Vizes vb 2021: hét ország csapna le Budapest helyére

A május végi határidőig hét ország jelezte érdeklődését a 2021-es FINA-világbajnokság megrendezése iránt: Argentína, Ausztrália (Melbourne vagy Sydney), Japán, Katar, Kína (Wuhan vagy Nanjing), Németország és Törökország. Ez rekordszámú kandidálót jelent, ennyien még sohasem kívántak megmérkőzni a vizes vb rendezési jogáért.

Amikor február végén a mexikói Guadalajara bejelentette visszalépését, már a mostani pályázók közül is többen lecsaptak volna a lehetőségre – az ausztrálok, a kínaiak, a japánok és a katariak –, a FINA azonban akkor a kijelölt két további házigazdát részesítette előnyben (Gwanjut és Budapestet), és a leendő rendezőkkel folytatott tárgyalások után végül az eredetileg 2021-re kijelölt magyar főváros mellett döntött. Erről márciusban alá is írta a szerződést Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Julio C. Maglione FINA-elnök és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke – sőt, a június 20-ai Magyar Úszás Napja keretében esedékes FINA nyíltvízi úszó világkupa után sor kerül az első hivatalos egyeztetésre a Cornel Marculescu igazgató vezette FINA-delegáció és a magyar szervezőbizottság között.

A vizes világbajnokság iránt megnövekedett érdeklődés egyértelműen annak tudható be, hogy az a földkerekség harmadik legnagyobb sporteseményévé nőtte ki magát: legutóbb, 2013-ban 4.5 milliárdan követték világszerte mindösszesen a 16 napos barcelonai vb-t a tévékészülékek előtt. A hat sportágban 2200 sportolót felvonultató megarendezvény össznézettsége 2017-ben átlépheti az 5 milliárdos álomhatárt – azaz nem véletlen, hogy a 2021-es (és esetleg a 2023-as) esemény négy földrész országaiban mozgatta meg a potenciális rendezők fantáziáját.

A FINA vezérkara feltehetően ez év végén szavaz a házigazdákról.