ILKU MIKLÓS
ILKU MIKLÓS
2019.09.11 19:34 Frissítve: 2019.09.11 19:35

Zárt körű rendezvény: kiszorulhatnak a „kicsik” a BL-ből

Az európai kupasorozatok átalakítása tartja lázban az elmúlt hónapokban a futballklubokat, az eddigi tervezetek azonban sorra megbuktak. Abban egyetértenek kontinensünk labdarúgásának meghatározó alakjai, hogy szükség van a reformra, amely minden bizonnyal a 2024–2025-ös idényben el is jön, de hogy milyen formában, azt még nem tudni. 

Nehéz lenne elképzelni a Bajnokok Ligája csoportkörét az elmúlt idényben mindenkit ámulatba ejtő Ajax nélkül (Fotó: AFP)

 

NÉGY NYOLCCSAPATOS DIVÍZIÓ, ZÁRT KVALIFIKÁCIÓ A BL-BEN? 

Ahogy arról beszámoltunk, tavasszal megkezdődött az egyeztetés az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a 232 európai klubot képviselő érdekvédelmi szervezet (ECA) között. Az UEFA már korábban bejelentette, hogy indít egy harmadik számú európai kupasorozatot (amelynek egyelőre még nincs neve), de az igazán nagy falat a Bajnokok Ligája átalakítása.

Az ECA – amelynek tagja az FTC, a Mol Fehérvár, a DVSC és a Honvéd is – éves kongresszusát hétfőn tartották Genfben, és a tisztújítás (bővebben keretes írásunkban) után természetesen az európai kupasorozatok átszervezése volt a fő napirendi pont. Az újraválasztott Andrea Agnelli elnök és a vezérkar megpróbálta továbbvinni a már májusban is felvázolt tervezetet, azonban az AP hírügynökség bennfentes információi szerint a kisebb klubok vezetői tiltakoztak, így új irányt kell keresni. 

VAN DER SAR IS A FEDÉLZETEN 
Tisztújítást tartott hétfői közgyűlésén az ECA, és újabb négy évre, 2023-ig elnöknek választották Andrea Agnellit, a Juventus első emberét. A végrehajtó bizottság kilenc taggal bővült, így immár 24 főt számlál. Az UEFA stratégiai tanácsának négy tagja, Pedro López Jiménez (Real Madrid), Raúl Sanllehi (Arsenal), Edwin van der Sar (Ajax) és Peter Lawwell (Celtic) is bekerült, valamint az UEFA kupasorozatokért felelős bizottságának öt tagja is: Ed Woodward (Manchester United), Josep Bartomeu (Barcelona), Michael Gerlinger (Bayern München), Michael Verschueren (Anderlecht), valamint Dariusz Mioduski (Legia Warszawa). A három alelnököt, Pedro Lópezt, Van der Sart és Aki Riihilathit (HJK) is újraválasztották.  

Agnelliék elképzelése szerint a Bajnokok Ligája csoportkörében szereplő 32 csapat közül 24-nek automatikus résztvevőnek kellene lennie – méghozzá úgy, hogy nem a bajnoki helyezés alapján osztanák a helyeket, hanem az UEFA-koefficiensek alapján, és a csapatok zöme megtarthatná a pozícióját a következő kiírásban is. Jelenleg ugyebár a négy (fő) topliga (angol, spanyol, olasz, német) első négy helyezettje főtáblás alanyi jogon, valamint további 6 csapat az UEFA rangsora alapján, a maradék hat helyet pedig a selejtezőkből érkezőkkel töltik fel. A mostani nyolc csoport helyett négy nyolccsapatos divízióba osztanák a mezőnyt, ami 14 mérkőzést garantálna a kluboknak – a játéknapok közül többet hétvégére tennének a televíziós bevételek maximalizálása miatt. Ez ellen rögtön tiltakoztak a Premier League és a La Liga alakulatai, hiszen ezekben a bajnokságokban a 20 csapat miatt amúgy is sűrű a versenynaptár.

