Beda Szabolcs nagy előzések utáni sikere

„Nem volt egyszerű, meg kellett küzdeni érte” – kezdte Beda Szabolcs, amikor gratuláltunk neki, és nemcsak a Spuri Balaton Szupermaraton megnyeréséhez, hanem ahhoz is, hogy a Spartathlon-győztes, 24 órás vb-ezüstérmes Bódis Tamást is megelőzte a négy nap során.

„Tavaly is sikerült nyernem, akkor azonban nem volt nagy mezőny, szinte csak végig kellett futnom – most viszont Bódis Tomi, illetve az edzőm és edzőtársam, Szabó Gábor is szorongatott, de Simonyi Balázs is a mezőny tagja volt – idézte fel a viadalt Beda Szabolcs, aki két tűz között futotta végig a versenyt: fél szemmel hol Bódis Tamásra, hol meg Szabó Gáborra figyelt. – Az első napon nagyjából harminc kilométerig együtt futottunk Tomival, aztán elkezdett leszakadni, innentől egyedül futottam a célig.

Gábor meglepően óvatosan kezdett, tíz perccel utánam érkezett a célba, Tomi viszont csak öttel, ezért azt gondoltam, vele lesz majd nagy meccs a folytatásban.

Másnapra bejött a rossz idő, ami nekem nagyon nem fekszik, viszont szerencsére a rajtra éppen elállt az eső, és a szél sem volt vészes. Picivel több mint harminc kilométert futottunk együtt, a második váltóhely után megint Tomi szakadt le, Gábor viszont jött tovább, még arra is maradt ereje, hogy az utolsó néhány kilométert megnyomja. A cél a szigligeti várnál volt, az emelkedőn valamennyit visszahoztam a lemaradásból, végül három másodpercet kaptam tőle, Tomi pedig körülbelül tíz percet tőlünk.”

Kétszereplősre itt még nem szűkült a verseny, hiszen a harmadik napon mindkét vetélytárs gyors tempóban kezdett, Beda Szabolcs viszont nem rohant utánuk, igyekezett tartani a saját tempóját, így végül Szabó Gábortól nem egészen nyolc, míg Bódis Tamástól körülbelül öt percet kapott – az utolsó napra is nyílt maradt tehát a küzdelem.

„Tomi ezúttal is kilőtt a rajtnál, el is engedtem, tudtam, hogy nagyon gyors lesz, én pedig Gáborral és egy váltócsapat tagjával futottam az első kilométereken – tért rá a negyedik nap eseményeire Beda Szabolcs. – Aztán egyik pillanatról a másikra Gábor leszakadt. A párom, akitől kaptam a frissítőt, mondta, hogy folyamatosan nő közöttünk a különbség, végül ki is állt, és feladta a versenyt. Előző nap nagyon jót futott, szerintem kicsit túl is vállalta magát, ez okozhatta a problémát. Tomi közben szépen haladt, öt percre is elhúzott tőlem – nagyjából megfelezte tehát a kettőnk közti különbséget, ezért nagyon kellett futnom, nem mertem visszavenni. Negyven kilométernél is nagyjából ennyi volt a különbség, de csak akkor nyugodtam meg, amikor az utolsó két kilométeren a Balaton-partra fordultunk, és még mindig négy-négy és fél perc fórom volt. Onnantól tudtam, hogy megvan az első hely.”

Beda Szabolcs hozzátette, Bódis Tamás indulásával együtt is a címvédés volt a célja. Először versenyeztek egymás ellen, és úgy gondolta, talán előny lehet neki, hogy nem egyben, hanem naponta 50 kilométerével kell teljesíteni a 200 kilométeres össztávot.

Egyébként a két futó jóban van egymással, a befutónál rögtön gratuláltak is a másiknak.

Beda Szabolcs ráadásul nemcsak legyőzte Bódis Tamást, és megvédte a címét, hanem pályacsúcsot is futott. Bár elsőre nem volt egyértelmű, hiszen Steib Péter 2012-ben 13:00:06 órás idővel teljesítette a távot, míg Beda ideje 13:02:08.

De!

„Utánanéztem az akkori versenykiírásnak, és 2012-ben 1.05 kilométerrel rövidebb volt a táv, ha pedig 1 kilométert nagyjából négy percnek veszünk, akkor az én javamra van két perc különbség. De mivel az utóbbi években is voltak apróbb változások a pálya vonalvezetésében és távjában, ezt inkább csak mint érdekesség említem meg – ha jól tudom, a szervezők sem tartanak nyilván hivatalos pályacsúcsot” – tette hozzá Beda Szabolcs.

 

nyitó kép: Beda Szabolcs egy felsőtárkányi versenyen – fotó: Berán Dániel (Heves Megyei Hírlap)