A görög kulturális minisztérium közölte: az időszámítás előtti hatodik századból származó kerámiaedény hollétéről 2014-ig nem tudtak, akkor azonban Jorgosz Kavvadisz archeológusnak sikerült beazonosítania a münsteri egyetem gyűjteményében. Hosszas levelezést követően az egyetem úgy döntött, hogy visszaszolgáltatja Görögországnak azt a kupát, amelyet Szpiridon Luisz érdemelt ki váratlan sikerével.
Luisz szegény családból származott, édesapja Athénban utcai vízárus volt, fia pedig neki segített, miközben semmilyen futóedzésen nem vett részt. A klasszikussá vált olimpiai versenyszámban győztes Luisz sikerének köszönhetően nagy hírnévre tett szert.
Az egyetem egy német magángyűjtemény részeként jutott hozzá a kupához, amely nem tisztázott módon került az 1930-as években a görög fővárosban élt Werner Peek kezébe. A történész Athénban helyi régiségekből állított össze gyűjteményt.
Nehéz kérdések az olimpiák történetéből – 4. rész
Olimpia 2036: India új generációt inspirálna
Újra teljes intenzitással edz Gazsó Alida Dóra
Nehéz kérdések az olimpiák történetéből – 3. rész
