Már a franciák is száz éve szálltak be

Az U20-as válogatottak már pénteken elkezdték (Fotó: Action Images)

A torna ezúttal a korábbiakkal ellentétben sokkal nyíltabb versengést ígér, bár tegyük hozzá gyorsan: a pontok döntő többsége most is pontrúgásokból várható. Érdekes különlegessége az idei Hat Nemzetnek, hogy a szövetségi kapitányok egy része bevallottan másodlagosnak tartja a sportág legnagyobb presztízsű tornáján elérhető diadalt, és – már a 2011-es világbajnokságra való felkészülés jegyében – kísérleti jellegű csapatokat küld pályára.

ÍRORSZÁG – AMIKOR ÉSZAK ÉS DÉL EGYESÜL

A címvédő írek tavaly minden meccsüket megnyerték (az ötből ötöt hívják Grand Slamnek), ami 61 év után először esett meg velük, és még az is lehet, hogy gyorsan rádupláznak. A matektanárból lett szövetségi kapitány, Declan Kidney a Munsterrel elért fantasztikus sikerek után (alakulata a Heineken-kupa csoportköréből a legjobb mutatóval jutott be a negyeddöntőbe) kapott felkérést a nemzeti csapatnál. Annál a gárdánál, amely – a sport világában egyedülállóan – Észak-Írországot is a köztársasághoz „csatolja". A szakember a válogatottnál is nagyon masszív együttest épített, amibe ráadásul a jövőbe tekintés is belefér. Jonathan Sexton személyében már most megtalálni látszik a zseniális Ronan O'Gara utódját, és nem fél akár a kezdőbe is betenni az „öreg" rúgózseni helyett. Az írek legnagyobb ellenfele a sorsolás, hiszen Párizsban és Londonban is lesz egy meccsük, ráadásul egymás után a második és harmadik körben. A legfőbb erejük a csapatkapitány Brian O'Driscoll: a Leinster 31 éves centere újra a csúcsformáját hozza, elképesztő érzéke van az áttöréshez, valamint könyörtelen és pontos védekezése miatt biztosan mondhatjuk, hogy jobb centert nem találni nála. Sőt a bátrak szerint akár posztfüggetlenül is ő jelenleg a legjobb játékos a földgolyón.

ANGLIA – JONNY WILKINSON ÚJRA SZÁRNYALHAT

A még bátrabbak akár a sportág őshazájának, Angliának is odaítélnék előre a trófeát, de ne feledjük, hogy Martin Johnsonnak jelenleg nem az a legnagyobb gondja, hogyan nyerje meg a Hat Nemzetet, hanem az, hogy miként rakjon össze egy olyan csapatot, amely nem omlik össze. Az angolok a 2007-es vb-döntő óta nem találják a formájukat, és leginkább mentálisan: rengeteg a fegyelmezetlenség a pályán, a sztárjaik gyenge játékot mutatnak, nincs csapategység. Pedig Wales már az első fordulóban megismételni készül a tavalyi bravúrt, és lehet, hogy a közvélemény nem viselné el, ha a kis szomszéd „gyarmat" újra bevenné Twickenhamet. A második fordulóban pedig Olaszország szeretné meglepni Rómában az angolokat, azután érkezik Írország, majd végül két masszív idegenbeli meccs. Szóval a szerencse a sorsolásnál elpártolt a fehér mezesektől, noha Lewis Moody, Jonny Wilkinson, Nick Easter és Simon Shaw személyében végre tapasztalt és jó formában lévő veteránok is segítik a csapatot, míg az ifjak közül az újra egészséges Delon Armitage tűnhet ki. Ami egészen biztos: Wilkinson ismét szárnyal, amióta Toulonba igazolt, és ha nem sérül meg, megint oda viheti az angolokat, ahová 2003-ban és 2007-ben: Európa tetejére.

Egy Wales–Anglia rögbirangadó az U20-as korosztályban sem mentes az indulatoktól

WALES – EGY ŐSZINTE KIWIVEL AZ ÉLEN

Wales mestere, Warren Gatland, az egyébként is mindig kemény és őszinte kiwi szakember a twickenhambeli szombati csúcsrangadót is alárendeli a vb-előkészületeknek – különleges indoka lehet talán, hogy éppen szülőhazájában, Új-Zélandon próbálhat majd borsot törni a nagy déli triumvirátus orra alá a 2008-ban Északon mindent besöprő, a déliekkel szemben azonban továbbra is sikertelen vörös mezesekkel. De a kísérletek közepette nem lényegtelen, hogy a walesi klubok közül az Ospreys a legjobb nyolcban van a Heineken-kupában, míg a Cardiff és a Scarlets negyeddöntős a Challenge-kupában, tehát a walesi rögbi izmos, mint mindig.