De vissza a főtáblához: a 24 fix pozíció mellett a maradék nyolc helyből mindössze négyre (!) lehetne pályázni a selejtezőkből (a jelenlegi hat helyett). A tervezet szerint ugyanis a négy divízió utolsó helyezettje kiesne az Európa-ligába, onnan pedig a négy elődöntős feljutna (a legutóbbi idényt figyelembe véve két angol, egy-egy spanyol és német került volna fel, azaz még tovább erősödött volna a topligák pozíciója).

Az Európa-ligában szintén 32 együttes lenne a főtáblán: a négy BL-kieső mellett az újonnan induló sorozat négy feljutója, négy alanyi jogon csoportkörös, így itt 20 helyre lehetne pályázni a selejtezőben. A harmadik számú sorozat 64 gárdával rajtolna, ide mindenki a selejtezőkön keresztül juthatna el.

Mindez azt jelentené, hogy a 2024–2025-ös idénytől kezdve ugyanaz a 24 csapat kerülne a főtáblára a Bajnokok Ligájában, ráadásul függetlenül a bajnoki helyezéstől megtarthatnák csoportkörös helyüket. A pénzügyileg legerősebb versenysorozatban közel 2 milliárd eurót oszt szét az UEFA a klubok között, így a csoportkör állandó szereplői – akik jelenleg is Európa tehetősebb csapatai – még tovább gazdagodnának, az olló még tovább nyílna. Az amúgy is sok nézőt és nagyobb televíziós nézettséget vonzó klubok erősödnének, a „kívülállók” még inkább eltávolodnának, lemaradnának. A kvalifikációs rendszer gyakorlatilag megszűnne, a kiadó négy helyre az UEFA-rangsor előkelőbb helyein álló országok bajnokai pályázhatnának – ebben a rendszerben például az Ajaxnak nem lenne esélye főtáblára jutni sem.

Valahogy így... 

 

VEHEMENS, DE KONSTRUKTÍV VITA A KLUBVEZETŐK KÖZÖTT

Nem véletlen, hogy az eddigi elképzelések nem mentek át a rostán. Az Európai Klubszövetség hétfői, genfi közgyűlésén az AP hírügynökség beszámolója szerint „vehemens, de konstruktív vitába torkollott” Agnelli prezentációja, amelyben a fentebb leírtakat mutatta be a klubvezetőknek. „Különbözőek az elképzeléseink a formátumról és a stabilitási alapelvekről. Ugyanakkor abban közös nevezőre jutottunk, hogy a 2024–2025-ös idénytől kezdve átalakításra van szükség” – idézi az ECA szűkszavú közleménye Andrea Agnellit a hétfői közgyűlést követően.

Az AP-nek az egyik, az ECA-kongresszuson részt vevő, neve elhallgatását kérő klubvezető úgy fogalmazott: „miért mutogatják nekünk ezeket a modelleket? Nem tetszenek!” Az angol Premier League alakulatai még a nyáron közös levélben jelezték, hogy „nem megfelelő” az ECA és az UEFA közös terve, mivel a csapatok többé nem lennének érdekeltek a jelenleg BL-indulást érő első négy bajnoki helyért való harcban. Ezzel a La Liga elnöke, Javier Tebas is egyetértett, és úgy fogalmazott: „megölnék a nemzeti bajnokságokat ezzel a lépéssel”. 

A francia ezüstérmes, így idén automatikusan BL-főtáblás Lille ügyvezetője, Marc Ingla is markáns véleményt fogalmazott meg az AP megkeresésére. „Úgy érzem, az ECA javaslata bomlasztó, a nemzeti bajnokságokra nézve egyértelműen fenyegető, pedig minden országban ezek a fenntartható futball-ökoszisztéma mozgatórugói. Tekintettel arra, hogy a ligák elutasítják ezt a tervezetet, újat kellene kitalálni. Nem értem, miért erőltetik ezt, miközben a klubok többsége sem támogatja.”

