A Sixers törte meg a Boston hazai veretlenségét

Boston Celtics–Philadelphia 76ers 109–115

Nagyon élt, de nem bírta végig a Boston. Az indianai vereség másnapján, back-to-back lépett pályára a Celtics, méghozzá ismét Marcus Smart nélkül, de ennek ellenére érezhető volt, hogy Brad Stevens taktikailag és mentálisan is felkészítette csapatát: a hazaiak tökéletesen játszották a pick-and-rollokat és nagyon nagy hatékonysággal fejezték be ezeket a játékaikat. Hol a labdás ember tudta feltenni a kényszerhelyzetben lévő Sixers-védő mellett, hol pedig a jó szögben és rigmusban érkező center volt eredményes, így Kemba Walker (29 pont, 8 gólpassz) és Gordon Hayward (19 pont, 5 gólpassz) mellett Daniel Theis (16 pont, 7/11 mezőnyből) és a padról beszálló Enes Kanter (20 pont, 9 lepattanó, 2-2 labdaszerzés és blokk, 10/13 mezőnyből) is alaposan megszórta magát. Ennek köszönhetően az első félidőben pár ponttal végig vezettek, majd a harmadik negyedben ugyan egyszer hátrányba kerültek, de arra még tudtak válaszolni, végül aztán a záró etapban billent át a meccs és az utolsó percekben már a Boston futott ellenfele után. Le azonban nem maradt, ezekkel a pick-and-rollokkal az utolsó percig meccsben volt, sőt, Tatum triplájával 27 másodperccel a vége előtt visszajött egyetlen pontra – itt azonban jött egy csúnya eladott labda alapvonali bedobásból, aztán Theis kapott egy méretes blokkot Embiidtől, a közben behulló Philly-büntetők pedig eldöntötték a küzdelmet. A Boston tehát nagyot harcolt, de a végén alulmaradt, úgyhogy idén először kapott ki hazai pályán és back-to-back vereségével visszacsúszott a negyedik helyre Keleten.

Embiid dominált, nagy győzelmet aratott a Sixers. Az idei idegenbeli szereplést tekintve még annak ellenére is komoly siker ez a Phillynek, hogy frissebb volt ellenfelénél, főleg úgy, hogy Al Horford nem játszott – igaz, a helyén kezdő Mike Scottra lehetett számítani, 5/7 triplát küldött a gyűrűbe és vele a pályán +17-ben volt a Sixers. A vendégeknél azonban ezúttal klasszisteljesítményt nyújtott Joel Embiid, aki ezzel tulajdonképpen eldöntötte a rangadót és ellensúlyozta a problémákat, a center ugyanis dominált a gyűrű alatt és végül 38 ponttal (12/21 mezőnyből, 12/14 büntető), 13 lepattanóval, valamint 6 gólpasszal zárta az estét – ráadásul a 38-ból 16 pontot az utolsó negyedben dobott, amikor csapata átvette az irányítást és megnyerte a mérkőzést. A végén is ő villogott, ő dobálta be a clutch büntetőket és övé volt a meccset eldöntő blokk is, úgyhogy abszolút kiemelkedett a mezőnyből, ráadásul rajta és Scotton kívül még Tobias Harris (23 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz, 2 blokk) is remekelt – a Philly végül 50 százalékos mezőnymutatóval és 50 százalékos triplázással kerekedett a Celtics fölé, nagyon fontos idegenbeli sikert húzott be és az utóbbi kilenc meccséből nyolcadszor, illetve tizennégyből tizenkettedszer nyert, ezzel jelenleg harmadik Keleten.

