David Bellion

nemzetisége:
francia
0/0
születési hely:
Sevres
ideje:
1982.11.23.
pozíció:
csatár
magassága:
183 cm
súlya:
72 kg
korábbi klubjai:
Cannes, Sunderland, WHU (kölcsönben), Nice
sikerei:
FA-kupa-győztes (2004), francia Szuperkupa-győztes (2008), 4-szeres U-21-es válogatott, a Hónap játékosa a Ligue 1-ben (2007. augusztus)

David a híres AS Cannes nevelőközpontjában kezdte pályafutását, ahonnan annak idején Zidane, Vieira és Micoud is kikerült. A nagyok között még nem lépett pályára, de a francia utánpótlás-válogatottban bemutatkozhatott, s az angol Sunderland úgy igazolta le, hogy Bellion a francia Ligue 1-ben még csak pályára sem lépett! Az ifiben társa volt a kapus Bonnefoi, aki ma a Juventus, Grondin, aki az Arsenal, Forschelet, aki a Bolton játékosa - úgy látszik, színvonalas utánpótlás-nevelő munka folyik arrafelé, nem úgy mint errefelé... Éppen ezért is érintette őket kellemetlenül, hogy a Bosman-szabály miatt Bellion is ingyen válthatott klubot. Sunderlandben sem ő volt a helyi szurkolók kedvence, hiszen első évében, a Fulham elleni bemutatkozás után mindössze 8 alkalommal kapott lehetőséget, s a 19 éves fiú egyetlen gólt nem ért el - igaz, sérülése miatt februártól kezdve nem is léphetett pályára.

Ennek ellenére optimistán nézett a jövő elé: "Sok mindent kell még tanulnom az angol fociból, de én tanulni és játszani akarok, s biztos vagyok benne, hogy megy még jobban is. Az első szezonban csodálatos tapasztalatokra tettem szert, a következő évben jobb leszek.". Egy év múlva tizenegyszer kapott lehetőséget, ráadásul mindannyiszor csak csereként, de megszerezte első gólját az Aston Villa ellen a Premiershipben, s bekerült a francia U-21-es csapatba is, ahol remekül játszott. Valószínűleg erre figyeltek fel a vörösök, így amikor a Fekete Macskák kiestek az első osztályból, Fergusonék lecsaptak a fiatal franciára. A Manu mellett a Liverpool is érdeklődött iránta, s mivel 12 hónap múlva lejárt volna szerződése, a sunderlandi vezetők Bellion eladása mellett döntöttek. Ferguson 2 millió font ellenében négyéves szerződést kötött vele, ami alatt évente félmillió eurót kereshet. Első szezonjában nem kapott éppen sok szerepet, főleg csereként léphetett pályára, de így is három gólt ért el a különféle sorozatokban, s a drukkerek főleg gyorsasága és cselezőkészsége miatt kedvelhették meg.

2004 nyarán elképesztően erős csatársor (számára pedig legyűrhetetlen konkurencia) alakult ki az Old Trafford-i játékoskeretben - ami nem a legjobb előjel számára. Egyetlen reménye és lehetősége, hogy mindegyik vetélytársa roppant sérülékeny. Mindezek ellenére egy angol lap a jópofa "Ferguson's bad buys" (a bad boys, rosszfiúk mintájára a rossz vásárlások) listájára tette a nevét! Jómagam nem tartom őt elveszett embernek: a BL-ben beköszöntött a Dinamo Bukarestnek és a Fenerbahcének, a bajnokságban (mindössze egyszer kezdőként!) a Boltonnan és a Norwich Citynek is, s ez utóbbi találatok 3 pontot jelentettek a klubnak, bónuszként az Arsenalnak is betalált egy Ligakupa-mérkőzésen! Szezon végére már csak a tartalékcsapatnál jutott számára hely, balszerencséjére a Charlton elleni mérkőzésen eltörte lábát... Nyáron kölcsön adták az újonc West Ham Unitednek sérülése ellenére is: "Biztos vagyok benne, hogy amikor David visszatér, jobb és tapasztaltabb játékos lesz" - mondta Sir Alex Ferguson, a Manchester skót vezetőedzője.

Így is lett, mert egészen jól futballozott - a Nice-ben, ahová először kölcsönadták, majd végleg lemondtak róla. 2007 nyarán viszont már kétmillió euróért csábította el a Bordeaux, ahol Bellion 12 gólt termelt a bajnokságban.