Az Európai Ligák (European Leagues) nevű szervezet – amelynek 36 bajnokság, így 950 klub a tagja – korábban közleményben tiltakozott az ECA reformtervezete ellen, majd nemrégiben kampányt indított „támogasd a ligádat” néven. „A mi csapataink nem akarnak kieséses rendszert, futballpiramist és zárt elitligát” – mondta a szervezet elnöke, Lars-Christer Olsson.

Az Andrea Agnelli vezette Európai Klubszövetség jelentős változtatásokat tervez – de nagy ellenállásba ütközik (Fotó: AFP)


A TERV BEDŐLT, DE REFORM KELL: HOGYAN TOVÁBB?

Az tehát egyértelmű, hogy új irányba megy az európai klubfutball, ám az még nem, hogy milyenbe. Az AP hírügynökség egy másik, neve elhallgatását kérő forrása az alábbiakat idézte Agnellitől: „Minden klubot lehetetlen elégedetté tenni, nem is ez a célunk. Ha 70-80 százalékban sikerül, az már jó. Mindenkit képtelenség. Az elmúlt hónapok konzultációi egyértelművé tették, hogy változások kellenek. Több nemzetközi kupamérkőzésre van szükség a fejlődéshez. Átléptünk a tárgyalások második fázisába, ahol konkretizálnunk kell a víziónkat.”

Az ECA reményei szerint a reformok véglegesítése idén decemberig végbemehetett volna, de a klubok és ligák tiltakozása miatt erre már halovány esély mutatkozik. A konstruktív viták során több ötlet is felvetődött. A dán bajnok Köbenhavn vezetősége például egy „mindenki számára elérhető” modellt vázolt fel. Az elképzelésük szerint a Bajnokok Ligájában az elmúlt évtized  nemzetközi eredményeit is számításba vennék a bajnoki helyezés mellett. Ez alapján 20 csapat lehetne főtáblás, így 12 hely lenne kiadó a selejtezőben. A BL-főtáblára kerülésért 80 klub küzdene, az Európa-ligáért 55, míg a bevezetésre kerülő harmadik számú sorozatban 103. Ezzel garantálnák az olyan klubok főtáblás helyét, mint a Liverpool vagy a Barcelona, de az olyanoknak, mint az Atalanta, selejtezőt kellene játszaniuk – és az Ajaxnak is maradna esélye kvalifikálni a BL-csoportkörbe.

A svájci klubok által közösen prezentált elképzelés szerint a BL-csoportkör 32 klubja ligarendszerben játszana, így 8-14 mérkőzés jutna minden csapatnak. A koefficiensek rangsora alapján nem találkozna minden együttes minden ellenféllel, ez kedvezne a magasabban jegyzett kluboknak. Az első nyolc helyen végző alakulat nemcsak a nyolcaddöntőbe jutna be, hanem a következő idénybeli főtáblára is. A nyolcaddöntő másik nyolc helyéért a 9–24. helyezettek vívnának rájátszást egyenes kieséses formátumban.

Így vagy úgy, a végleges döntést az UEFA 20 fős végrehajtó bizottsága – melynek tagja többek között Andrea Agnelli ECA-elnök is – hozza meg. 

2019.09.11 17:12:04

Bajnokok Ligája ILKU MIKLÓS

De egyelőre nem fognak, mert összefogtak és tiltakoztak a tervezett reformok ellen. Csoportkör Ajax nélkül?

2019.08.30 08:14:04

Bajnokok Ligája SZÖLLŐSI GYÖRGY (Monte-Carlo)

Messi és C. Ronaldo mosolyogva asszisztált saját trónfosztásához és Van Dijk megkoronázásához.

2019.08.29 15:58:40

Bajnokok Ligája SZÖLLŐSI GYÖRGY (Monte-Carlo), KOCSMÁR-TÓTH ISTVÁN (Budapest)

Gulácsi Péterékre a Zenit, a Benfica és a Lyon vár. Real–PSG és Bayern–Tottenham rangadó a csoportkörben.

2019.08.28 23:08:54

Bajnokok Ligája BOROS MIKLÓS (Prága)

Akárcsak az első mérkőzésen, Prágában is egy gól döntött a cseh bajnok javára.