A Celtics legjobb dobói: Walker 29/15, Kanter 20, Hayward 19/6
A 76ers legjobb dobói: Embiid 38/6, Harris 23/6, Scott 15/15

San Antonio Spurs–Cleveland Cavaliers 109–117 – hosszabbítás után

Ez hatalmas blama. Egy back-to-backet játszó, amúgy is botrányosan rossz formában lévő, mérkőzések óta szétesett csapat ellen, otthon illett volna hoznia a győzelmet a San Antoniónak, de ehelyett Gregg Popovich együttese kilenc ponttal elvesztette az első negyedet, majd bár később összeszedte magát és fordított, de a rendes játékidő végét nagyon csúnyán elrontotta. 14 másodperccel a vége előtt DeMar DeRozan mindkét clutch büntetőjét elhibázta, ezzel megadta az esélyt a Cavsnek és a vendégek Kevin Love nagy triplájával kiharcolták a hosszabbítást, ahol aztán a Spurs tökéletesen összeomlott: 14–6-ra bukta el ezt az öt percet és meglehetősen kínos hazai vereséget szenvedett. Popovich azt mondta, hogy csapata csak 24 percet kosárlabdázott ezen az estén, az első félidőt „kihagyta”, ez pedig nem fért bele, LaMarcus Aldridge pedig úgy fogalmazott, hogy ez az ő hibájuk, hagyták elillanni a lehetőséget. Egyébként a gárda sorozatban harmadszor játszott hosszabbítást, ami még sosem fordult elő a franchise történetében és bár az előző kettőt megnyerte, most belenézett egy pofonba.

Kitört a negatív spirálból a Cavs. A Cleveland egy back-to-back második felén érkezett meg erre a mérkőzésre úgy, hogy zsinórban nyolcszor kapott ki és az utóbbi öt meccséből négyszer legalább húsz ponttal maradt alul – ennek ellenére az első félidőben 13 ponttal is vezetett, sőt, még a harmadik negyedben is tartotta magabiztos előnyét. A negyedik játékrészt rontotta el kicsit a társaság, de a végén DeRozan hibája és Love (30 pont, 17 lepattanó) nagy triplája megmentette, majd a ráadásra megint sikerült úgy rákészülni, hogy ismét dominálni tudtak, mint a mérkőzés korábbi szakaszában – komoly bravúrgyőzelmet arattak idegenben, amire most még rá kéne tenni egy lapáttal, mert következőleg Milwaukee-ba látogatnak...

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 21, Aldridge 18, White 17
A Cavaliers legjobb dobói: Love 30/12, Sexton 28/3, Clarkson 25/12

Detroit Pistons–Dallas Mavericks 111–122

Doncic Mexikót is bevette. Mexikóban játszották a mérkőzést, ami bár ugyan papíron a Detroitnak jelentett hazai pályát, de ez a valóságban abszolút nem volt így és Luka Doncic itt is megmutatta, hogy érdemes őt elvinni bemutató mérkőzésekre. A Dallas zsenije ezúttal 41 pontig jutott 14/24-es mezőnymutatóval, valamint 6/13 triplával, ehhez pedig hozzátett 12 lepattanót és 11 gólpasszt is, úgyhogy idei nyolcadik tripla dupláját szállította, egyben a második olyat, amelyben legalább 40 pont szerepelt – emellett ráadásul spanyol nyelvtudását is megcsillogtatta, amit értékelt a mexikói publikum. Mellette viszont ki kell emelnünk még valakit (és ez nem a 20 pontos Kristaps Porzingis, bár ő is megérdemelné): Seth Curry testvérét idéző ámokfutást rendezett a második negyedben és egymaga berámolt 18 pontot, végül pedig 30-cal zárt a kispadról beszállva – ez egyrészt szezoncsúcs neki, másrészt dallasi csereként utoljára Jason Terry volt képes ilyesmire, még 2012-ben. A Mavs egyébként a második negyed közepén még hét ponttal égett, majd jött Curry, a társaság futott egy 14–0-t és ellépett, onnantól pedig már kézben tartotta az eseményeket és később 24 ponttal is vezetett – jó játékkal, két klasszisteljesítménnyel győzött a gárda és 17–7-re javította nyugati harmadik helyre jó mérlegét.

