PÓR KÁROLY
PÓR KÁROLY
2019.03.14 15:27

A Man. Citynél, a Poolnál és az Arsenalnál is tudják – az ellenőrzésnek tétje van…

A labdarúgó Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc közé négy angol csapat – a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United és a Tottenham Hotspur –  is bejutott, és mindegyik együttesben találunk saját nevelésű, angol válogatott vagy U-válogatott futballistát. Az alábbiakban kicsit a kulisszák mögé nézünk. Külföldi tapasztalatok sorozatunkban ezúttal Muszbek Mihály sportközgazdász ajánlott figyelmünkbe egy tanulmányt, amelyben az MLSZ korábbi, sporttudományi munkatársa, Zalai Dávid mutatja be az angol labdarúgás utánpótlás-rendszerében 2011 óta történt változásokat, melyek a korosztályos világversenyeken korábban sosem látott sikereket eredményeztek Angliának – vele beszélgettünk a szigetországi helyzetről.

Mindent néznek, mindent mérnek – edzés az Arsenal akadémiáján (Fotó: Premier League)

 

Zalai Dávid az MLSZ korábbi, sporttudományi munkatársaként négy hónapot töltött Angliában, szakmai tapasztalatszerzés keretében. Ez idő alatt az angol Premier League mindegyik klubjánál járt, mindegyik klub utánpótlásáról szerzett tapasztalatokat. Korábban járt tanulmányúton Németországban, Törökországban és Horvátországban is, de más országokból is vannak tapasztalatai, dolgozott a Puskás Akadémiánál is, így van összehasonlítási alapja a különböző rendszerek között. Az angol tapasztalatok abban erősítették meg, hogy bármely terület hatékony és sikeres működése csak és kizárólag egy gondosan kidolgozott és hosszú távú stratégia és rendszerszintű működési struktúra mentén képes érvényesülni.

Az angol utánpótlásrendszerről szóló tanulmányában azt fejti ki, hogyan jutott el a szigetországi utánpótlásképzés a 2000-es évek viszonylagos eredménytelensége után hat év alatt odáig, hogy 2017-ben, példátlan módon, néhány hónapon belül U17-es és U20-as világbajnokságot, valamint U19-es Európa-bajnokságot nyert Anglia, s az U21-es Eb-n a legjobb négy közé jutott.  

DÖNTÉS ÉS STRATÉGIA

„Az angol labdarúgás vezetői 2010-ben hoztak egy döntést, hogy szeretnék modernizálni és új alapokra helyezni az utánpótlásképzést. A kitűzött célhoz meghatározták az oda vezető utat is, és nemcsak azt fektették le, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy mit nem. Ez 2011-től mutatkozott meg a gyakorlatban, amikor a Magyarországon is ismert belga auditáló cég, a Double Pass közreműködésével lefektettek egy utánpótlás-stratégiát, ami azt eredményezte, hogy hat éven belül szinte minden rangos utánpótláscímet megnyertek (egyedül az U21-es Eb hiányzik még a gyűjteményből – a szerk.). A 2018-as felnőtt világbajnokságon a franciák mellett a legfiatalabb kerettel jutottak be a legjobb négy közé. Az angol labdarúgás nyolc évvel ezelőtt hozott egy döntést, aminek eredményeképpen véleményem szerint még jó ideig, folyamatosan a világ legjobb nyolc csapata között tudnak végezni az angol válogatottak a különböző tornákon” – magyarázta Zalai.

Lássuk is, hogy miben állt ez a döntés, illetve az új utánpótlás-stratégia. Először is azt kell tudni, hogy Angliában az utánpótlás rendszerét nem a szövetség (FA), hanem maga a Premier League, az élvonalbeli bajnokságot is szervező testület felügyeli. A liga a különböző korosztályokat három nagy részre osztotta – U5–U11, U12–U16, U17–U21 – és mindegyik korosztályban meghatározott kritériumrendszereket és referenciaértékeket, amiknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy adott klub kiemelt akadémiai besorolást kaphasson, ezáltal a legmagasabb szintű bajnokságban versenyeztesse csapatait és a lehető legnagyobb összegű támogatásban részesüljön a ligától.

A súlypontemelkedésnek is megvan a maga referenciaértéke, aminek meg kell felelni (Fotó: Premier League)

A RENDSZER ALAPJA AZ ADATBÁZIS

BIOLÓGIAI ÉRETTSÉG
Az angol utánpótlás-koncepciónak számos kisebb részterülete van. Az egyik ilyen, hogy egyre több klubnál kap hangsúlyt az, hogy elválasszák egy adott korosztályon belül a fejlődésben előrehaladott és a későn érő gyerekek képzését. Hogy ne kelljen valakinek 13-14 évesen egy fejjel nagyobb játékosok között küzdenie csak azért, mert mondjuk az ő biológiai érése lassabb. Ezért vannak olyan klubok – mint amilyen a Southampton is –, amelyek bizonyos korosztályokban külön csapatot hoztak létre akcelerált gyerekeknek, hogy mindenki a hozzá hasonló adottságúak között fejlődhessen, ne kerülhessenek hátrányba azok, akik egy adott korban fizikai adottságok terén le vannak maradva társaikhoz képest.   

„A rendszer alapja egy hatalmas, központi adatbázis, amelybe az akadémiáknak egy felmérési protokoll alapján be kell vezetniük minden náluk futballozó gyereket, és U12-től nagyon részletes korosztály- és pozíció-specifikus statisztikai mutatókat kell a rendszerben számon tartaniuk – ment bele a részletekbe a szakember. – Ezek sok minden más mellett fizikai paraméterekre, biológiai érettségre, növekedési státuszra, annak alakulására, illetve a fizikai teljesítőképességre vonatkozó adatok, úgy mint például erő, gyorsaság, állóképesség és ezek speciális megnyilvánulási formái.

Ezekhez kapcsolódóan számos labdarúgó-specifikus és tudományosan elismert fizikai teljesítménytesztet fejlesztettek ki. Az adatokhoz korosztályonként megállapítanak referenciaértékeket, amiknek meg kell felelni és ami viszonyítási értékként szolgál. Ez minden egyes klub számára lehetővé teszi az egyes játékosok fizikai profiljának összehasonlítását a korosztály és pozíciós normákkal szemben az egész akadémiai rendszerben. A nemzeti teljesítménymérő tesztek már több éve futnak, és több ezer játékost teszteltek, így a labdarúgó-utánpótlás területén a valaha végzett egyik legnagyobb adatgyűjtés zajlik az angoloknál. Ami kiemelten fontos, hogy ezeknek a teszteknek és a mért adatoknak a valós értéke nem egy adatbázis kiépítésében és bővítésében, hanem a kapott adatok felhasználásában, értelmezésében és gyakorlati hasznosulásában rejlik. Az adatbázist folyamatosan ellenőrzik, és rendszeres időközönként meg is látogatják az ellenőrök a klubokat. Interjúkat is készítenek a játékosokkal, vezetőkkel, stábtagokkal, hogy valóban elvégzik-e, megfelelően végzik-e azokat a teszteket, felméréseket, amiknek az eredményeit az adatbázisban vezetniük kell, és hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagyis nem lehet csak úgy beírogatni valamit.

Az infrastruktúrára vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni (Fotók: Zalai Dávid)

 

 NEMZETI SÉRÜLÉSMEGFIGYELÉSI PROJEKT
 Az utánpótlás-koncepció részletességét jelzi, hogy létrehoztak egy nemzeti sérülésfigyelési projektet, melynek elsődleges célja, hogy jobban megérthessék, majd enyhíthessék az elit ifjúsági labdarúgóknak az akadémiai rendszeren belüli sérülési kockázatát. A sérülések előfordulási gyakoriságára, típusára, helyére, súlyosságára és terhelésére vonatkozó adatokat a mérkőzéseken és az edzéseken elszenvedett sérüléseknél is a teljesítménymenedzsment alkalmazás (PMA) segítségével gyűjtik, elemzik, és negyedévente visszaküldik a kluboknak. Ez egyrészt lehetővé teszi az egyes klubok számára, hogy összehasonlítsák sérülési profiljukat más klubokkal, másrészt szisztematikus, bizonyítékokon alapuló ismereteket szerezzenek az elit ifjúsági labdarúgók sérüléseiről.

Az adatbázis vezetésén túl további követelményeknek is meg kell felelni. Ilyenek az infrastruktúrára vonatkozó előírások, de meghatározzák azt is, hogy pontosan hány és milyen típusú szakembert, milyen foglalkoztatási formában kell alkalmazni, kinek milyen végzettséggel kell rendelkeznie. Vagy például kikötik az edző kontaktidejét, vagyis hogy egy nap hány órát kell a munkájával foglalkoznia, mert az edzőkkel szemben elvárás, hogy a napja nagy részét a munkájára, a játékosok minél hatékonyabb nevelésére fordítsa, akkor is, amikor éppen nem tart edzést. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a képzési folyamat során a játékosok minél több időt töltsenek kontrollált, tervezett képzés és edzői felügyelet mellett. Aztán vannak úgynevezett oktatási kritériumok is, hogy az edzéseken túl milyen, a sporthoz kapcsolódó területek oktatásában kell részesíteni a gyerekeket, hogy különböző technikai, taktikai, fizikai, mentális, életmódi ismeretekkel gazdagodjanak, amik által másoktól független döntéshozókká válhatnak, ezt külön oktatási vezető felügyeli. Erre példaként mondhatom, amit a Tottenham Hotspurnél láttam, ahol például nagy hangsúlyt fektettek a sportdietetikai oktatásra.”

 

FORRÁSOKAT ADNAK, DE A PÉNZ FELHASZNÁLÁSÁT SZIGORÚAN ELLENŐRZIK

Ez a fent vázolt rendszer az úgynevezett Elite Player Performance Plan (EPPP) koncepció, aminek az alapja, hogy a Premier League minden anyagi és szakmai támogatást, eszközt megad ahhoz, hogy a klubok meg tudjanak felelni az elvárásoknak, aminek köszönhetően egyre inkább növelni szeretnék az akadémiákról a Premier League-be kerülő játékosok számát, javítani a futballisták minőségét. Azonban fontos megjegyezni, hogy a központilag meghatározott EPPP koncepción túl, minden akadémiának rendelkezni kell önálló akadémiai stratégiával.

 OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Az EPPP jövőképe olyan tehetséges játékosok fejlesztése, akik képesek az önálló és független döntéshozatalra. Az oktatásnak széles körű rugalmasságot és támogatást kell nyújtania, hogy a játékosok teljes mértékben kihasználhassák a bennük rejlő potenciált a pályán és azon kívül is. E program magában foglalja és megerősíti az akadémiai elvárásokat a viselkedéssel, a normákkal, az életmóddal és a holisztikus fejlődéssel kapcsolatban. Az oktatási program tükrözi a nemzeti szabványokat és érzékeny a nemzeti oktatási rendszeren belüli változásokra. Minden akadémiának hatékony kommunikációt kell biztosítania a játékosokkal, iskolájával és a szülőkkel, gondviselőkkel. A jelentéseket az iskolának és a szülőknek is meg kell adni, bemutatva az oktatási folyamatot előrehaladását (a multidiszciplináris megközelítést tükröző egyéni játékos-visszajelzéseket a játékos életkorától és az Akadémia besorolásától függően 6-12 hetenként kell megadni). A Premier League célja, hogy világszínvonalú oktatást nyújtson inspiráló és innovatív tanítás útján, amely a holisztikus megközelítés révén fejleszti a játékosokat. Az oktatási menedzsment rendszer (LMS) a liga által kifejlesztett, új online támogatási szolgáltatás. Az LMS lehetővé teszi a legfontosabb adatok aktualizálását az akadémiai játékosok teljesítményelemzésében, és elérhetővé teszi a kluboknak, hogy rögzítsék az összes akadémiai játékos oktatási előrehaladását.

Zalai a tanulmányában kifejtette, tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a Premier League vonatkozásában a 2006–2007-es idény és a 2012–2013-as évad között 30 százalékkal megnőtt a magas intenzitású (25km/h felett) futások gyakorisága, ötven százalékkal megnőtt az akciók, támadások száma, továbbá 80 százalékkal megnőtt a sprintek előfordulása és 35 százalékkal a hossza. A koncepció szerint ehhez a szignifikáns teljesítménynövekedéshez felnőni, illetve erre felkészülni csak és kizárólag az utánpótláskortól kezdődően megalapozott módszertani felkészítéssel lehet, és ezért is az utánpótláskorú gyerekek paramétereit, teljesítőképességét folyamatosan a Premier League-játékosokhoz is viszonyítják, hogy lássák, mennyit kell még fejlődni ahhoz a szinthez, miben kell az egyes korosztályokat, vagy akár az egyes posztokon játszó játékosokat a legtöbbet fejleszteni, hogy elérjék a PL-szintet.

Úgy tartják, PL-futballista ma már csak kitűnő előképzettségű és tudományos eszközökkel kiválasztott játékosokból lesz. Két-háromezer 12-14 éves előképzett gyerekből jó, ha egy vagy kettő alkalmas a PL által megkövetelt játékminőségre. A kiválasztás és a minőségi előképzettség, valamint a folyamatos teljesítményfigyelés és -ellenőrzés mindennek a kulcsa.

