Brexit után PL-exit? Oda az angol szívóerő – ezek lehetnek a hatások

CS. Z.CS. Z.
Vágólapra másolva!
2016.06.24. 20:14
null
A Brexit visszaveti a Premier League tempósan előre haladó csónakját? – a <a href="http://www.goal.com/en/news/3947/cartoon-of-the-day/2016/06/24/24153742/cartoon-of-the-day-june?ICID=SP" target="_blank">goal.com </a>karikatúrája
Az Egyesült Királyság eredményes népszavazása értelmében néhány éven belül megvalósul a „Brexit”, azaz a monarchia kilép az Európai Unióból. Természetesen a gazdasági következmények, a lehetséges brit szétszakadás és a tovább éleződő migrációs kérdések fontossága mellett a döntés hatása a sport területére elenyésző jelentőségű, ugyanakkor mégsem elhanyagolható téma, hiszen az emberi kapcsolatokban a sport az egyik legnagyobb összekötő erő és mindennapi szinten hozza elő a nemzeti kérdéseket is. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a brit kilépésnek milyen hatásai lehetnek a sportra, azon is belül az azt leginkább érintő labdarúgásra.

 

A Brexitnek a sporton belül prognosztizálhatóan a leginkább üzleti alapon működő labdarúgásra lesz a legnagyobb a hatása. Az bizonyos, hogy – miként a döntés következtében lelépő brit miniszterelnök, David Cameron is hangsúlyozta – hirtelen, személyi kérdéseket érintő változások nem lesznek, ám a referendum értelmében a kilépési tárgyalásokat kötelező érvényűen meg kell kezdeni, az egyeztetések azonban az első jóslatok szerint 2-5 évig eltarthatnak.

MÚLHAT EZEN POGBA SZERZŐDTETÉSE?
Gazdasági következményei már a nyáron is lehetnek a brit kilépésnek: a tőzsde világa a font jelentős zuhanásával reagált a hírekre (a font értéke 1985 óta nem volt olyan alacsony, mint ma), és elemzők szerint a valuta gyengülése várható egész nyáron.

Ez pedig az átigazolási piacon rendkívül aktív brit klubok számára akár azt is jelenti, hogy kénytelenek lesznek reálértéken 10 százalékkal többet kiadni ugyanazért a labdarúgóért, mint korábban kellett volna. A legnagyobbakat valószínűsíthetően kevésbé viseli meg a font gyengülése, de a kisebbek átigazolási politikájára jelentős hatással lehet.

Hogy egy látványos példát vegyünk: a goal.com számítása szerint „a Paul Pogbán lógó 160 millió eurós árcédula” a nyár közepén 145 millió fontot jelenthet a vevőszándékot jelző brit óriások számára, miközben ugyanez az összeg májusban 113 millió fontot jelentett volna…

De az Angliába szerződő topjátékosok és menedzserek döntéseit is befolyásolhatja. Az idén Angliába szerződő két sztáredző, a Manchester Unitedet átvevő José Mourinho és a Manchester City élére álló Pep Guardiola a megállapodásához képest jóval kevesebb pénzt fog keresni új állomáshelyén.

Mourinho májusban írt alá három évre a „vörös ördögökhöz”, brit források szerint évente 10 millió fontért, átszámolva körülbelül 12 és fél millió euróért. A lap számítása szerint az angol fizetőeszköz értékének csökkenésével a portugál mester akár 700 ezer fonttal kereshet kevesebbet az eredetileg tervezettnél. Kollégájánál még „rosszabbul” járhat Pep Guardiola, aki az állítólagos 25 milliós éves fizetés helyett másfél millió euróval kevesebbért töltheti be a Citynél a menedzseri posztot.

Akármeddig is szólnak, a labdarúgók jelenlegi szerződéseit nem érintik a szabályváltozások, ugyanakkor a kontraktus-hosszabbításokra már rávetülhet a bizonytalansági faktor, mert a munkavállalási engedélyek megszerzését a profi sportolók számára is szigorú követelményrendszer írja elő, ennek pedig jelenleg a többség nem felel meg. Amint az Egyesült Királyság leválik az Unióról, az EU-s játékosok elveszítik jogi alapjukat arra, hogy – az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás elvének megfelelően – különösebb kötöttségek nélkül szerződjenek a Brit-szigetre.

A topjátékosok sorát foglalkoztató Premier League-ben több mint 100 játékosnak bizonytalanná válna a jövője jelenlegi munkaadójánál, ennél is nagyobb hatása lehet viszont a Championshipre, amelyben 180-nál is több EU-ból érkező játékos sorsát érintheti a változás hosszú távon. Egy nemrégiben készült, BBC által is forrásul használt tanulmány szerint a két legfelső angol osztályban és a skót élvonalban összesen 332 olyan labdarúgót foglalkoztatnak, akinek szigetországi jövőjét fenyegeti a Brexit.

