Már csak 366 nap van hátra, és fellobban a láng Párizsban a XXXIII. nyári olimpiai játékokon

 

Már csak egy (szökő)évet kell várni, és Párizsban fellobban a láng.

Remélhetőleg nem olyan, amilyet az előző hetekben láttunk a franciaországi zavargások során, legalábbis bízunk benne, hogy a 2024-es nyári olimpia házigazdáinak sikerül szavatolni a versenyek, a sportolók és a szurkolók biztonságát, és valóban a sport ünnepét rendezik a Szajna partján.

Ha jobban belegondolunk, most mi is készülődhetnénk egy fantasztikus ceremóniával, amelyen azt ünnepeljük, hogy jövőre Budapest ad otthont a játékoknak és a paralimpiának is, de hiába tűnt jónak a magyar esély, amikor hazánk megpályázta a 2024-es rendezést, a későbbi társadalmi viták és az olimpiaellenes ellenzéki mozgalmak hatására Magyarország kormánya 2017-ben visszavonta pályázatát, így továbbra is álom marad, hogy a sport egyetemes történelmében először fővárosunk adhasson otthont a legnagyobb eseménynek.

Ezzel együtt a magyar versenyzők a tőlük elvárható legnagyobb elánnal készülnek a párizsi megméretésre, a legtöbbjük jelenleg még a kvótáért, a szereplés lehetőségéért küzd, de bízhatunk benne, hogy a legutóbbi, tokiói delegáció számait sikerül teljesíteni, a világjárvány miatt 2020-ról egy évvel későbbre halasztott nyári játékokon 22 sportágban 173 sportolónk vehetett részt, végül húsz érmet gyűjtött a küldöttség, hat volt arany, továbbá hét-hét ezüst és bronz.

A legtöbb sportágban az olimpia a csúcs, a sportolók is ötkarikás ciklusokban gondolkodnak, és mindig a nyári játékokra próbálják időzíteni a csúcsformájukat, persze a kemény kvalifikációs időszakban sem lazíthatnak, mert akkora a verseny a nemzetközi mezőnyben, hogy már az olimpiai kijutás is hatalmas szó és eredmény. A magyar sport azonban hihetetlenül gazdag sikerekben, a nyári játékok történetében összesen 515 medáliát szereztek a mieink (182 arany, 156 ezüst, 177 bronz), így aztán bízhatunk benne, hogy legalább olyan lesz az éremtermés, mint 2021-ben Tokióban.

Atlétáink, úszóink, sportlövőink, ökölvívóink és öttusázóink már biztosan lesznek Párizsban, de a következő egy esztendőben még rengeteg sportág képviselője szerezhet kvótát. A hagyományos sikersportágainkban, vívásban, kajak-kenuban, vízilabdában vagy éppen birkózásban fontos hetek-hónapok állnak előttünk, de ne legyen kétségünk afelől, hogy napról napra növekszik majd az olimpiai szereplést kivívó honfitársaink száma. A delegáció nagyságának növeléséhez sokat tehetnek csapatsportokban szereplő válogatottjaink, jelenleg mindkét nemben harcban áll még Párizsért kosárlabda, kézilabda és vízilabda nemzeti csapatunk is. Ha a hatból négy eljutna a játékokra, az csodálatos eredmény lenne.

 

Két évvel ezelőtt Tokióban hat aranyérmet szereztünk. Akkori olimpiai bajnokaink közül nem védheti meg mindenki a címét, a kötöttfogású birkózók 77 kilogrammos versenyében első helyen végző klasszis, Lőrincz Tamás visszavonult Japánban aratott sikere után, és a Bodonyi Dóra, Csipes Tamara, Kárász Anna, Kozák Danuta összetételű kajak négyes sem szerepel már ugyanabban az összeállításban. A férfi kajakozók 200 méteres sprintszámában diadalt arató Tótka Sándor biztosan nem duplázhat, ugyanis ezt a számot Párizsban már nem rendezik meg, a szintén ebben a szakágban szereplő Kopasz Bálint 1000 méteren viszont megvédheti címét, bár neki talán éppen egy honfitárs, Varga Ádám lehet a legnagyobb riválisa. A jelenleg Fukuokában zajló vizes vb-t kihagyja Milák Kristóf, aki elvesztette motivációját, és pihennie kell, hogy aztán gőzerővel elkezdhessen készülni a jövő évi játékokra, a 200 méteres pillangóúszás valaha volt leggyorsabb sportolója igazi legendává válhatna Párizsban a címvédéssel. És ne feledjük, a jelenleg Milánóban kardot forgató Szilágyi Áron tovább hosszabbítaná hihetetlen sorozatát, és London, Rio, majd Tokió után a francia fővárosban is felérne a csúcsra egyéniben, de akkor sem lenne valószínűleg elkeseredve, ha a csapatot segítené a legfényesebb éremhez.

Rajtuk kívül is sok sportolónknak lesz esélye a végső győzelemre, és persze a favoritok mellett mindig akad meglepetésember, olyan versenyző, akinek olimpiai győzelmére nem számít a közvélemény.

Párizs mindenesetre csodálatos eseménnyel készül, már a jövő július 26-i megnyitót is különleges helyszínen rendezik, a várost átszelő, varázslatos szépségű, költőket és képzőművészeket megihlető Szajnán. A szervezők figyeltek arra, hogy ne kelljen minden versenyszámhoz új létesítményt építeni, mindössze három nagyobb beruházásra volt szükség, az Alice Milliat Arenát, a Saint-Denis Víziközpontot és a Le Bourget Hegymászóstadiont adják át frissen az olimpia előtt. A legtöbb versenyre a fővárosban, illetve a szűk vonzáskörzetében kerül sor, de a vitorlázók például Marseille-ben szállhatnak vízre, a kézilabdatornákat Lille-ben rendezik, míg a labdarúgó-küzdelmeket hét különböző helyszínen lehet figyelemmel követni. A legnagyobb érdekesség, hogy a szörfversenyeket Párizstól 15 700 kilométerre lévő egykori francia gyarmatra, Tahiti szigetére vitték, sohasem rendeztek versenyt ennyire távol az adott olimpia kijelölt helyszínétől.

Szóval mindössze 366 nap van a következő nyári olimpia kezdetéig, ami egyes sportolóknak rendkívül hosszú időnek tűnhet, másoknak vészesen kevésnek, de az biztos, hogy nem kevés izgalommal teli esztendő áll előttünk, amelynek a végén jöhet a nagy ünnep – remélhetőleg sok magyar dicsőséggel.