FRANCIAORSZÁG – CHABAL ÚJRA AKCIÓBA LÉP

A franciák fiatal szakvezetője, Marc Lievremont is próbálkozik, sőt talán minden kollégájánál bátrabban: a három éve tartó csapatépítése során rekordmennyiségű játékost próbált ki, miközben masszívan ragaszkodik az általa favorizált kemény maghoz. A Hat Nemzetre nevezett együttesének különlegessége, hogy „csupán" négy hátvédet hozott Toulouse-ból, kihagyva a franciák egyik legnagyobb harcosát, Cédric Heymanst. Szintén kimaradt a Stade Francais gyengélkedő irányítója, Lionel Beauxis, itt van viszont Sébastien Chabal, Lievremont-szokás szerint a második sorban, pedig a másodvirágzását élő ostromgép a Racing Metróban a kedvenc posztján, összefogóként zúzza a csontokat. A francia klubok rég nem látott sikereket érnek el idén az európai fronton, így – ha a kapitány végre képes egymás után többször jól összerakni a „kakasokat", amire eddig nem volt példa – ezúttal akár a Hat Nemzet trónjára is felülhetnek.

Egy tankönyvbe illő szerelési kísérlet, egy mára már majdnem elfeledett klasszikus mozdulat

OLASZORSZÁG – A TALJÁNOK ITT NEM SZERETIK A FAKANALAT

A még mindig a tanulóéveiket taposó olaszok a tizenegyedik Hat Nemzet-szezonjukban ismét a 2007-es csúcsévet remélik megismételni: egyedül akkor szereztek két győzelmet és akkor nyertek először idegenben. Olaszországnak eddig csak Wales és Skócia ellen sikerült diadalmaskodnia, és az idén újra az utóbbival jósolják a különmeccset a fakanál elkerüléséért, amely a pont nélkül záró válogatottnak jár, mintegy citromdíj gyanánt. Nincsenek könnyű helyzetben: csapatkapitányuk, a világ legjobb összefogójának tartott Sergio Parisse sérült, ráadásul pedigrés edzőjük, Nick Mallett még mindig nem lelte meg az igazi összekötőjét, ugyanakkor a honosított Craig Gowan talán megfelelő irányító lehet. A skótok mellett az angolok is Rómába utaznak, így a meglepetés azért nem zárható ki.

SKÓCIA – HA A JÓZAN ÉSZ IS OTTHONRA LEL A FELFÖLDÖN

Skócia ugyanúgy egyszer sem nyert még Hat Nemzetet, mint az azzurrik, azonban a skótok azért korábban berámoltak tizennégy sikert, az Öt Nemzet és a történelmi, nehezen fordítható nevű Home Nations idején. Legutóbbi diadaluk éppen a bővítés előtt, 1999-ben jött össze. Mivel novemberben legyőzték Ausztráliát, van remény a fejlődésre, de ha azt nézzük, hogy Argentínától meg kikaptak, vakarhatjuk a fejünket. Igaz, ezekkel a felföldi népekkel mindig ez a helyzet: a szívük a helyén van, de a józan ész sokszor nem talál otthonra náluk. Ha ráadásul a nyitó fordulóban a franciák kifognak rajtuk Edinburgh-ban, akár a lelkesedésük is megtörhet, pedig Cardiff, Róma és Dublin is benne van az útitervben. Az angolok elleni különmeccs (a sportág legrégebbi trófeájáért, az 1879-ben alapított Calcutta-kupáért) legalább hazai pályán lesz, ami mindig az év egyik csúcspontja – inkább kulturális, mint sport jellegű okokból.

A Hat Nemzet lebonyolítása egyébként rém egyszerű: mindenki játszik mindenkivel, a pályaválasztás évről évre fordul. Az öt-öt mérkőzés után a legtöbb győzelmet begyűjtő nyer. Már megszűnt a megosztott elsőség – pedig az volt ám az igazi rögbis dolog! –: holtversenynél a szerzett pontok és célok alapján dől el a siker.