Labdarúgás: Kemenes Szabolcs és Tőzsér Dániel az U17-es Eb esélyeiről

Majer Dániel Május 3., délután két óra, Horvátország, Nagygorica: tizenegy év elteltével ismét Európa-bajnokságon lép pályára magyar U17-es labdarúgó-válogatott. Ennek a korosztálynak tizenöt esztendeje rendeznek kontinenstornát, az elsőt 2002-ben tartották. Jól kezdtünk, az első és a második Eb-re is eljutott a csapat, majd a 2006-os esztendő kivételével mostanáig egyszer sem szerepelhettünk Európa legjobb U17-es fiataljai között.Majer Dániel Május 3., délután két óra, Horvátország, Nagygorica: tizenegy év elteltével ismét Európa-bajnokságon lép pályára magyar U17-es labdarúgó-válogatott. Ennek a korosztálynak tizenöt esztendeje rendeznek kontinenstornát, az elsőt 2002-ben tartották. Jól kezdtünk, az első és a második Eb-re is eljutott a csapat, majd a 2006-os esztendő kivételével mostanáig egyszer sem szerepelhettünk Európa legjobb U17-es fiataljai között.

A kezdetekre, hogy milyen volt belecsöppenni az ismeretlenbe, és mi változott azóta, a 2002-es és a 2003-as csapat ismert felnőtt labdarúgóvá lett tagjaival, Kemenes Szabolccsal és Tőzsér Dániellel tekintünk vissza.

Kemenes Szabolcs emlékezetében a 2003-as kontinenstorna minden pillanata élénken él  •  Forrás: csakfoci.hu

„Élénken él bennem az Eb minden pillanata, de még az elitkörös mérkőzésekre is jól emlékszem – lelkesedik Kemenes, a kontinenstornán 2003-ban szerepelt U17-es együttes azóta 168 NB I-es mérkőzést háta mögött hagyó kapusa. – A mai napig emlegetjük azokat a hónapokat és az ott szerzett élményeket. Meglepetésnek számított, hogy az elitkörből csoportgyőztesként jutottunk tovább, hát még az, hogy már két meccset követően megváltottuk a jegyünket Portugáliába.”

A maiak húzóembereit, különösen a csapatot három góljával az Eb-re segítő Szoboszlai Dominikot már-már sztárként kezeli a média, interjúk sorát készítik vele, az NSO TV stábja még Salzburgban is meglátogatta. Egyértelmű, hogy a Szélesi Zoltán irányította együttes népszerűsége éles kontrasztban áll az évezred eleji U17-es válogatottakéval.

„Nem vert visszhangot, hogy kvalifikáltuk magunkat az Eb-re. Egy-egy rövidebb cikkben hozták az újságok, és ennyi” – idézi fel a 2002-es, első U17-es Európa-bajnokságra történő kijutást követő napokat Tőzsér Dániel, a jelenleg Debrecenben futballozó, 31-szeres válogatott középpályás.

Hogy mennyire nem számított ismertnek a csapat, azt mindennél jobban Kemenes sztorija érzékelteti.

„Újságcikk jelent meg rólunk, a siker három vezéralakjáról, de a címben Feczesin Róbert, Dzsudzsák Balázs és az én nevem közül csak egyet tudtak helyesen leírni, Robiét. Én például Keneseiként szerepeltem…”

A Szélesi-csapat jónéhány játékosa külföldön futballozik, Csoboth Kevin a Benficában, Schön Szabolcs az Ajaxban, Szoboszlai pedig az U19-es csapatával UEFA Ifjúsági Ligát nyert Red Bull Salzburgban tölti a napjait.

„Nagy előnyük hozzánk képest, hogy hiába találják szembe magukat portugál vagy spanyol ellenfelekkel, már hozzászoktak az általuk képviselt szinthez. A mi időnkben tizennyolc éves kor előtt nem is szerződhettünk külföldre” – mondja Tőzsér.

Kemenesék mintha addig ismeretlen világba csöppentek volna, úgy ámultak a kontinenstorna körítésén, a számukra addig ismeretlen profi viszonyokon.

„Olyanok voltunk, mint a kismajmok az állatkertben. Mindennek örültünk, mindenre kíváncsiak voltunk, mindent megfogdostunk, megszagoltunk. Egyáltalán nem azzal voltunk elfoglalva, hogy mekkora rajtunk a nyomás. Tizenhét évesen azt még nem érzi az ember, akkor még egyszerűen csak szeret focizni. Az utolsó mérkőzést a csoportban a házigazda portugálok ellen játszottuk, teltházas stadionban, nyolc-tíz ezer ember előtt, miközben korábban jóformán a szüleinknek futballoztunk. Még az Eurosport is közvetítette a meccset. Bár kettő-nullra kikaptunk, szép emlékekkel gondolunk vissza a nyolcvan percre, mert a portugálok már akkor is lenyűgöztek minket, később pedig érdekes volt látni, hogy néhány játékosuk milyen sokra vitte.”

Tőzsér Dániel (pirosban) a felnőttek között is eljutott a válogatottig  •  Forrás: nemzetisport.hu

Egy évvel korábban Tőzsérék számára szintén a csoportkör jelentette a végállomást, de akárcsak a Budapest Honvéd korábbi kapusa, a Debrecen középpályása sem keserű szájízzel emlékszik arra a néhány napra, noha az elitkör utolsó mérkőzésén összeszedett piros lapja miatt csak az Eb utolsó meccsén állhatott a csapatba.

„Olyan impulzust kapnak az ekkora eseményeken a fiatalok, hogy az egész pályafutásuk alatt elkíséri őket. Itt tapasztalhatják meg először, miért érdemes dolgozni és edzeni, nem utolsó sorban pedig eladhatják magukat. Tizenhét évesen annyira már nem fiatalok, így nyilván ez is ott motoszkál a fejükben.”

Sőt, elődeiknél sokkal inkább tisztában vannak azzal, hogy megfigyelők tucatjai lesik minden léptüket.

„Vicces, hogy a mi esetünkben kicsit még fordítva működtek a dolgok – meséli Kemenes. – Őszintén mondom, meg sem fordult a fejünkben, mekkora kiugrási lehetőséget jelent nekünk az Eb, mert majd megfigyelnek minket... Jó értelemben véve naiv amatőrök voltunk.”

Ellenben Szoboszlaiék, noha hivatásos szerződése még nem mindegyiküknek van, szinte minden téren profiknak számítanak.

„Manapság már a korosztályokban is komoly szakmai munka folyik, össze sem lehet hasonlítani a körülményeket, miközben csupán tizennégy évről beszélünk – folytatja a kapus. – A mai srácoknak már nem okoz nagy meglepetést az Eb-t övező körítés, így kizárólag a teljesítményre összpontosíthatnak. A mi titkunk mindössze abban rejlett, hogy nagyon jó közösséget alkottunk, és imádtunk focizni. A mostani felkészítést jellemző tudatosság még sehol sem volt, nem jártunk akadémiára, heti négy edzéssel készültünk. Szerencsére ez már másképp van, a szövetség is stabil lábakon áll, ezért remélem, hogy mostantól állandó résztvevői leszünk a korosztályos Európa-bajnokságoknak.”

Az U17-es válogatott május 3-án 14 órakor a Franciaország együttesével szemben kezd, majd 6-án a Skócia, 9-én pedig a Feröer-szigetek csapata ellen lép pályára.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.