BALLAI ATTILA
BALLAI ATTILA
2020.05.21 22:51 Frissítve: 2020.05.21 23:05

Ragyogás – Ballai Attila jegyzete

 

Ha meg kellene határozni a földkerekségnek azt az egyetlen négyzetkilométerét, amelyen a legtöbb olimpiai bajnok nevelkedett fel, nagy valószínűséggel a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda lenne a helyes válasz. Esetleg a szemközti, budai oldalon a „Csaszi”. Férfi vízilabdában az összes olimpiai aranyérem egyharmadát – kilencet – a magyar válogatott nyerte meg, és még ennél is beszédesebb adat, hogy nagyjából minden negyedik olimpiai bajnokunk vízipólós. A már-már mondabeli, hajdani hősök ködbe vesző alakjai, gyermekkorunk azóta halhatatlanná nemesedett nagy öregjei és a még velünk élő legendák páratlanul bőséges forgatagából a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo által felkért zsűri tagjai – maguk is a sportág idoljai – választották ki minden idők tíz legjobbját, a dobogósokat és a győztest, Faragó Tamást, a „pólósok pólósát”.

 
Faragó Tamás már 38 éve is a világ legjobbja volt

Nem is dönthettek rosszul. Igaz, jól sem. Mert amilyen könnyű lenne a hazai sarkkutatók vagy mélytengeri búvárok mezőnyéből kijelölni a tíz legjobbat, annyira képtelenség ezt megtenni a magyar vízilabdában. Hiszen a listáról lemaradt napjaink extraklasszisa, Varga Dénes; a háromszoros olimpiai bajnok Szécsi Zoltán és Molnár Tamás; az 1970-es évek világszerte elismerten legkiválóbb bekkje, Sudár Attila és balkezese, Horkai György; a Gyarmati és Kárpáti magasságában járt kor- és csapattárs, Markovits Kálmán; nem utolsó-, inkább elsősorban pedig az alapító atyák, Los Angeles és Berlin héroszai, Németh János és Halassy Olivér.

Bár a tézis szerint a magyar pólóban az ezüstérem kudarc, ebben a versenyben a huszonkettedik hely sem az. Ezért nemcsak a győzteseket méltatjuk, hanem azokat is, akik kiszorultak az első tízből. Mert az ő eredményeik, lényük, emlékezetük mutatja meg, milyen kimeríthetetlenül gazdag a forrás.

Kései utódok, törekedjetek rá, hogy méltóvá váljatok az elődökhöz, vízen és szárazon egyaránt! Mindent nekik köszönhettek. E példátlanul gazdag örökség kedvezményezettjeiként a januári hazai Európa-bajnokság megnyerése azt igazolta, hogy a szándék és a képesség nem hiányzik belőletek.

Arra pedig mindannyian büszkék lehetünk, hogy e hagyományt és tradíciót elvető, feje tetejére állt világban rendeztünk egy olyan szavazást, amelynek során a múlt beragyogta a jelent.

2020.07.05 21:11:18

Vízilabda CSURKA GERGELY

A HARCOS ÚTJA, 7. RÉSZ. A vízilabdavilág egy félmosollyal nyugtázta: Kásásék nélkül most néhány évig nem kell számolni a magyarokkal.

2020.07.04 21:53:44

Vízilabda CSURKA GERGELY

A HARCOS ÚTJA, 6. RÉSZ. „Akkor nem is elsősorban örömet éreztem, hanem valami hatalmas, kimondhatatlanul nagy elégtételt.”

2020.07.03 19:55:55

Vízilabda CSURKA GERGELY

A HARCOS ÚTJA, 5. RÉSZ. Az 1999-es doppingügy sportpolitikai játszmába torkollott, és megfosztotta Benedek Tibort a vízilabdától.

2020.07.02 22:09:59

Vízilabda CSURKA GERGELY

A HARCOS ÚTJA, 4. RÉSZ. Benedek Tibor az atlantai olimpia sokkja után elindult a csúcsra vezető úton.

2020.07.01 22:44:08

Vízilabda CSURKA GERGELY

A HARCOS ÚTJA, 3. RÉSZ. 1993-tól mintegy varázsütésre elindult felfelé a vízilabda – az emelkedésnél az egyik legfőbb hajtóműnek az UTE gárdája számított, a főszerepben Benedek Tiborral.