Tenisz: a fiatalok utaztatásának ára és finanszírozása

Gy. Szabó Csilla utanpotlassport.huGy. Szabó Csilla utanpotlassport.hu
Vágólapra másolva!
2020.01.20. 08:57
Címkék
A teniszezők új idényének rajtjához minden esztendőben a világ túlsó végén, vagyis Ausztráliában és környékén adják meg a jelet. A nagy távolság miatt ez akár képletes is lehet, hiszen a sportág egyik nehézségét éppen az utazások jelentik. Bár Európa még mindig „erős” kontinensnek számít, a feltörekvő játékosok, különösen a fiatalok, gyakran kényszerülnek távolabbi, ám gyengébb viadalokra nevezni a megszerezhető ranglistapontok reményében. Ehhez azonban pénz kell. Nem is kevés.

A magyar játékosok helyzete meglehetősen egyértelmű, már ami a központi finanszírozást illeti. A hazai szövetség alapvetően a válogatott, valamint a keretbe meghívott versenyzőket támogatja. Előbbieket többnyire százszázalékosan, utóbbiakat részben. Pelva Gábor válogatott vezetőedző szerint két fő támogatási formát kell megkülönböztetni: a Héraklész programba tartozó 12-18 éves versenyzőkre vonatkozót, valamint az A válogatott programot. Utóbbi a 16-22 éves (fiúknál 23 év a felső határ – a szerk.) teniszezőkkel kötött egyéni szerződések keretében segíti az életkoruk alapján megszabott szinteket elérőket.Pelva Gábor válogatott vezetőedző szerint két fő támogatási formát kell megkülönböztetni: a Héraklész programba tartozó 12-18 éves versenyzőkre vonatkozót, valamint az A válogatott programot. Utóbbi a 16-22 éves (fiúknál 23 év a felső határ – a szerk.) teniszezőkkel kötött egyéni szerződések keretében segíti az életkoruk alapján megszabott szinteket elérőket.

− A Héraklész programra az EMMI-től kapjuk a fedezetet és a korosztályos válogatottak működtetésére szolgál, vagyis nem egyéni, hanem csoportos támogatást nyújt – avatta be a részletekbe honlapunkat Pelva Gábor. – A keretösszeg húsz millió forint, amelynek egyharmada az Európa-bajnokságokon való részvételt fedezi, második harmada az edzések és táborozások finanszírozására fordítható, míg a harmadik harmada jut utazásokra. Valamennyi korosztályt figyelembe véve ez nem túl nagy összeg, ezért figyelünk arra, hogy költséghatékonyan használjuk fel. Csoportosan szervezzük a túrákat, és a közeli országokat részesítjük előnyben. Minden esetben a válogatott kerettagoké a prioritás, ám a szövetségi edzők a fiatalokban rejlő távolabbi lehetőségeket figyelembe véve meghívottakat is kijelölnek, ezzel is bővítve a támogatottak körét. Az A keretes szintet tizenöt évesen lehet először elérni, s a következő idénytől, tehát tizenhat éves kortól lehet ez alapján egyéni szerződést kötni. Ennek két fajtája létezik, a belsős és a külsős. Előbbivel a játékos vállalja, hogy a Nemzeti Edzésközpontban a szövetségi szakembereivel az általuk megtervezett programmal készül, a külsős viszont megtartja edzőjét és bázisként a klubjában készül tovább, s csak részben veszi igénybe a NEK nyújtotta lehetőségeket. Az egyéni szerződések minden esetben személyre szabottak.

Drahota-Szabó Dorka (balról) és Nagy Adrienn érte el 2019-ben a legnagyobb korosztályos válogatott sikert. Az egyéni U18-as Európa-bajnokság páros küzdelmeiben nyertek bronzérmet
Drahota-Szabó Dorka (balról) és Nagy Adrienn érte el 2019-ben a legnagyobb korosztályos válogatott sikert. Az egyéni U18-as Európa-bajnokság páros küzdelmeiben nyertek bronzérmet

Drahota-Szabó Dorka (balról) és Nagy Adrienn érte el 2019-ben a legnagyobb korosztályos válogatott sikert. Az egyéni U18-as Európa-bajnokság páros küzdelmeiben nyertek bronzérmet

A mérföldkövek program pontosan rögzíti, hogy az adott életkorban, egy sikeres felnőtt karrierre törekvő fiatalnak milyen helyezéssel kell rendelkeznie. Egy 16 éves leány esetében ez a juniorok ITF-világranglistáján 100-on belüli, vagy a WTA-n az ezren belüli pozíciót jelent. De nézzünk egy 18 éves fiút, akinek a korosztályos összevetésben minimum top 50-esnek kell lennie, vagy az ATP-n a legjobb ezerbe kerülnie a kiemelt válogatott keret szint eléréséhez. Ugyanebben az életkorban a sima kerettagság feltétele a korosztályos top 100 vagy egy ATP-pont.

A rendszerbe folyamatosan be lehet kapcsolódni, így elméletileg a később érő játékosok sincsenek hátrányban. Pelva Gábor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mérföldkövek nemcsak a pénzügyi elszámolás szempontjából fontosak, de összességében egyfajta modellként is szolgálnak. Pontosan megmutatják, milyen szintre kell eljutnia egy játékosnak ahhoz, hogy profi karrierben reménykedhessen. Eltérések persze mindig lehetnek, de a realitás nem tér el nagyon a táblázat adataitól.

− Úgy gondolom, a közeljövőben frissíteni kell a szinteket, s bizonyos esetekben nagyobb szigorral kell megítélnia teljesítményeket – teszi hozzá Pelva Gábor, aki szerint igen nehéz évről évre megmondani ki hová fejlődhet, különösen akkor, ha a klubban, az iskolában vagy a családban nem pont úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt a játékos igényelné.

A tenisszel kapcsolatban azonban már jóval korábban felvetődnek az anyagi kérdések, hiszen a legjobbakat a fentiek alapján 11-12 éves koruktól támogatja a szövetség. Pedig aki profi akar lenni, az hat-hét évesen kezd rendszeresen edzésre járni. Tao-támogatás híján pedig ennek szinte teljes költségét a szülők állják. A jelenlegi számítások szerint Budapesten egy nevesebb klubnál heti ötszöri-hatszori edzéssel akár ötven-nyolcvanezer forintba is kerülhet havonta egy alsós kisgyermek. Az idősebbeknél, emelkedő edzésszámmal, ez már többnyire száz fölött van, a legjobbaknál pedig akár a százötven-kétszázat is elérheti. Távoli, egzotikus utazások nélkül. Igaz, a nemzetközi szereplést a legfiatalabbak többnyire a hazai, vagy a szomszédos országok ITF-tornáival kezdik.

A legjobbak támogatása nemzetközi szinten is irányadó elv, hiszen a legmagasabb kategóriájú (A, 1-es, 2-es) junior ITF-tornák esetében az indulót csupán az utazási költségek terhelik. Igaz, akik ezeken a tornákon tudásuk szerint elindulhatnak, azok magyar szinten is kivétel nélkül válogatott kerettagok, tehát ugyanarról a körről van szó.

A szövetségi támogatási rendszernek azonban így is vannak kritikusai. Leginkább azért, mert az állami sportvezetés által visszatartott források hiányában a szerződött játékosok sem mindig kapják meg időben a „jussukat”. Van, hogy csak néhány napot, de olyan is akadt, hogy hónapokat késtek ezek az összegek. Ennek is köszönhető, hogy az egyik legtekintélyesebb és legeredményesebb szakember, Kuhárszky Zoltán az év végével elbúcsúzott válogatott edzői posztjától, s úgy döntött, független szerepkörben egyengeti tovább tanítványa, a korábbi junior világelső Valkusz Máté útját. Az új évben ez pedig nemcsak szakmai irányítást jelent majd, de a versenyzéshez elengedhetetlen anyagi háttér megszervezését is. Ennek fényében különösen kíváncsiak voltunk a korábban Svájcban sikereket elérő szakember véleményére a fiatalok és kevésbé fiatalok lehetőségeiről:

A szövetségi támogatás mellett szponzorok vagy befektetők segítségére lehet számítani – véli Kuhárszky Zoltán. – Itthon az előbbiek közül lehet többet találni, külföldön viszont az utóbbiak is bevonhatóak, mert ott nagyobb hagyományai vannak a kockázatos befektetéseknek. Egy fiatal játékos támogatása pedig mindig veszélyeket rejt magában. Éppen ezért, aki mégis a teniszbe fekteti pénzét, annak általában van kötődése a sportághoz, de legalábbis nagyon szereti. A teniszezők költségvetése alapvetően a profizmus szintjétől függ. Minimális csapattal top háromszázas is lehet nyereséges, ám ha valaki tényleg nagyban gondolkodik, akkor a legjobb százba kell kerülnie. Nézzük például a legalapvetőbb személyt, az edzőt. Egy magyar és egy külföldi szakember bére között hatalmas különbségek lehetnek. Ezért van , hogy akik nem tudnak berobbanni időben az élmezőnybe, később kénytelenek egyedül utazni, vagy például csapatbajnokságokban pénzért teniszezni. Utóbbi egyáltalán nem elítélendő dolog, de tény, hogy mind mentálisan, mind fizikálisan sokat kivesz a játékosokból. De legalább létezik, mint lehetőség. Sokaknak segített már a legnehezebb pillanatok átvészelésében.

Ez persze csöppet sem vigasztalja azokat a teniszezőket és szüleiket, akik még az út elején járnak. De azokat a reménységeket sem, akiket éppen az anyagiak hiánya akadályozott meg teniszálmaik valóra váltásában. Bár a Sport XXI program keretében a napokban 10 egyesület nyert eltámogatást eredményessége alapján, a kluboknál, ahol a valódi munka folyik, ettől még nem lesznek látványosan jobbak a lehetőségek. Pedig a hiányzó bázis növeléséhez itt lenne szükség a legnagyobb anyagi segítségre.

Egy Svédországban élő magyar szakember az évek során egy ottani családi ház árát fektette svéd korosztályos válogatott topjátékos fia utánpótlás-karrierjébe. A juniorként egyik legsikeresebb magyar fiatal édesapja szintén egy ingatlanban adta meg a választ, amikor az anyagi áldozat mértékéről kérdeztük. Persze, a hazai árak és fizetések arányában. Az ő esetükben is a családi költségvetés viselte a legnagyobb terheket a játékos álmai valóra váltásáért. Az első igazán jelentős összeget pedig az őket támogató sportszergyártó cégtől kapták az akkor alig 18 éves játékos kiugró nemzetközi eredményéért.

A sportág szereplői szerint azonban ma már így is kedvezőbb a helyzet, mint volt tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Már ami az éljátékosok anyagi lehetőségeit illeti. Hogy ez mikor lesz eredményekben is mérhető, azt viszont senki sem tudja.

További korosztályos hírekTENISZBENa sportági aloldalunkon

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik