A Vancouver hatalmas csatában biztosította a helyét a Stanley-kupa-döntőben a San Jose ellen megnyert negyedik meccsel. Pedig a kanadai csapat majdnem kikapott, és csak 13.2 másodperccel a rendes játékidő vége előtt egyenlített.
Ryan Kessler úgy talált be az utolsó pillanatban, 2–1-es hátrányban, hogy Roberto Luongo kapus már nem volt a pályán.
A vancouveriek aztán a második ráadásban Kevin Bieksa szerencsés találatával megnyerték a mérkőzést, így 17 év után játszhatnak újra nagydöntőt. A Canucks legutóbb 1994-ben jutott be a Stanley-kupa-fináléba, amelyet hétmérkőzéses küzdelemben elveszített a New York Rangersszel szemben.
A kanadai együttes kapusa, Luongo 54 alkalommal védett, míg Bieksa elé a plexiről pattant a korong a második hosszabbításban, és még mielőtt a Sharks játékosai észrevehették volna, hogy hol van a pakk, a játékos Antti Niemi kapujába lőtt.
A Canucks napra pontosan 17 évvel a legutóbbi nagydöntőbe kerülés után nyerte meg a párharcot, és a harmadik alkalommal küzdhet a Stanley-kupáért a klub negyvenéves történetében.
A vancouveriek hazai pályán kezdik majd a finálét a Boston Bruins és a Tampa Bay Lightning keleti küzdelmének győztese ellen (a bostoniak vezetnek 3–2-re), amelyben a Montreal Canadiens 1993-as sikere után nyerhet ismét kanadai csapat.
| NYUGATI FŐCSOPORT, DÖNTŐ, 5. MÉRKŐZÉS | |
| Vancouver Canucks (1.)–San Jose Sharks (2.) | 3–2 – kétszeri hosszabbítás után |
| Az egyik fél negyedik sikeréig tartó párharc végeredménye: 4–1, a Vancouver javára. | |
