Meleg helyzet – Deák Zsigmond jegyzete

Helsinki, Róma, Tokió, Stuttgart, Göteborg, Athén, Sevilla, Edmonton, Párizs, Helsinki, Oszaka, Berlin, Tegu, Moszkva, Peking, London, Doha, Eugene, Budapest. Nem azok az eldugott porfészkek, sokkal inkább fővárosok, világvárosok, tehetős, sportos országok, nagyhatalmak városai. Jó kis kvízkérdés lehet, talán Helsinki duplázása segít, hogy ezek bizony a szabadtéri atlétikai világbajnokság lassan fél évszázados történetének helyszínei az 1983-as kezdetektől 2023-ig. Most még, ugye, csak Katarnál tartunk, aztán két év múlva megyünk Amerika „atlétikai központjába” – az oregoni Eugene-ben van az Egyesült Államok legkiterjedtebb futópályarendszere –, majd 2023-ban jövünk haza.

Azt hiszem, ezt a kijelentést még ízlelgetnünk kell, illetve az érzést, hogy tavaly decemberben bekerültünk ebbe az illusztris sorba, ahol a nyári és a téli olimpia, valamint a labdarúgó világ- és Európa-bajnokság után a földkerekség nagyjából ötödik legnagyobb sporteseménye otthonra találhat. Hogy idén Dohában otthonra talált-e, még most, a vb lezárultával sem könnyű eldönteni, maradjunk annál a mondatnál, amely a L'art pour L'art társulat űrhajós jelenetében hangzik el: „Rodgers kapitány, ez meleg helyzet volt!” Sőt, forró, hiszen a kései időpont ellenére emberpróbáló körülmények uralkodtak a Kalifa Stadionban és környékén, ment a légkondi ezerrel, csak éppen a hazai és külföldi szurkolók nem jöttek (tíz)ezrével.

Aztán a „helyi menő csávó”, a magasugrás csillaga, Mutaz Essza Barsim gyakorlatilag megmentette a világbajnokságot sérüléséből a dobogó tetejére visszaszökellve. Érte már megmozdultak a helyiek is, igaz, az eredményhirdetését át kellett tenni másnapra, mert a küzdelmek végére kiürült az aréna... Volt világcsúcs és látványelemek, de azért katariaknak még szokniuk kell a nagy sportágakat és -eseményeket, a pénz nem elég, kellene hozzá szakértelem, szurkolói kultúra is. 2022-ben érkezik az olaj feletti sivatagba a futball-vb, hogy ott mi lesz, legfeljebb sejthetjük.

Budapesttel, a 2023-as atlétikai vb-vel kapcsolatban biztosabb a sejtésünk: nem lesz gond! Mármint az időjárással, a rendezéssel, az érdeklődéssel (nincs az a viadal, amelyre ne jönnének hozzánk szívesen a versenyzők és a nézők), már „csak” egy-két magyar Barsim kell.