Nem bírta a tempót a Detroit. Andre Drummond játéka kérdéses volt a meccs előtt, de végül pályára lépett, sőt, ő volt a Pistons legjobbja: 23 pontot és 15 lepattanót jegyzett három labdaszerzéssel és 10/14 jó dobással, nem rajta múlt a vereség. Sokkal inkább múlt Blake Griffinen (10 pont, 3/16 mezőnyből, 1/10 tripla, 3 lepattanó), aki semmilyen szinten nem nőtt fel a feladathoz és nagy szerepe volt abban, hogy 52–34-re elbukják a lepattanózást, de természetesen nem tehető meg ő bűnbakká egy tulajdonképpen simán elvesztett meccs után – csapatszinten nem volt kellő átütőerő a Detroitban sem elöl, sem hátul, különösen a második félidőben. Drummond mellett a 19 pontos, 5/10 triplás Derrick Rose-t lehet kiemelni, de az ő játékuk kevés volt a Mavericks legyőzéséhez, hiába érkeztek meg jó formában a meccsre – most Houstonba látogatnak, ami szintén nehéz feladatnak ígérkezik.

A Pistons legjobb dobói: Drummond 23, Rose 19/15, Morris 16/9
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 41/18, Curry 30/18, Porzingis 20

Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 114–99

Jobb volt a Denver. Az első negyedben kiépített egy mérhető előnyt a Denver, hét ponttal meglépett és onnantól képes volt menedzselni ezt a különbséget, egyúttal válaszolni a portlandi rohamokra – a nagyszünetben kilenc pont volt közte, majd amikor a harmadik negyedben nagyon jött a Blazers, akkor a játékrész végén egy 10–0-val sikerült felelniük a hazaiaknak. A záró etapban egy Barton-triplával már 16 egység volt a távolság és onnantól nem volt kérdés, a Nuggets már nem engedte tíz pont alá ellenfelét és összességében magabiztos játékkal, támadásban a korábbinál sokkal potensebb teljesítménnyel hozta a most már nagyon kellő győzelmet. Az 50 százalékkal elsüllyesztett 18 tripla mindenképpen jól mutat, egyénileg pedig Nikola Jokics (20 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz) és Jerami Grant (20 pont, 5/6 tripla) mellett Barton, Harris, Murray és Morris is tíz pont fölé jutott, úgyhogy a szokásos módon sok lábon állt a gépezet, de ezúttal működött is, aminek kellett – a gárda ezzel megerősítette az ötödik helyét Nyugaton.

Hiába Whiteside extrája. Nagy meccset játszott a Blazers centere, 33 ponttal karriercsúcsot hintett, 15/21 dobása jó volt, ebbe pedig egy tripla is belefért – emellett leszedett 11 lepattanót és kiosztott négy blokkot, akár Jokics állt vele szemben, akár nem, mindenhogyan dominálni tudott. A többiek viszont kevésbé nőttek most fel mellé, az exdenveri Carmelo Anthonyra nem lehetett ugyan panasz (20 pont, 8/16 mezőnyből, 9 lepattanó, 2-2 labdaszerzés és blokk), ő megtette a magáét, de CJ McCollum is megállt 15 pontnál, Damian Lillard pedig a 11 gólpasszán kívül most eléggé eltűnt – 5/16-ot dobott mezőnyből és 13 pontig jutott, ez tőle nem elég egy ilyen mérkőzésen. A kispad ráadásul teljes csődnek bizonyult, a négy cserejátékos (pontosabban Anfernee Simons) összesen kilenc pontot szerzett és Labissiere, vagy Simons például –20-nál is rosszabb +/-t gyártott, ami szintén nem férhetett bele, úgyhogy a negyedik negyedben igazából már nem volt esélyük – addig azért igyekeztek, de a végére felőrölte őket a mélyebb Nuggets. Maga a vereség egyébként nem meglepetés Denverben, következőleg Phoenixben azért valamivel több keresnivalójuk lehet.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 20/6, Grant 20/15, Barton 15/6, Harris 15/9
A Trail Blazers legjobb dobói: Whiteside 33/3, Anthony 20/6, McCollum 15/9

NBA, ALAPSZAKASZ
Boston Celtics–Philadelphia 76ers 109–115
San Antonio Spurs–Cleveland Cavaliers 109–117 – hosszabbítás után
Detroit Pistons–Dallas Mavericks 111–122
Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 114–99