A szigorú követelmények jelenleg is érintik az angol, a skót, a walesi és az északír topfutballt, ám ez főként az afrikai, ázsiai, amerikai játékosok szerződéseiben tetten érhető. A FIFA-világranglista (nem az aktuális, hanem az előző két év átlaga alapján készült rangsort figyelembe véve) első tíz országából érkező légiós akkor juthat hozzá az engedélyekhez, ha az azt megelőző két év válogatott meccseinek 30 százalékán pályára lépett. S így tovább, ahogy haladunk, szigorodik a szabályozás, a magyar játékosok számára már a válogatott meccseken való 75 százalékos részvétel van előírva. Ennek az előírásnak olyan játékosok nem felelnének meg jelenleg, mint például az ebben a szezonban berobbanó Dimitri Payet, Anthony Martial vagy N’Golo Kanté, és ha így lett volna 2003-ban, akkor Cristiano Ronaldo sem lehetett volna a Manchester United futballistája. De jelen pillanatban a liverpooli Bogdán Ádám is elbukna az előírásokon. Ha az EU-n kívüliekre vonatkozó szabályozásokat az uniós játékosokra is kiterjesztik, az Aston Villa, a Newcastle vagy Charlton Atheltic előző szezonbeli keretéből több mint tíz játékosról lenne kénytelen lemondani (11, 11, 13).

PL-EXITRE FEL?
Íme, a The Guardian gyűjtése arról, kik azok az ismertebb játékosok, akiket a jelenlegi EU-n kívüli szabályozással elveszítene a Premier League: Kurt Zouma, César Azpilicueta (Chelsea), Héctor Bellerín, Francis Coquelin (Arsenal), David de Gea, Juan Mata, Morgan Schneiderlin, Anthony Martial (Manchester United), Eliaquim Mangala, Jesús Navas, Samir Nasri (Manchester City), Simon Mignolet (Liverpool), Tim Krul (Newcastle), Charles N’Zogbia (Aston Villa), Dimitri Payet (West Ham)
A jelenlegi szabályozás szerint EU-n kívüli játékosként Dimitri Payet nem rúghatna labdába a Premier League-ben (Fotó: AFP)
A jelenlegi szabályozás szerint EU-n kívüli játékosként Dimitri Payet nem rúghatna labdába a Premier League-ben (Fotó: AFP)

Persze a „Leave” (a kilépés támogatók) oldaláról voltak olyan vélemények – mint a politikus Brian Monteith-é vagy a korábbi válogatott Sol Campbellé –, amelyek szerint a döntés pozitívumokat is tartogathat a brit labdarúgás számára, szerintük így hosszú távon erősödnek a válogatottak, továbbá a Brexit mélyíti a választás lehetőségét, hiszen mostantól a klubok ugyanúgy fognak kezelni egy-egy afrikai, karibi, dél-amerikai vagy ázsiai tehetséget, mintha európai volna, utóbbiak nem élveznének előnyöket a papírmunka miatt.

A BREXITEN TÚL
Amire az első reakciók szerint aligha lesz különösebb hatása a Brexitnek: a brit válogatottak és csapatok nemzetközi szereplése (legfeljebb több lesz a papírmunka), a szabadon igazolható játékosok szerződtetése (a Bosman-szabály EU-n túlmutató szabályozás), a brit játékosok külföldre igazolása (kevesen légióskodnak, egy-egy játékos szintjén könnyebb alkalmazkodnak a fogadó klubok a EU-n kívüli korlátozáshoz)

Ezt az állítást ugyanakkor meg is lehet fordítani: a „pre-Brexit” időszak megengedőbb szabályozása lehetővé tette a klubok számára, hogy az EU-n belülről 16 és 18 éves kor között is szerződtessenek labdarúgókat, az új keretrendszerben az angol ligarendszer viszont elveszítheti az olyan tehetségeket, mint a korábban például ennek a különszabálynak köszönhetően az Arsenalnál kikötő Cesc Fabregas vagy Héctor Bellerín.

A BBC és a The Guardian által megszólaltatott szakértők utaltak rá, hogy a labdarúgóklubok a közeljövőben jelentős nyomást gyakorolnak majd a kormányra, hogy válogatottságokhoz kötött kritériumrendszeren enyhítsenek az országban, hogy az EU-ból való kilépés idejére továbbra is elfogadható legyen számukra a helyzet.

„Meglepődnék, ha ezeket a munkavállalási szabályozásokat nem gondolnák újra – mondta a BBC-nek Raymond Boyle, a University of Glasgow professzora. – Az olyan országok, mint Svájc is saját szabályrendszereket alkottak a sport területére. Érzésem szerint az elitsportnak mindig meglesz a szabályalkotásra ható ereje ahhoz, hogy hasznot húzzon maga számára.”

A KÜLFÖLDI TÚRÁKRA TARTÓK NEM JÁRTAK JÓL
A játékosigazolások mellett a futballszurkolói utakat is jelentősen érintheti a Brexit: amellett, hogy a már említett módon a szurkolók pénztárcáját is jócskán megcsapolja a font gyengülése, az idegenbeli meccsekre a drukkereknek bizonyosan nem lesz olyan zökkenőmentes az útjuk, mint eddig volt. Szélsőséges esetben – függően attól, hogy az EU-s országok hogy reagálnak – az is elképzelhető, hogy az eddigi egynapos, a repülőtéren egy biccentéssel elintézett külföldi kiruccanások a jövőben vízumkötelesek lesznek.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik