak. Rég volt, hogy ilyen kevés versenyzéssel vágtunk neki a szezonnak, de a többiek sem tartanak előrébb, ők sem tudtak úgy készülni, ahogy szerettek volna, úgyhogy egyenlőek az esélyek.

– Van már elképzelésük arról, milyen mezőnnyel kell összemérniük a tudásukat július végén?
– A Kékszalag általában a hazai mezőnyre épít, bár az utóbbi években több külföldi versenyző is szerepelt az esélyes csapatokban. Ők valószínűleg kihagyják az idei viadalt, hiszen ha fel akarnának készülni rá, már itt kellene lenniük, az utazás pedig most nem olyan egyszerű. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy a teljes tavalyi mezőny ott lesz a rajtnál, és a nagy létszám ellenére ez tökéletesen biztonságos, hiszen az egyes hajók között a vízen egyáltalán nincs kontakt.

– Tényleg, a járványügyi helyzet miatt kellett változtatni az edzéseken?
– Abszolút nem. Ugye mi hatan vagyunk a hajón, plusz két ember a motorosban, a szabályozás szerint dolgozhatunk együtt, ezzel nincs gond. A kikötőben sokkal kevesebben vannak, mint általában, de ez lehet a rossz idő miatt is. Az egyetlen különbség, hogy a kikötői személyzet maszkot visel, és hogy nekünk is fel kell vennünk, ha elmegyünk a közértbe, de ennyi az egész, ez nem zavarja a felkészülést.