Mindezeket központilag az egész szisztémára érvényes és előírt módszertannal valósítják meg. Minden nap egyénre lebontva objektíven megállapítható és ellenőrizhető, hogy egy adott edzés elérte e a célját, illetve, hogy rövid, közép és hosszú távon a játékos milyen ütemben fejlődött.

„A Premier League pénzt ad a kluboknak az elvárt feltételrendszer megteremtéséhez, viszont a pénz felhasználását szigorúan ellenőrzik is – vonta meg az angol rendszer egyik legfontosabb tanulságát Zalai Dávid. – Több klubnál is olyan időszakban jártam, amikor az auditorok ellenőrzést tartottak, és azt kell mondanom, legyen szó a Manchester Cityről, a Liverpoolról, vagy az Arsenalról, érezhető volt az akadémiáknál a szakembereken, az akadémiai vezetőkön a feszültség, hogy az ellenőrzésnek tétje van, hogy az  elvárásoknak meg kell felelni, nem lehet elmismásolni a követelményeket. És alighanem ez a sikerek titka is, hogy van egy koncepció, világos követelményrendszer, azokhoz rendelt támogatási forrásokkal, melyek felhasználását megfelelően ellenőrzik, s a klubok mindent megtesznek azért, hogy a felállított követelményeknek megfeleljenek.”

 JÁTÉKOSPROFILOK

Zalai Dávid tanulmánya alapvetően az angol utánpótlás-nevelő koncepcióról szól, ugyanakkor érintőlegesen megjelennek benne azok a játékosok, akiket már ezen stratégia keretében neveltek. A korosztályos válogatottak sikerei mellett az ő fokozatos fejlődésük, nemzetközi klasszissá érésük is a program hatékony működését támaszthatja alá. Ide tartozik például a Liverpoolban két évvel ezelőtt, 18 évesen debütáló Trent Alexander-Arnold, aki tavaly már BL-döntőben szerepelt és a felnőtt vb-n is részt vett az angol válogatottal. Aztán említhető az MU-ban ugyancsak 18 évesen debütáló, szintén felnőtt válogatott Marcus Rashford, a Manchester City, a Chelsea és a Dortmund 18 éves üdvöskéi, Phil Foden, Callum Hudson-Odoi és Jadon Sancho, míg az idősebbek közül ott van példaként Dele Alli, aki 22 éves korára 124 Premier League-meccsnél és 42 gólnál tart, és ő is stabil válogatott.

 AZ NSO AJÁNLJA

 A Nemzeti Sport Online-on két sorozat is fut, mely ugyanazt a célt szolgálja, és elsősorban olvasóink megélt tapasztalataira támaszkodik. Szemléletváltás sorozatunkban olyan, a labdarúgáshoz (is) köthető, itthon újdonságnak számító vagy kevésbé ismert módszerekkel, megközelítési módokkal foglalkozunk, melyek hosszú távon a magyar futballban is egyfajta szemléletváltást eredményezhetnek. Míg a külföldi tapasztalatok sorozatunkban, amelybe jelen cikkünk is tartozik, külföldön az ottani utánpótlás-nevelésről, illetve a profi futball hátországáról közvetlen benyomásokat szerző olvasóink beszámolóit várjuk.  

HA ÖNNEK IS VANNAK A LABDARÚGÁSSAL KAPCSOLATOS, KÜLFÖLDÖN SZERZETT TAPASZTALATAI, KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYEI ÉS SZÍVESEN BESZÁMOLNA EZEKRŐL, VÁRJUK LEVELÉT AZ nsonline@nemzetisport.hu CÍMRE „KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK” TÁRGYMEGJELÖLÉSSEL! 

 

2019.12.07 18:11:31

Angol labdarúgás M. G.

Guardiola csapatát szétkontrázta a United az első 30 percben, a címvédő csak szépíteni tudott.

2019.12.04 20:55:42

Angol labdarúgás M. G.

Jürgen Klopp a kispadra tette Szalahot és Firminót, a listavezető így is lelépte városi riválisát.

2019.12.04 12:57:18

Angol labdarúgás B. L.

A portugál a Tottenham trénereként tért vissza az MU otthonába, de csapata nem bírt Rashforddal.

2019.11.23 18:15:50

Angol labdarúgás M. G.

A londoniak vezettek az Etihadban, ám a címvédő, ha verejtékesen is, de begyűjtötte a fontos három pontot.

2019.11.10 12:00:34

Angol labdarúgás H. D.

A kérdéses szituációkból rosszul jött ki a Manchester City, amely két góllal kikapott az Anfielden.