A franciák klasszisa, Vincent Clerc már a 4. percben megkezdte a célgyártást, a várt folytatás azonban elmaradt, ráadásul három perccel később célterületre jutottak a kanadaiak is. A szünetben így mindössze kilenc pont volt a különbség, köszönhetően Morgan Parra büntetőinek. A juharlevelesek a fordulást követően két droppal lepték meg ellenfelüket, akik igazából csak a második félidő közepétől tudták igazolni erőfölényüket. Akkor Damien Traille is célt vitt, majd a hajrában Clerc két perc leforgása alatt megtoldotta még kettővel, így kialakítva a 27 pontos különbséget a végére.

Az angolok az első negyven percben két célt vittek a grúzoknak – mindkettő Shontayne Hape érdeme –, de utóbbiak is jól tartották állásaikat a szünetig, tekintve, hogy mindössze hét pont választotta el egymástól a két felet, hiszen a lefújás pillanataiban céllal plusz jutalomrúgással zárkóztak fel. A második félidőben viszont már lényegesen kisebb ellenállást tudtak tanúsítani a grúzok: Anglia a felvonás elején és végén is célt ért el, a köztes időben pedig még kettőt berámolt. Chris Ashton egymaga kettőt vállalt. A grúzoknak igazából esélyük sem volt a szorosabb mérkőzésre, bár ha Merab Kvirikashvili nem hagy ki öt büntetőt (a hatból), azért valamelyest szebb lehetett volna a mérkőzés a grúzok számára.

Wales vereséggel, Szamoa viszont győzelemmel rajtolt a tornán, most viszont egymás ellen játszottak és fordult a kocka. A kiélezett csatában az első felvonás hosszabbításában Szamoa célt szerezve jó hangulatot teremtett magának a szünetre – nem mellékesen négypontos előnyt is egyben (10–6) –, Rhys Priestland két büntetőjének köszönhetően azonban a 66. percben már Wales került nyeregbe (12–10). Ez döntőnek bizonyult, hiszen Wales egy perccel később a villámléptű szélső, a rutinos Shane Williams révén célt ért el, ez pedig hétpontos győzelmüket jelentette. Szamoa a vesztesbónusszal vigasztalódott, és így még mindig Wales előtt tudott maradni, méghozzá pontelőnnyel, ami akár a továbbjutásról is dönthet.