Gyuricza József: a pástok Fekete Párduca

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2024.01.16. 11:35
null
Az 1956-os olimpia dobogóján a balra álló csapatban ő az első
Páratlan tehetség, gyorsaság, kiváló technikai képzettség jellemezte. A magyar tőrvívás kiemelkedő alakját nem véletlenül nevezték Fekete Párducnak. Az egyéni és csapatvilágbajnok, csapatban olimpiai bronzérmes Gyuricza József 90 éve született.

 

Ha magyar sportkedvelő azt hallja, Fekete Párduc, szinte mindenkinek Grosics Gyula, az Aranycsapat futballkapusa neve ugrik be. Azonban a vívás szerelmesei a becenévről a 90 esztendővel ezelőtt, 1934. január 16-án Hódmezővásárhelyen született Gyuricza József tőrvívó egyéni és csapatvilágbajnok, olimpiai bronzérmesre gondolnak.

Szülővárosában ismerkedett meg a vívással, előbb Banga Sámuel, majd miután Belovai Péter vívómester is Hódmezővásárhelyre költözött, az ő keze alatt vívott – Banga egyébként a női tőr csapatban 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok Juhász Katalin trénere volt.

Bay Béla úgy lett a mestere, hogy a tatai edzőtáborban megkérdezte a vívót, lenne-e vele kedve iskolázni, s Bay rádöbbent, amit addig is sejtett, hogy Gyuricza eszményi tőrvívó.

A fekete haja, fekete szeme és nem utolsósorban gyorsasága miatt Fekete Párduc első figyelemre méltó eredményét azzal érte el, hogy az 1953-as brüsszeli vb-n csapatversenyében a franciák ellen három nagymenőt is elintézett, válogatottunk Gerevich Aladár, Maszlay Lajos, Palócz Endre, Sákovics József, Tilly Endre, Gyuricza összeállításban bronzérmet szerzett. Gyuriczáról ezt írta az NS: „Otthon is csak tavaly kezdték megtanulni a nevét, most az olasz, francia és belga vívók előtt is komoly tekintélyt szerez.”

Gyuricza a kétezres évek közepén
Gyuricza a kétezres évek közepén

 

Rá egy évre Luxembourgban ugyancsak csapatban ugyancsak bronz jutott, akárcsak egyéniben a cremonai ifi vb-n. Lévén műegyetemista, 1954-ben elindulhatott a budapesti főiskolai vb-n is, csapatban és egyéniben is nyert – más kérdés, hogy idővel abbahagyta mérnöki tanulmányait.

NÉVJEGY: GYURICZA JÓZSEF
Született: 1934. január 16., Hódmezővásárhely
Elhunyt: 2020. március 11., Budapest
Sportága: vívás
Fegyvernem: tőr
Klubjai versenyzőként: Bp. Haladás (1952–1956), Bp. Honvéd (1957–1966)
Eredményei: világbajnok (1955, egyéni; 1957, csapat), olimpiai 3. (1956, csapat), vb-2. (1955, csapat; 1961, csapat; 1962, csapat; 1966, csapat; 1962, kardcsapat), vb-3. (1953, csapat; 1954, csapat; 1959, csapat), universiadegyőztes (1961, csapat; 1963, csapat), universiade-2. (1961, csapat; 1963, csapat), ifi világbajnok (1955, egyéni), ifi vb-3. (1954, egyéni), főiskolai világbajnok (1954, egyéni; 1954, csapat), magyar bajnok (1962, egyéni)
Klubjai edzőként: Bp. Honvéd, BVSC, OSC (1967–1985)

Az 1955-ös budapesti ifi vb-n veretlenül nyert fegyvernemében, az esztendő egyébként forradalmasította a vívást, mivel bevezették a villanytőrt, ami kizárta a zsűri esetleges részrehajlását a tusok megítélésekor. A római világbajnokság öt (!) aranyérmével példátlan magyar sikert hozott, Gyuricza mellett a nőknél Dömölky Lídia győzött tőrvívásban – a női csapattal együtt –, a kardcsapat is a legjobb lett, akárcsak Gerevich Aladár. Sikerét Gyuricza így kommentálta: „Nem hittem volna, hogy enyém lesz az aranyérem. Már az is nagy dolog volt, hogy a döntőbe jutottam. DOriola koronájára senki sem pályázhatott.” Elvben igaza volt, hiszen valóban Christian D«Oriola volt a fegyvernem koronázott királya öt olimpiai és vb-aranyérmével, ám nyugodtan mondhatjuk, a Fekete Párduc a mumusának bizonyult. A francia zseni becsületére legyen mondva, a villanytőrrel is megtanult vívni, negyedik olimpiai győzelmét 1956-ban Melbourne-ben már ilyen módon aratta.

Csupán érdekességként, hogyan vesztette el csörtéjét a csapatban vb-bronzérmes Gyuricza a brit Allan Jay ellen az 1956-os játékokon: ugyan bevitte a győztes találatot ellenfelének, aki ezt mérgesen tudomásul is vette, de a csapatvezetők óvása miatt újra fel kellett állni a pástra, s Gyuricza a már megnyert asszó után képtelen volt koncentrálni, kikapott 5:4-re, s a többi találkozóján is képtelen volt újítani. A korabeli Népsport szerint: „Nem volt a szokott gyors, robbanékony és hegybiztos.”

Eszbe sem jutott, hogy 1956-ban emigráljon, már csak azért sem, mert akkor ismerte meg későbbi feleségét. Az 1957-es párizsi vb-n a csapat Czvikovszky Mihály, Fülöp Mihály, Gyuricza, Kamuti

Jenő, Tilli Endre összeállításban felállhatott a dobogó legmagasabb fokára, ám nagyobb bravúr volt Gyuricza részéről, hogy súlyos betegségét követően 1966-ban a Moszkvában ezüstéremig vezette együttesünket.

S hogyan fedezték fel a betegséget?

Gyuricza az 1955-ös római vb-győzelmét követően
Gyuricza az 1955-ös római vb-győzelmét követően

A hatvanas évek közepén a korábbi válogatottbeli csapattárs, Sákovics József volt a szövetségi kapitány, aki szigorúan vette a késéseket. Történt, hogy Gyuricza Hódmezővásárhelyről nem érkezett volna meg időben az edzőtáborba, ezért úgy okoskodott, beugrik a Sportkórházba, hogy azt mondhassa, orvosnál járt. Igen ám, de a röntgen daganatot mutatott ki az erős dohányos sportoló tüdejében, meg kellett operálni.

Gyorsasága a felépülése során sem kopott meg: a tatai edzőtáborban a vívóterem falára egy reflexmérő készüléket helyeztek, amelynek bőrpárnájára szúrva lámpasor jelezte, ki mennyire gyorsan reagál. A 10 égőből álló sort úgy állították be, hogy a lámpák tizedmásodpercenként villantak fel. Nos, amíg a többségnek legalább öt-hat villanás kellett, addig a Fekete Párducnál a harmadikra jelzett a gép.

Nemcsak versenyzőként alkotott kiválót, mesterként is a legjobbak közé tartozott: a világbajnok Bóbis Ildikó és a vb-2. Maros Magda mondhatta magát a tanítványának.

Edzőként 1985-ig tevékenykedett, a nyugdíjas éveiben nyaki érgörcs következtében részlegesen lebénult, szellemi fittségét azonban egészen 2020. március 11-én, 86 éves korában egy balesetben bekövetkezett haláláig megőrizte.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik