KOVÁCS ERIKA
KOVÁCS ERIKA
2020.09.24 08:34 Frissítve: 2020.09.24 08:57

Úszás: vasárnap elnököt választ a magyar szövetség

Elnököt választ vasárnap az elmúlt években is sikereket és hazai rendezésű világversenyek sorát felmutatni képes Magyar Úszószövetség.

Az elmúlt három évben, Wladár Sándor (a kis képen) elnöksége idején a Duna Aréna jó néhány rangos nemzetközi versenynek adott otthont (Fotó: Török Attila)

Wladár Sándor 2017. szeptember 24. óta áll a Magyar Úszószövetség élén, vagyis majdhogynem napra pontosan három évvel később, szeptember 27-én, vasárnap tartják a tisztújító közgyűlést, amelyről augusztus végén a MÚSZ elnöksége döntött.

A vezérkar mandátuma eredetileg 2022-ig szólt volna, ám az elnökségi tagok egyhangúlag úgy határoztak, hogy újra bizalmat kérnek a tagszervezetektől – részben a jelenlegi rendkívül helyzet, részben pedig a szövetség előtt álló feladatok lehető legmagasabb színvonalon történő megoldása érdekében döntöttek így. A választás egészen addig formalitásnak tűnt, míg be nem jelentkezett egy rivális Petrov Iván személyében.

Az 1980-as olimpiai bajnok Wladár és csapata a nagy sikerű hazai vizes világbajnokság után látott munkához, és az eltelt három esztendőben nem tétlenkedett. Újabb versenyeket hozott Magyarországra, hiszen 2018-ban az úszók és a nyílt vízi úszók világkupa-sorozatának egy-egy állomását is hazánk rendezte meg, majd 2019-ben megduplázták a versenyek számát: a Duna Aréna adott otthont a Bajnokok sorozatának, a junior-világbajnokságnak és egy úszó-vk-viadalnak, míg Balatonfüreden ismét sor került a nyílt vízi vk-versenyre. S bár az idén a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a májusi budapesti vizes Európa-bajnokságot, nem maradtunk viadal nélkül: még ebben a rendkívül nehéz időszakban is a Margitszigetre „varázsolták” a Négy nemzet úszóversenyt, amelyről a sportolók és az edzők is dicsérőleg beszéltek – nem véletlenül. Mint egy falat kenyér, úgy hiányzott már mindenkinek a versenyzés.

Az elmúlt három év termése persze érmekben is megmutatkozott. A magyar sikereket hosszan lehetne sorolni, ám e helyütt talán csak a tavalyi kvangdzsui világbajnokságot emeljük ki, hiszen az olimpia előtti világverseny rendre pontosan megmutatja, ki hol tart a felkészülésben. S bár a tokiói játékokat egy esztendővel elhalasztották, ne feledjük Milák Kristóf fantasztikus világcsúcsát 200 pillangón, az elnyűhetetlen Hosszú Katinka két aranyát 200 és 400 vegyesen, a 200 pillangón remek hajrájával a győzelemig „vágtató” Kapás Boglárkát, de azt se, hogy Dél-Koreában az első magyar nyílt vízi úszó-vb-címet ünnepelhettük öt kilométeren Rasovszky Kristófnak köszönhetően.

És akkor még nem beszéltünk a sportdiplomáciai sikerről, mert Kvangdzsuban az is kiderült, hogy 2027-ben ismét Magyarország rendezheti a vizes világbajnokságot, amelynek előkészítéséhez a regnáló elnök további bizalmat kér.

Petrov Ivánnal alább, Wladár Sándorral pénteken olvashatnak interjút.

– Miért döntött úgy, hogy elindul az elnökválasztáson?
– Mielőtt válaszolok erre a kérdésre, szeretném megjegyezni, hogy nem Wladár Sándor ellen indulok a választáson – felelte a Nemzeti Sportnak Petrov Iván. – A Magyar Úszószövetség tagságából többen felhívtak, mert meglepődtek azon az augusztus végi elnökségi döntésen, hogy noha még lenne két évük, a tisztújításról határoztak. Nehezen magyarázható döntés ez, és nincs rá logikus válasz – ennek kapcsán kérdezgettek, de nemigen tudtam rá válaszolni, mert számomra sem volt világos és tiszta ez az elhatározás. Ráadásul úgy gondolom, hogy egy demokráciában az a jó, ha van alternatíva, így az indulás mellett döntöttem. Miért ne tettem volna, ha úgy gondolom, hogy lehet ezt jobban is csinálni?

– Hogy látja, milyen esélyei vannak a választáson?
– Sós Csaba szövetségi kapitánynak van egy idevágó vicce, de ezt nem idézném pontosan... Maradjunk annyiban, hogy ötven-ötven százalék a két jelölt esélye, vagyis ez az én esetemben is vagy igent, vagy nemet jelent.

– Megválasztása esetén min változtatna feltétlenül?
– Elsőként biztosan beiktatnék egy főtitkárt a rendszerbe, hiányzik ugyanis egy olyan ember a szervezetből, aki mindig elérhető, aki gyorsan és pontosan kommunikál a tagszervezetekkel, aki feladatokat oszt ki, és aztán határidőre végre is hajtatja őket. Jelenleg sok lelkes irodai dolgozó van a Magyar Úszószövetségben, ők viszont hétfőn elszámolásokat néznek, pénteken pedig az éppen aktuális versenyen a vödröket emelgetik. A versenyrendezői feladatokat nem szabad ilyen mértékben az apparátusra hárítani, mert ütközik a napi munkával. Emellett az elnöki javadalmazás terhére visszaállítanám a kilenc régiókoordinátori posztot, és az úszósport rendszerében markánsan megjeleníteném azt a tömeget, amelyik most láthatatlan. A gyerekek és a fiatal szabadidősportolók kapcsán van egyfajta ellenérdekeltség a rendszerben – a diákolimpián szerezhető pluszpontokból adódóan. A szponzorációként beérkező összegekből a bevételek ötven százalékát közvetlenül az élversenyzők között osztanám szét – az eredményesség arányában. Megszüntetném a sportág budapesti vízfejűségét, és átnézném a szövetség bérjellegű kifizetéseit. Optimalizálnám az utazásszervezést. A programom természetesen ennél sokkal hosszabb és részletesebb, ám a fő csapásirányok ezek lennének. Megválasztásom esetén, ha a programpontok megvalósítása érdemben nem indul meg tizenkét hónapon belül, lemondok a tisztségemről.

2020.10.17 22:31:09

Úszás KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. A sikerek felelősséggel is járnak.

2020.10.17 17:16:45

Úszás LIPICZKY ÁGNES

„Ritkán vagyok beteg, lehet, hogy azért is érintett ennyire rosszul.”

2020.10.14 00:10:47

Úszás KOVÁCS ERIKA, LIPICZKY ÁGNES

Magyarország úszásban és cselgáncsban is rangos versenynek ad otthont.

2020.10.13 21:42:46

Úszás MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Már nem beszélhetünk különleges helyzetről.

2020.10.12 19:18:38

Úszás KOVÁCS ERIKA

„Bár valóban ijesztően nő a betegek száma, félelmet nem tapasztalok a sportolók között.”